2019.december 8-án vasárnapon
„ a Szeplőtelen
Fogantatás”
ünnepe napján,
Festmény:Szeplőtelen Fogantatás - Bartolomé Esteban Murillo festménye 1660-1665 között készült alkotása...
a - Fészek" Irodalmi és Művészeti Csoport adminisztrátor funkciót
betöltők nevében:
( Bartha Ilona; Bosnyákné Harpauer Márta; Csuka Magdi;Dáma
Erdős Anna, Szép Joli; Szathmáry Olga Ottilia )
szeretettel köszöntök minden
név- és születésnapját ünneplőt.
Beköszönőmben fenti eseménnyel kapcsolatban olvashatjátok
ismertetőm.
Elsőként magyar vonatkozásával kapcsolatban.
(Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia)
-Az ünnepet Magyarországon III.
Béla király honosította meg a 12. század második felében.
- A 13–14. század során – főleg ferences
hatásra egész Európában elterjedt
a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe.
Rómában
XXII. János (1316–34) idején kezdték ünnepelni. IV. Sixtus által a Római Naptárba 1476-ban vették fel.
A
Szeplőtelen Fogantatás hittétel, 1854-ben IX. Pius pápa nyilvánította
kötelezővé.
-
2019.december
8.án, Boldogságos Szűz Mária
szeplőtelen fogantatása egészen csendes, észrevétlen kezdete
a megváltás
megvalósulásának.
Isten előkészíti művét.
Advent időszakában a készület idején
Istenre tekintünk, aki csendesen készíti elő művét.
Advent sokszor csendes
készülődése
igazi örömet,
a karácsony örömét készíti elő szívünkben.
-
Mint
neve is mutatja, ez az adventi ünnepkör elejére eső ünnep a külső munkálatoktól
való fokozatos visszavonulás,
a belső világra figyelés ideje.
Már nem a földi
dolgokkal kell törődni,
hanem fel kell készíteni a lelket
a Fény születésére.
Ilyenkor odakint egyre alacsonyabban jár
az égen a Nap.
Egyre rövidebbek a
nappalok,
egyre sötétebb és ködösebb az idő.
Az ember mégis reménykedik
a Fény
megszületésében,
reménnyel tekint a közelgő Karácsony elébe.
Ebből adódik, hogy
Földtiltó Boldogasszony
legfőbb minősége a remény és a várakozás,
de a csend, a
befelé fordulás, a lemondás,
a mértékletesség, a böjt minőségei is
hozzáköthetők.
-Értelmi-
érzelmi gazdagsággal teli magyar nyelvünk, írásbeliségét illetően is, idézzük
magunk elé a rovásírást!
Szavak nélkül is megszólal és beszél…
Sőt, adott
esetben többet is mond,
nem is lehetne megfogalmazni,
mondatok szerkezetébe
önteni.
-Tudom,
valakihez tartozom rövid ideig.
-Magával
ragad az élmény,
része vagyok és lehetek.
-Szeretem
ezt a megfoghatatlan valóság- beszédet, ahogy szárnyaira emel.
Ilyenkor mindig
másnak látom a világot.
-Nincs is
szükség a szavakra,
ekkor jobb a hallgatás.
-Egyszerűen
csak lelkületben Istennel lenni,
s részévé válni a teremtésnek,
miként Mária is
,
aki csendben fogantatott
s foganta gyermekét, Jézust.
-
A magyarság boldogasszony ünnepei
(hét
Boldogasszony ünnepet tart számon a magyar néphagyomány)
az esztendő során.
Ezek a jeles napok szorosan
összekapcsolódnak a női princípiumokkal és a természet rendjével. Boldogasszony hitünk
jóval
a Jézus előtti időkből ered.
Boldogasszony a
magyar ősvallás nőistensége,
a termékenység, az anyaság,
az életerő szimbóluma, a teremtés és a lét
misztériumának hordozója.
szülést segítő,
életadó istenanya,
anyatermészet megjelenítője.
Az ősi istennőt talán Babbának
hívták,
miként máig fennmaradt a csángóknál
a Babba Mária elnevezésben.
"Babba Mária" plasztika - Petrás Mária Csángóföld szülötte, képzőművész alkotása.
- Igazi magyar ünnep:
nyugati legendájában egy
királyi származású magyar pap az ünnep szellemi atyja, s kultusza
Magyarországról terjed nyugat felé.
Nevezik ezt a napot Napbaöltözött Asszony, Földtiltó és
Eketiltó Boldogasszony ünnepének is.
Néphagyományaink:
-Egyesek szerint a Földtiltó, eketiltó elnevezés onnan jön, hogy ekkor már a
kemény fagyok ideje volt, s nemigen lehetett szántani.
Mondjuk minek is
ilyenkor.....
- Más mézetek szerint a név egészen mást takar. A házaspárok
ekkortól karácsonyig teljes testi tisztaságot
tartották Jézus születéséig.
-A mezőkövesdi matyó summások és
cselédek, akik nyáron munkájuk miatt nem mehettek búcsúba, ezen a napon zarándokoltak
el Mátraverebélyre. Mezőkövesdről Mátraverebélyig hajadonfővel és gyalog tették
meg az utat ezen az ünnepen - bizony, téli hidegben.
-A Felvidéken az ötvenes
évek debrődi Máriajelenése után, december 8-án, ha nagy hó esett is, évekig
körmenet keretében keresték fel
a jelenés helyét,
a középkori Szent László
templom romjait.
-Idő- és
termésjósló nap december nyolcadika.
Ha hosszú a jégcsap – vallják Baranyában
–, hosszú szálú, szép kender terem majd a jövő esztendőben.
-Székelykevén gyümölcsfavesszőt
vágnak, a meleg szobában kivirágoztatják karácsonyig, majd a termésre lehet
belőle következtetni.
-Ami az
időjárást illeti, a tapasztalat alapján az a vélemény alakult ki, hogy ha sáros
ez a nap, akkor a hónap végén biztosan számíthatunk jégre.
-A muravidéki Radomasban
„Füödtítu Buódogasszon" – Földtiltó Boldogasszony napján nem szabad
szántani. Nem is igen lehet már a rossz idő miatt.
-Baranyában sem tartják
ajánlatosnak ettől a naptól kezdve a földek szántását és bevetését.
Az evangélium (örömhír) liturgiájának :
„…Lk 1, 26-38 Íme az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem
a te igéd szerint.
Máriában Isten előkészíti az üdvösség művét. Tiszta
teremtményt alkot,
akiben méltó hajlékot,
alkalmas édesanyát kap
a világba
érkező Istenfia.
Hiszen egészen emberré akart lenni, minden részében vállalni
akarta ember létünket…”
Gondolatiságát érdemes lelkünkbe fogadni!
Budakeszi, 2019. december 8-án
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szuz-maria-szeplotelen-fogantatas;
https://regi.katolikus.hu/szentek.php;
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/09/28/szenvedelybetegsegek-gyogyitoja-fogolyszabadito-boldogasszony-napja/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9ny_egyh%C3%A1zi_napt%C3%A1r;
https://hobbikert.hu/kalendarium/december/december-8-foldtilto-boldogasszony-napja.html;
Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!