2020. április 5-én "Virágvasárnapon",

és Vince napján  szeretettel köszöntöm név- és születésük napját ünneplőket,  emlékezzünk meg mai napi hagyományainkról.

-    Beköszönőmben elsőként a "Virágvasárnap" liturgiai jelentőségéről. 

Gondolkodásra késztetném az olvasókat.

- Vince névnap és a sok néphagyomány

(a szőlőt és bort szentek vigyázzák) eredetileg a január 22-ei

ünnepkörhöz tartozik.

Szent Vince, Zaragoziai Szent Vince élettörténete is.

(Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia)

-    Szeptember 27-én

Páli Szent Vince szentté avatott római katolikus áldozópap, a Lazarista rend és a Vincés család szerzetesközösségeinek alapítója a katolikus egyház szentjének

a "bevett egyházi ünnepe"...

-    Latin eredetű Latin eredetű, a Vincentius névből, mely a vinco szóból származó személynév, győztes jelentéssel.

Angolul Vincent.

Vincent van Gogh festőművész élettörténetéről és művészettörténeti jelentőségéről korábban már írtam, bár Róla nem lehet elégszer megemlékezni... (szerk.:Olgi) 

1.)    Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Húsvét előtti 7. nap.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.

Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék.

Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták

Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet.

Máté, Márk és Lukács szerint

a felsőruháikat az útra terítették

és gallyakat vágtak a fákról,

János az egyedüli,

aki pálmaágakról számol be.

Jézus bevonulásának útvonala:

a Biblia szerint Betániából

az Olajfák hegyén

és a Kedron patak völgyében vezető országúton át,

az Aranykapun keresztül vezetett.

Célja pedig a jeruzsálemi

templom volt.

Szintén a Bibliában olvasható,

hogy Jézus szamárháton érkezett.

A nép ünnepléssel fogadta

a „messiás királyt”,

a római uralom alól való

felszabadítót várták benne. 

Virágvasárnapi passió

 érthetetlen isteni ragaszkodás lenne?

-    Míg a jeruzsálemi liturgiában

az V. században Jézus dicsőséges bevonulását elevenítették meg a történések eredeti helyszínének varázslatában,
-    addig a római liturgiában ekkor már a szenvedés vasárnapjának (dominica passionis) hívták a virágvasárnapot.

A pápa ezen a vasárnapon,

majd nagyszerdán kommentáltja az  eseményeket,

Máté evangéliumából felolvasott szenvedéstörténetet.

-    A virágvasárnapi liturgiánk fontos része a barkaszentelés és a körmenet – amikor a bevonulás evangéliumát olvassákfel.

-    A liturgia középpontjában:

a passió áll.

A katolikus vallást hívők mindmáig az adott évnek megfelelően valamelyik

szinoptikus evangéliumból

(Máté, Márk, Lukács)

olvassák vagy éneklik.

-    Lukács evangéliuma - Hangoskönyv (2014-es Szt. Jeromos kiadás)
-    Márk evangéliuma - Hangoskönyv (Szt. Jeromos Társulat 2014-es kiadás);
https://www.youtube.com/watch?v=u2yUWrZvQ0M;
-    Biblia - Újszövetség - Márk - evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=_wNaA2qGUCM
-    János evangéliuma /Teljes/;
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA&t=3770s
-    János evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA&t=3770s
https://www.youtube.com/watch?v=CuK_HONWhGQ
-    Jeremiás
https://www.youtube.com/watch?v=CKjKNonPKgA

Miért kell virágvasárnap passiót olvasni?

 Hiszen a dolgok időrendjében ez az elővételezés zavart okoz,
 nagypéntek még odébb van..

Mintha megkettőznénk a szenvedés elbeszélését...

Miért nem elég, ha megállunk a bevonulás evangéliumánál virágvasárnap?

Különös, hogy bár a liturgikus év ünneplésében ott van a mimézis,

az üdvösség története eseményeinek minél pontosabb,

felelevenítésére való törekvés...

-    "...Az idősíkok mégis összecsúsznak,

és így vagy úgy a teljes misztérium,

az Ószövetség, a megtestesülés és

a húsvét mindig jelen van a liturgiáinkban..."

és a valóságban is talán!

(szerk.: Szathmáry Olga Ottilia)

Ha tehát a szenvedéstörténetet elővételezzük virágvasárnap,

úgy húsvét teljes,

tágabb összefüggése adja meg

azt a hátteret,

ami alapján a Jeruzsálembe való bevonulás gesztusa érthetővé válik:

-    aki most érkezik, az király,

uralkodó, megmentő,

megilleti a nép ünnepi üdvözlése.

A királyság beteljesül,

itt, most, azonnal.

-    De egészen másképpen, mint ahogyan azt a Jézust ujjongva fogadók gondolnák.

-    Jézus az árulás éjszakáján, a magára hagyatás, az elítéltetés és a megvetés pénteki

(Nagypéntek) napján

(Szent Máté szerint - A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE -

Júdás:"Mit adtok nekem,

ha a kezetekbe juttatom őt?")

-    a passió bugyraiba alászállva a kereszten foglalja el Jézus királyi trónusát!

Ezért kell olvasnunk

virágvasárnapon a passiót,

még ha időrendben előrevisz is bennünket.

