MAGYARSÁGUNK

ÁLLAMALAPÍTÁSÁT
ÜNNEPELJÜK.

Augusztus 20-án.

Az egyik legrégibb magyar ünnepnap:
Szent István király napja,
a keresztény magyar államalapítás

és az Új kenyéré.

Simon M. Veronika festménye

A magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Az országgyűlés 1991. március 5-i döntése alapján

Szent István napját

a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára emelte.

Összetartozást, erőt sugároz mindennapjainkra
és a jövő nemzedékei számára is.
Istvan a kiraly Kiralydombon 2015
https://www.youtube.com/watch?v=st8E2YdYeJg

AZ ÚJ KENYÉR

 Kenyérsütés a "Szivárvány" Óvodában

Magyarok Szövetsége Budakeszi Szervezete. Fotó: Szathmáry Olga

Az aratóünnepet rendszerint Szent István napján tartották,
az új gabonából készült újkenyér kisütése
és megáldása a templomban.

Sokhelyütt ezt az újkenyeret a falu szegényei között osztották szét – ez az jótékony cselekedet egybevág István
királynak a legendákban megőrzött jótékony szerepével.
Helyenként a búza aratása mellett a zab betakarítását
is István napján ünnepelték.

Történelmi áttekintés:

Géza nagyfejedelem 997. február 1-jén fejezte be életét (ur. 972?-997),

az utolsó uralkodó, aki pogány emberként került a magyar törzsszövetség élére.
Géza érdemeit tekintve fia,

Szent István király (ur. 1000-1038) mellett foglal helyet a nemzeti panteonban, ugyanis okos külpolitikájával,

a kereszténység felvételével elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Királyság alapjainak lerakásában.
https://www.youtube.com/watch?v=iqCMCfh7oNU
Géza Taksony (ur. 955-972?) és Tonuzoba besenyő fejedelem egyik nőrokonának gyermekeként látta meg a napvilágot, vélhetően a 950. esztendő táján. Feltehetően már édesapja is a törzsszövetség kötelékeinek szorosabbra fűzésén munkálkodott, fiát ugyanis az erdélyi gyula leányával, Sarolttal házasította össze.

Géza 972 táján, sorsfordító időkben szerezte meg a főhatalmat, ugyanis a nomádállam a nyugati kalandozások beszüntetése után a 970-es arkadiopoliszi vereséggel a Bizánc elleni hadjáratokkal is kénytelen volt felhagyni.

Ennél sokkal súlyosabb körülmény volt azonban, hogy a magyarok legfőbb szövetségese, a bolgár cár országa az ellentámadásba lendülő Tzimiszkész János bizánci császár (ur. 969-976) uralma alá került, vagyis a sokadik reneszánszát élő birodalom a törzsszövetség szomszédságába került.
Ezzel egy időben a Német-Római Birodalmat 962-ben megalapító I. Ottó (ur. 936-973) igyekezett jó viszonyt kiépíteni a „másik császársággal”,

amit 972-ben a későbbi II. Ottó

(ur. 973-983) és Theophanu hercegnő házassága pecsételt meg.

Bár a történészek vitatkoznak azon, hogy ez a szövetség milyen mértékben szigetelte el Magyarországot, és mennyiben jelentett reális veszélyt,

az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a főhatalmat 972 körül megszerző Gézában megerősítette azt a szándékot, hogy csatlakoznia kell a keresztény uralkodók családjához. Elsősorban Rómával kell keresnie az együttműködést.
Ez a felismerés logikus magyarázatot ad arra, hogy a 973 húsvétján tartott nevezetes quedlinburgi birodalmi gyűlésre Európa számos keresztény és pogány uralkodója mellett Géza is menesztett egy 12 előkelőből álló követséget Ottó császárhoz.

Ez a delegáció vélhetően előkészítette nagyfejedelem és családja megkeresztelkedését, illetve nyugalmat teremtett azáltal, hogy az Enns folyó jobb partján vonta meg a gyepű vonalát.

