Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub hírei

Csaba névnapon - 2017. július 7-én - emlékezünk meg Csaba királyfiról

7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás

2017. július 7-én, Csaba névnapon, emlékezünk meg Csaba királyfiról…

Csaba királyfi, a székelyek legendás vezérének ünnepe.

Ki volt Csaba királyfi?

Csaba nevét magyarázzák az ajándék, a kóbor pásztor és a bolyongó szóból. Csaba királyfi Attila fia volt …

A jól ismert sorok a Székely Himnuszból:

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen,/ Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen."

Csaba királyfi mondája

(Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán)

Amikor Attila, a világverő hun király meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Attilának annyi fia volt, hogy meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni, de a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Detre és társai addig ármánykodtak, míg Attila fiait egymás ellen nem fordították.
A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott, de a hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt.

Mindkét fiú uralkodni kezdett, - végül a kard döntött közöttük.

Az első ütközetben Csaba győzött.

Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött,

és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta.

Két álló hétig folyt a küzdelem.

Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.

De ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt.

Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák,

hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott,

mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől…

Csaba vezér elmenekült a csatából és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Háromezer vitéz vált ki Csaba seregéből, s telepedett le a mai Székelyföldön és ők attól fogva magukat nem hunoknak,

hanem székelyeknek nevezték.
De mielőtt Csaba visszaindult, megesküdtek mind Isten szabad ege alatt, hogy ha a székelyeket ellenség támadná, visszatérnek még a világ végéről is -így szól a monda.
A székelyek a hunok utódai, származásuk, szigorú szokásaik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól.

A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, hanem botokra felvésve ezeket szívesen használják.

(lásd: székely rovásírás)

Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre.

Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján,

amelyet Hadak Útjának neveznek, egy lovas csapat jelent meg.

A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette.

Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte,

aztán a hadak útján némán visszatért a magas égbe.

A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt, s ez a maroknyi nép századokon át erős hittel várta a magyar testvérek bejövetelét.

Amikor meghallották, hogy a magyarok Szittyaországból elindultak,

és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek.

A találkozásnak a magyar honfoglalók is megörültek és ma is él a hagyomány a magyar nép lelkében, hogy Attila földjét, Attila örökét foglalták vissza.
Erdély őrzése pedig azóta is székelyekre hárul.

A csabai hagyomány szerint Aladár és Csaba döntő ütközete természetesen Piliscsaba határában zajlott,

a falu és cserkészcsapatuk Csaba királyfiról kapta nevét.

( Csörgő Zoltán: Hagyománytár )

„…És halljátok, csodáljátok, Csaba királyfi és vitézei ismét felszállnak a csillagos ég boltozatjára s visszaszáguldanak azon az úton, amerről jövének.

Ragyogó fehér út verődik a paripák lába nyomán, amely el nem enyészik soha, mely megmarad örökkön-örökké:

a hadak útja ez...”

Emlékét a székelyek szólásaikban is őrizték.

Csaba monda:

Attila hunvezér fia, amolyan kultúrhérosz, aki halála után a Hadak utján (Madarak/Lelkek útja) visszatér seregével a földre, hogy kimentse szökevény népét(a székelyeket) az ellenség karmaiból.Csaba, Attila és Csaba alakja az összekötő szál Attila hunjai és Árpád magyarjai között.

Ő a krimhildi csatából 15000 hunnal Görögországba menekül, majd innen visszatér Szittyaországba, ahol arra biztatja a hunokat, hogy foglalják vissza Pannoniát. Csaba Szittyaországban megnősült. Mivel édesanyja bizánci herceglány volt, nem kapott nemes szittya feleséget, hanem “Khwarezmből” nősült, fiát pedig Ednek hívták. Mindezek ellenére Csabát megtették az Árpádok ősének, sőt az Aba nem is attól az Ed és Edumen testvérpártól származtatta magát, amelyik apai ágon hun, anyai ágon pedig khwarezmi volt.

Mítosz és történelem

Csaba királyfi csillagösvénye

A Hadak útja

A magyar hagyományokban ősidők óta él az a kép, hogy a hunok rokonai, leszármazottai.

A székelyek eredettörténete szorosan kapcsolódik Csaba királyfihoz,

Atilla hun nagyfejedelem fiához.

A Csaba legendát sok nagy írónk és költőnk feldolgozta, de még ősi krónikáinkban.

(pl. Kézai Gesta: Gesta Hunnorum et Hungarorum) is szerepel.

Mítosz és történelem
írta Cs.Szabó László(csszl41)

A magyar történelem hajnala

„…A kultúra évszázadokon keresztül képes megőrízni szerkezetét, vagyis a főbb rendezőelvek folyamatossága hordozza a kultúra legjellemzőbb vonásainak újratermeléséhez szükséges információkat…”

(Georges Dumézil gondolata)

Hoppál Mihály éppen Dumezil munkásságát tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy a "...középkori gesztáink történeti alakjai köré mitikus motívumok egész sora fonódott." Ugyanő javasolja, hogy meg kellene vizsgálni ilyen vonatkozásban is a kérdéses műveket. Természetesen nem vállalkozhatom a feladat elvégzésére, alábbi írásomat csupán kísérletnek tekintem, afféle szellemi "kalandnak". Tudomásul veszem, hogy az Árpád-korban elődeinket hunnak, avarnak, szkítának és ungrinak nevezték, ezért nem lep meg, hogy Anonymus kivételével valamennyi krónikakompozíciónk a kárpát-medencei hunok, más néven hungárusok "őstörténetéről" szól. (Annál talányosabb számomra az avarok nevének hiánya a magyar krónikákból!)