Talán megújítha hitünket, elgondolkodtat minket

2020. április 5-én,

a "koronavírus járvány" idején

és elmúltával még változtathatunk mindennapi életünkön,

 cselekedeteink által...

(szerk.:Szathmáry Olga Ottilia)

Néphagyományaink

- „Virágvasárnap,

litánia után jártak villőzni a lányok.

Egyikük színes pántlikákkal ékesített fűzfaágat visz. Házról-házra mennek. Estefelé készítenek egy szalmabábot, felöltöztetik rossz kabátba,

régi kalap is akad rá.

Ez a ,kicevice' (kice: zsupszalma). Néhányan felkapják, megkerülik a falut, kert megől is, utcán is.

Azután kiviszik a határba.

A többi lány velük, közben folyton énekelnek. Kint elégetik a bábot, imádkoznak egy Miatyánkot és Üdvözlégyet.

- A palóc leányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, és énekelve végigvitték a falun, aztán levetkőztették, majd vízbe dobták vagy elégették.

A szokás századunk első évtizedeiben még élt. A szalmabábut kisze, kiszi, kicevice, villő, banya stb. névvel illették, a szokást kiszehajtásnak mondták.

A kisze szláv eredetű szó, a jellegzetes böjti ételnek, a savanyúlevesnek, a korpaciberének a neve.

A kiszebábu magát a böjtöt szimbolizálta, „kihajtása”

pedig a böjt örömteli kiűzését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével:
„Haj kisze, kiszéce, /

gyöjj be sódar, gömböce!”

2.)    A szőlészek, borászok mindig is a természettel együtt élték dolgos mindennapjaikat, nem véletlen, hogy szokásaikban is az időjárást és a termést befolyásoló istenek voltak a legfontosabbak.

A kereszténység elterjedésével ugyan megmaradtak az ősi hitvilág termésjóslásai, termékenységi varázslatai,

de a katolicizmus gazdag szentkultuszából „jutott” a borászoknak is.

E védőszentek

(Szent Vince, Szent György, Szent Márton) ünnepei az adott közösség összetartásában mindig is nagy szerepet játszottak,

s ez ma is igaz.

Szent Vincét a borászok védőszentjüknek tekintik. A néphagyomány szerint: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince.” Vagyis, ha ezen a napon esik az eső, akkor sok borra lehet számítani.

Ugyanakkor Vince legyőzi a telet is, előkészíti a tavasz útját.
-    Szent Vincét a szőlészek védőszentjének tartják, kultusza a XI. században terjedt el térségünkben.

A borhoz való kötődését nevének hangzásából eredeztetik:

Vincent – vinum (jelentése: bor).

-    A hazai horvátok a török időkben Magyarország területén elterjesztik a vörösbor termelést,

s ahol csak megvetik lábukat,

ott Noé apánk szőlővesszeje is megered.

-    Hét évvel Pécs városának az oszmánok általi elfoglalása előtt Oláh Miklós 1536-ban Hungária című művében szól a pécsi borok jó híréről, s szegedi árusításáról.

-    Pécsett például a török uralom idején a fehér borok mellett a vörös borok is a kedvelt fajták közé tartoztak,

s hiába tiltotta a hódítók vallása a hegy levének, nedűjének idogálását, mégis, és nem akárki fia, hanem a nagytiszteletű Ghazi Giari török kán, a háborúk szüneteltével pécsi borokat ízlelgetett-kóstolgatott, s verseket költött hozzájuk, illetve, ki tudja,

lehet, hogy épp fordítva volt.

-    A török hódítók uralma idején Szegeden is a Dubrovnik környékéről áttelepült horvátok nagy szeretettel terjesztik a nemes borok és a paprika termesztését.

Ez utóbbit csípősége okán nem a pörköltbe vagy a szalámiba rakták, amire, mi tagadás,

csúszott volna a jó bor,

gyógyítás céljára,

a magas láz letörésére használták.!!!

A Vince-napi szokások közül az egyik legelterjedtebb az úgynevezett „vincevessző”, amelynek állapotából megjósolható az őszi termés minősége.

A néphagyomány szerint vesszőket kell metszeni a szőlőből, majd vízbe állítva várni, hogy kihajtson.

A szőlővesszőkön található rügyek mennyiségéből lehet következtetni arra, hogy bőséges lesz-e a termés.

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gvas%C3%A1rnap;
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/viragvasarnaphttps://felvidek.ma/2017/01/ha-csorog-a-vince-tele-a-pince-a-vince-napi-hagyomanyok-nyomaban/,
 https://www.magyarkurir.hu/napi-evangelium-2020-aprilis-5-viragvasarnap;
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/horvatok/magyarorszagi_horvatok/pages/018_vince.htm,
-    Márk evangéliuma - Hangoskönyv (Szt. Jeromos Társulat 2014-es kiadás)
https://www.youtube.com/watch?v=u2yUWrZvQ0M;
-    János evangéliuma /Teljes/
 https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA&t=3770s
-    Biblia - Újszövetség - Márk - evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=_wNaA2qGUCM;
-     Lukács evangéliuma - Hangoskönyv (2014-es Szt. Jeromos kiadás)
https://www.youtube.com/watch?v=GWvoEsO9R7c
-    Jeremiás
https://www.youtube.com/watch?v=CKjKNonPKgA