Bár a fejedelemség hamarosan békét kötött az Ottókkal, ez az egyezmény önmagában még nem teremtett felhőtlen viszonyt a német területekkel, hiszen Civakodó Henrik bajor herceg (ur. 973-976/985-995)

a következő két évtizedben számos alkalommal indított támadást a magyar szállásterületek ellen,
aminek eredményeként

a „határt” később
a Lajta vonalánál vonták meg.
A császári hatalommal ugyanakkor Géza mégis stabil partneri kapcsolatot épített ki, diplomáciai érzékét pedig kiválóan mutatja, hogy a nyugalmat azzal teremtette meg, hogy legelszántabb ellenségének leányát, Bajor Gizellát kérte meg fia számára.

Ez a házasság kulcsfontosságúnak bizonyult a magyar állam jövője szempontjából, hiszen annak is köszönhetően hazánk a császári hatalom támogatásával, ám a függetlenség feladása nélkül csatlakozhatott
a keresztény Európához.
Tekintve, hogy a Géza korabeli Magyarországról nem maradtak fenn források, a találgatásokon túl a külföldi évkönyvekből és beszámolókból, illetve későbbi utalásokból tájékozódhatunk a nagyfejedelem belpolitikájáról.
Máig vitatott, hogy a fiához hasonlóan István névre keresztelt Géza és családja mikor és kitől vette fel a keresztséget;
a nagyfejedelmet valószínűleg már a 970-es években Magyarországra küldött Sankt Gallen-i Szent Brúnó megkeresztelte,

Vajk azonban vélhetően Szent Adalbert térítő munkájának köszönhetően csatlakozott az egyházhoz.
Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy valószínűleg már Géza is szembeszállt a szuverén törzsfőkkel a nomádállam egyesítése érdekében

– hiszen több forrás is kiemeli, hogy „vér tapadt kezéhez” –, annyi azonban biztos, hogy az Ottókkal fenntartott kapcsolat komoly szerepet játszott a magyarság sikeres megtérítésében.
Szent Brúnó és Adalbert mellett számos sváb területről származó lovag – például az Istvánt támogató Vecellin, illetve Pázmány – és kereskedők érkezetek Géza nyugat-magyarországi szállásterületére.
Vajk és Gizella 995 körüli eljegyzése pedig tovább erősítette a nyugathoz kapcsolódó szálakat.

A nagyfejedelem országlásának utolsó éveiben már megkezdődött a veszprémi püspökség szervezése, ekkor alapították a pannonhalmi bencés apátságot,

és valószínűleg Sarolt aktív közreműködésével épült fel a veszprémvölgyi görögkeleti apácakolostor is.

Géza nagyfejedelem uralkodásának legfontosabb cselekedete: élete utolsó döntése révén, biztosította életművének fennmaradását.
Ezt úgy érte el, hogy fiát, Istvánt jelölte utódjának.
Ellenkezett tette a szeniorátus hagyományával.
Géza tudatosan készítette fel Istvánt az uralkodásra, és őt jelölte utódjául.

A hagyomány szerint Géza megeskette a főurakat, hogy halála után fiát ismerik el uruknak, ez azonban szakítást jelentett a szeniorátus szokásával.
A főhatalom 997. február 1-je után „ősi szokás szerint” a család legidősebb férfitagját illette volna meg.

Géza tisztában volt azzal, hogy Koppány lerombolta volna a nyugati típusú keresztény állam alapjait!

  Gyermekét ezért,

a keresztény szellemben nevelkedett Istvánt állította

a törzsszövetség élére,
aki a következő évtizedekben közvetlen uralma alatt egyesítette az országot, és beléptette a magyarságot az európai népek családjába.

A magyar királyság megalapítása
Szent István műve volt.

