haiku, japán, 2010
A Japán Alapítvány haikupályázatának elsődleges célja a klasszikus haiku szépségének megismertetése a japán kultúra iránt érdeklődő közönséggel
A Japán Alapítvány Budapesti Japán Kulturális Központ
MAGYAR NYELVŰ HAIKU
pályázatot ír ki
A téma:
A NYÁR
A pályázaton résztvenni kívánók az alábbi kategóriákban indulhatnak:
„Középiskolai diák”: 14-18 éves kor között
„Egyetemista”: 18-26 éves kor között
„Felnőtt”: 27 éves kortól
„Hivatásos”: publikált költők
A jelentkezőktől 1, maximum 2 költeményt várunk (Magas részvételi szám
esetén azonban csak az első haikut áll módunkban értékelni).
A beküldendő versek formai kritériumait és a beküldendő formanyomtatványt a www.japanalapitvany.hu honlapon találhatják meg.
A nyertes műveket a Litera Irodalmi Portál közzéteszi, költőik pedig tárgyi
nyereményben részesülnek.
Beküldési határidő: 2010 szeptember 30. A pályműveket a Japán Alapítvány Budapesti Japán Kulturális Központ címére (1062 Budapest, Aradi u. 8-10), vagy e-mailben a bognarpeter@japanalapitvany.hu címre küldhetik.
A klasszikus japán haiku formáját a közismert tömörség igényén kívül még számos szigorú szabály köti, így a haiku-írásban a legnagyobb bravúrt az jelenti, ha a haidzsin, azaz haikuköltő úgy képes eredetit, hatásos költeményt alkotni, hogy közben pontosan megtartja a műfaj összes előírását.
A Maszaoka Siki által vezetett XIX. század végi japán haiku újjáéledésének köszönhetően ezeket az idővel egyre merevebbé váló szabályokat ma jóval nagyobb rugalmassággal kezelik, de elmondhatjuk, hogy aki haikuírásra adja a fejét, biztonsággal kell hogy mozogjon a régi stílusú kötött formában is.
Magyar nyelvű haikuirodalom (elsősorban műfordítások útján) a XX. század eleje óta létezik, bár költőink elsősorban a versforma, az impresszionizmus jellegzetességeivel rokon vonásait ragadták meg, így a szigorúan kötött hossz, forma és motívumkincs helyett a (gyakran, de nem szükségszerűen természeti témából kiinduló) tömör, képszerű ábrázolás, a pillanat és a pillanatnyi benyomás megörökítése, valamint a (többnyire) háromsoros vershossz került el térbe.
Ezek mellé a jellegzetességek mellé a nyugati versírás kötelezőnek mondható elemei is gyakran megjelentek, így a magyar haikukban a sorok gyakran rímelnek, és a költők sokszor külön címet is adnak az elkészült műveknek. A ma alkotó haikuköltők különböző utakat követnek, de sokuk igyekszik verseiben a klasszikus haiku letisztultságát visszaadni a régi szabályok magyar nyelvbe való átültetésével.
A Japán Alapítvány haikupályázatának elsődleges célja a klasszikus haiku
szépségének megismertetése a japán kultúra iránt érdeklődő közönséggel, ezért a beadandó pályművekkel szemben állított követelmények alapvetően a klasszikus formai és tartalmi előírásokat tükrözik – természetesen a magyar nyelv lehetőségeihez, jellegzetességeihez igazítva.
Kommentáld!