Hallgatom a sokkéregető büdös,koszos embert ami valljuk be ma már megszokott - bár igazán ezt nem lehet megszokni -

Nyavalyognak a sztárok a fenenagy problémájuk miatt.

Én Csernus doktorban bizva,szivesen a kezébe helyezném az életem,akként,hogy ő hallgatna,miként lehet egy gazdag emberből,szegény és miként lehet a depresszióból kigyógyulni. Hát kérem sok sok akarattal, pozitiv hozzállással.

Beteg lettem 1997-ben. Behatásai kirugtam a munkahelyről ahol 3o évig dolgoztam, közben elváltam, közben beteg lettem, teljesen betegségtudatom volt,probléma megoldóképességem pedig nulla. Eladtuk volt férjemmel a közös lakást, már vártak z utcában ahol laktam, de nem tudtam,hogy engem.Pénz volt nálam a házunk eladási ára.

Bementem pár perc mulva megjelentek "szines" nem idén barnult emberek és rámtörték az ajtót, nem akartam semmit odaadni de agyonvertek,kiverték a fogamat stb. Kórházba kerültem, 8 hét után feléledtemm,gyenge voltam, 36 kg-ra lefogytam. De a nővér közölte, hogy átszállitanak a pszichiátriára, mert még nincs vége.......... Te jó ég mi történt, elmesélték tényleg elájultam, hogy semmim nincs oda egy élet munkája. De senkit nem akartam ezt követően látni rengeteg ijekcio és gyógyszer, ma már tudom,hogy felesleges volt, én vagyok az oka,mert már időben talpra kellett volna állni,de nem tudtam hogyan.

Gyermekem ekkor 9 éves volt és lett egy kapcsolato, amely még rosszabbá tette életemet, nem engedtek elmenni dolgozni stb. Igy csak tengődtem a gyerekkel együtt. Leköltöztem testvéremhez vidékre, de ott sem volt maradásom,vissza Budapestre csónakházat vetem ki szépen - körülményekhez képest - kapott butorokkal berendeztem- amikor bezárt anyaotthonba mentem a fiammal. A lányom ekkor már férjnél volt de soha nem engedte és ma sem engedi senki,hogy hozzá költözzem.Megjegyzem nem is akarom. Ezt a szart én kevertem nekem kell viselni minden jó és rossz oldalát.

Anyaotthon után albérlet kicsi volt,büdös,vizes, óóó ezt én nem birom nagy talpra állás elmentem dolgozni az akkori barÁtom elküldtem és egyedül megalázva, bátoritás nélkül csak magamra számitva elinditottam az uj életemet. Volt egy idős bácsi ahova a fiam járt ő is várta a fogadott fiát és mondta, hogy költözzek az ő udvarába,van ott egy kiadó lakás.Nem sokat gondolkodtam emntem először nagyon putrisvolt, de az első fizetésből amit kerestem,már használtat ugyan de szekrényt ágyakat vettem.

Később dolgoztam itt maradhattam 6 évet laktam az udvarba a kis lakásba már mindenem megvolt a gyereknek számitógép ezért gürcöltem sokat. De megérte. A gyógyszereket természetesen szedtem de a soványságom vészesen megmaradt.

6 év után el kellett költöznöm a bácsi meghalt a fia uralta a dolgokat. Elmentem egy 7o ezres albérletbe mésfél szoba erzsébetre. Egy évet laktam itt, elköltöztem angyalföldtre, itt is l év után elköltöztem egy másfelesbe Ujpestre olcsobb volt.Hol eladtam,hol megvettem ujra és ujra mindent.

Ettől annyira megerősödtem,hogy az sem érdekel,hogy van e mellettem valaki és az sem hogy mit egyek vagy azon gondolkodjam. A gyermekem felnőtt közben összköltözött a lánnyal örülök is meg nem is de ez az élet rendje. Én a mai világban már megvettem butort uj ágy,gép tv,stb.ami egy háztartásba kell.És ugyan élem az életem albérletben mindig ujra vágyva, de ma már nem érdekel,hogy mi történik, talpra álltam és mindenkinek megmondom a véleményem amit gondolok és nagyon gyorsan.Csernus doktor sokat segitett müsoraival az élet felfogásomban. Szerettem volna a müsorába is elmenni de pont akkor megszünt, megfizetni meg nem igen tudom,de bármikor csinálhat velem interjut. Fél évenként elmegyek egyszer a pszichiátriára és az orvos azt mondja, nekem,hogy "magnak előadást kellene tartania a tulélésről ésnem lenne ennyi hajléktalan" Hát igen köztisztviselő voltam, át avanzsáltam 3 müszakos kizsákmányolós munkakörbe, majd közérti eladó lettem 3-3 hónapokat dolgozom megszünik a munka de jól viselem és keresem afolytatást, most is ebben vagyok és ismét megtaláltam ahova dolgozni megyek, mert ha valaki akar akkor sikerül. Én mindig azt mondom Isten megvert engem a sok akkori rosszért amit tettem, de bárkinek segitek, viszont nekem már nem segit senki.Érdekes dolog ez is és elgondolkodtató.Nem vagyok bolond,de hiszek az angyalokban, a reinkarnációban, és hizsek Istenben. Régen ez nem volt nálam téma.

Ettől ugyanis jobbanvagyok lehet,hogy pusztán ettől?

Ezért nem értem igy röviden összetömöritve 13 év szenvedését, hogy Rubint Réka kiborul, mert már nem tudja hogyan kinlódjon a gazdagságban vagy a többi személy akit sztárnak nevezünk de korántsem azok, röhögnöm kell rajtuk és egy senkiknek tartom.Majd ha egy ilyet végigcsinálnak és a seggük nemcsak a jóban élvezkedik akkor visszavennének ők is.

Midnenem megvolt kocsi,ékszer, jó élet és most van egy életem amit ezek után gondolom nem kell elmondani,hogy milyen.Vagyok,mert lettem. Nekem is fáj néha itt, néha ott és a kutyát nem érdekli.

Tehát várom a hozzászólásokat ,és el lehet dönteni,hogy igy is lehet élni csak lejebb kell adni ha már nincs mit fenntartani. Nem válogatok,hogy "jaj én et nem karom csinálni" mindent el kell vállalni ennyivel is beljebb vagyok anyagilag.



Köszönöm ha olvassátok. gildia