Géza halála után a régi szokás ellenében fejedelemmé avatott Istvánnak (997-1000) erős ellenállással kellett szembenéznie.
Először az utódlásból mellőzött pogány somogyi úr,
Koppány lázadt fel ellene.
Koppány Géza távolabbi unokaöccse volt, aki
– mint az Árpád-ház idősebb tagja –
magának követelte a hatalmat.
Koppány Veszprém várát

vette ostrom alá,
amely az Árpád-korban mindvégig az uralkodó feleségét,
ekkor Saroltot illette meg.
Veszprém ostromának magyarázata a levirátus szokásában keresendő, mely szerint az elhalt családfő jogos utóda az uralommal együtt megörökli a családfő feleségét is.

A támadás hírére István serege megindult
a “lázadó” Koppány ellen.
A trónkövetelő és a fejedelem serege Veszprém
környékén ütközött meg egymással,
ahol István modernebb hadserege – melynek törzse német nehézlovasságból állt – győzött a kalandozások korát idéző somogyi hadak fölött.
A csatában Koppány is elesett, testét felnégyelték és négy vár kapujára tűzték ki elrettentésül.
István, a király (rockopera 1984) - Szállj fel szabad madár (Koppány)
https://www.youtube.com/watch?v=Gqyhae7hcaQ

Koppány legyőzése után még két ízben kellett Istvánnak szembenéznie ellenszegülő főurakkal.
Az egyik anyai nagybátyja, az erdélyi Gyula volt, aki ellen Sarolt halála után személyesen vezetett hadat a király;
a Maros vidék urát,

Ajtonyt a király vitéze,

Csanád győzte le.
Szent István korában a keresztény uralkodók sorába való belépésnek két elválaszthatatlan feltétele volt:
- egyrészt a felkent királyi méltóságot el kellett ismertetni a világi hatalmakkal, elsősorban a Német-római Császársággal, másrészt szükség volt az egyházszervezet meglétére.

E két feltétel teljesüléséhez kedvezőek voltak a nemzetközi viszonyok.

III. Ottó császár támogatta a független magyar királyság és egyházszervezet felállítását,

II. Szilveszter pápa pedig a császár biztatására koronát adományozott Istvánnak.

A felségjelvényeket Asztrik Anasztáz püspök az 1000. évben hozta Rómából Magyarországra.
A koronázásra 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor.
Ezt követően a pápa szabad kezet, a kor nyelvén apostoli hatalmat adott István királynak (1000–1038)
a magyar egyház megszervezésére, hiszen a korona ekkor világi és egyházi hatalmat is jelentett egyben.

1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emelték I. István relikviáit a székes-
fehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. 1686-ban XI. Ince
pápa nyilvánította szentté.

A pápa akkor elrendelte, hogy az egész katolikus világ évente emlékezzen meg
Szent István ünnepéről.

Mária Terézia (1740-1780) nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette.

1945-ig nemzeti ünnep volt e nap, ezután ezt eltörölték,

de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.

István a király 2015 - részletek 6

https://www.youtube.com/watch?v=iqCMCfh7oNU
Istvan a kiraly Kiralydombon 2015
https://www.youtube.com/watch?v=st8E2YdYeJg
István a király (2003. Csíksomlyó)
https://www.youtube.com/watch?v=NbZUdUckf8E
István a Király rockopera Szörényi.wmv
https://www.youtube.com/watch?v=NZsAeCEiV3Y

István, a király (rockopera 1984) - Szállj fel szabad madár (Koppány)
https://www.youtube.com/watch?v=Gqyhae7hcaQ
István a király-Véres kardot hoztam (1984)
https://www.youtube.com/watch?v=206cGnHU0Ac
Demjén Ferenc - Honfoglalás
https://www.youtube.com/watch?v=2Vf48D5ONa4

Forrás:www.rubikon.hu, internet

Simon M. Veronika festménye:

Szent István

Szerk.: NETWOR Budakeszi Klub>Együtt Budakesziért Fórum> Magyarságunk a lélek él> Versek, Idézetek Irodalmi Klub vezetője: Szathmáry Olga Ottilia