A húsvétról 

Mi köze a nyúlnak a tojáshoz?

Húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez.

A húsvét

egybeesik a

tavaszi napéjegyenlőség

idején tartott termékenységi ünnepekkel,

melynek elemei:

- a feltámadás,

- az újjászületés.

A keresztény vallásban a húsvétot Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartják.

Nagyböjt idején senki sem ehet húst, csak vizet, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt.

Amikor a nagyböjt letelik, húsvét vasárnapján a reggeli misén megszentelik az ételt - manapság a báránysült helyett már a sonkát, a kalácsot és a tojást -, s ezután már sor kerülhet az étkezésre, a húsvétra.

A húsvét előtti böjtöt az idővel kialakuló világvallások is átvették, és nemcsak a keresztények, hanem a negyvennapos ramadánnal a muzulmánok is. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.

A legrégebbi szimbólum a tojás, az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Sokáig csak pirosra, az élet színére festették. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojás jelképe megtalálható az ókori egyiptomiaknál, a perzsáknál, a kínaiaknál, de az ószláv és az ógermán népek is tojást ajándékoztak egymásnak. Ezt átvette a kereszténység is. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában lehet magyarázat a nyúl, szaporasága miatt a megtermékenyítést is szimbolizálja. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk, német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.

Forrás: Internet, Szőke Sándorné Ágota

Szerk.:    Szathmáry Olga Ottilia