A karácsony a szeretett és
a várakozás ideje.
A karácsony a szeretet,
és advent a várakozás megszentelése.
Az a
gyerek, aki az első hóesésre vár
- jól várakozik, s már várakozása is
felér
egy hosszú-hosszú hóeséssel.
Az, aki hazakészül,
már
készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt,
ami az övé
-
szabad, és mentes
a birtoklás minden görcsétől,
kielégíthetetlen
éhétől-szomjától.
Aki pedig jól várakozik,
az időből épp azt váltja meg,
ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb:
a hetek, órák percek
kattogó,
szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik
az a mélységes türelem,
amely szépségében és jelentésében
semmivel se
kevesebb annál, amire vár.
"Küszöbön áll a nap,
az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan
is a szereteté.
Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a
gondjaidé, a céljaidé, munkádé,
és a szereteté csupán egyetlen egy, s
annak is az estéje egyedül.
Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva
kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a
többi dolgoké, s még annak is elég az estéje." /Wass Albert/
Manapság
a karácsony túl hamar jön, váratlanul. Nincs időnk várni rá,
felkészülni lélekben az ünnepre.
A felkészülés - az advent – a
hagyományosan hozzá kapcsolódó szokásokkal, segít ebben.
Aki nem
vallásos, arra is hatással van e szimbólumvilág és megérinti a
hallgassunk kellemes zenét, sétáljunk
nagyokat a szabadban - természetesen szeretteinkkel: családtagjainkkal,
gyermekeinkkel együtt - és
beszélgessünk sokat!
Kellemes karácsonyi várakozást készülődést kívánok!
Haluszka M. Rózsa:
A karácsonyi ajtó
Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.
Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!
Rég volt … azóta évek repültek,
és messziről int már az öregség,
s azt veszem észre,
felnőtt, vén gyerek,
– ez már nem emlék, –
a karácsonyi ajtót lesem még!
Ó, de már többet tudok azóta!
Gazdagabb titkok hívnak és várnak!
Ragyogóbb minden karácsonyfánál,
mit a szem nem láthat
országában a dicső Királynak!
Tudom, az ajtó egyszer kitárul.
S jöhetnek gondok vagy szenvedések,
ez ad most nékem derűt, nyugalmat,
hogy ott az élet
az ajtó mögött … s már küszöbén élek!
Forrás :Internet, Szőke Sándorné Moderátor
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília
Kommentáld!