Előre kell bocsátanunk azt is, hogy minden nép története a mítoszok korából vezet felénk, és már az ókori Mezopotámiában vagy a Kaukázus vidékén kialakult arra egy séma, hogyan láttassuk a folyamatokat. Eszerint az "őstörténet" és a "történet" választóvonala a vízözön volt, az egyes népek külön története pedig a bábeli nyelvzavar után kezdődött.

Az első vezérek/királyok alakja mitikus üzeneteket hordozott. Sokszor nehéz eldönteni, mennyire hús-vér lények avagy istenek. Továbbá azt is megállapíthatjuk, hogy a 10. századi kazárok is Jáfet nemzetségéből származtatták magukat,

bár Bulan kagán már a 740-es években zsidó hitre tért.

Ezek után a következő "mondák"

alapozzák a történetet…

I. Csodaszarvas monda

II. Attila király

III. Csaba monda

IV. Levédi és a kazár kagán dialógusa

V. Álmos monda

VI. Fehér ló monda

VII. Lél és Botond mondája

A szövegelemzéshez mindenekelőtt Anonymus,

Kézai és Kálti Márk művei a mérvadóak. Bizonyítottnak látjuk a szóbeli költészet beépítését.

Mondáink elemzése

Csodaszarvas monda,

avagy a Magyar nép eredetmondája

A monda keletkezési ideje problematikus. Bibliai, bolgár és magyar, mondhatnánk eurázsiai mítoszok fonódnak össze benne.

A monda a bevezető séma

(vízözön, nyelvzavar) után az alábbi szerkezetre épül:

1. Ménrót, az első fejedelem,

Eneh nevű feleségének két fiút nemz: Hunort és Magort.

2. Hunor és Magor elsőszülött fiúk, ezért apjuktól külön sátorba költöznek, miután megkapták az apai részt. Más anyáktól származó fiatalabb testvéreik pedig a "szülői házban" maradnak.

3. Az elsőszülött fiúknak gondoskodniuk kell a vagyongyarapításról és új hazáról.

4. A fiúk mítikus vadászatra indulnak,hogy új hazát keressenek. Segítségükre siet a Csodaszarvas, aki miután feladatát elvégezte, "elillan" szemük elől.

A táj, ahová vezette őket eszményi: fűben, fában, vízben, halban, vadban, szárnyas gazdag ingoványos, legeltetésre is alkalmas terület. (Meotisz vidéke)

5. A családalapításhoz már csak a feleség és a háznép hiányzik.

A két fiú tehát ezúttal nem vadászni indul, hanem leányrablásra és zsákmányszerzésre.

A pusztában rábukkannak Belár/Bereka fiainak asszonyaira és gyermekeire, s elragadják őket.

A védtelenek éppen táncoltak

- a Kürt ünnepét ülték.

6. A gyermekek között találták Dula alán fejedelem lányait,

akiket Hunor és Magor feleségül vettek. Ezektől az asszonyoktól származnak a hunok, más néven hungarusok.

7. Hunor és Magor ágyékából 108 fiú született, ezektől ered a hunok 108 nemzetsége, akik megsokasodván az "őshazából" Szittyaországba költöznek.
Majd ebből a 108 nemzetségből kiválogatnak 6 seregre valót, és 6 kapitány valamint 1 bíró vezetésével Pannoniába költöznek. A többiek Szittyaországban maradnak.

Megjegyzések:

- A magyar teremtésmítosz szerint a többnejű "Szentlélek" (Ménrót) és a világot teremtő Istenanya(Enech) gyermekei Hunor és Magor, akiknek a féltestvérei Perzsia vidékén élnek.

Enech jelképe a Szarvasünő,

akit a Nappal, a Holddal és a Csillagokkal (gyertyákkal) ábrázoltak.

- A Szarvasünő égi követként jelenik meg, hogy új lakhelyre/hazába vezesse fiait.

Lásd a hunok, a kutigur bolgárok történetét, valamint a váci, a váradi egyház alapítását, továbbá a gyula lakhelykiválasztását Erdőelvében.

(Szarvasünő~Boldogasszony)

- Az elsőszülött fiúk jogai a 19. századig népszokásként éltek …

- A honfoglalást megelőző mítikus vadászat motívuma megtalálható a számos

eurázsiai nép mondájában, nálunk

Anonymus Gestájában, a Gyula és Szent László történetében.

- Ez a rész társadalmi hierarchiát is tükröz: Az elit Hunor és Magor alán feleségeitől származik, a többiek Belár fiainak feleségeitől és gyermekeitől születtek.(Hunor ~ Hunugor ~ Hun+uor (Az avar uar et chunni népnév) Belár= bolgár, Bereka= Mocsár)

- A Duló nembeli Kuvrát kagán (635-665) alán fejedelem is volt.

Asszony=fejedelemné szavunk alán eredetű.

- A hat kapitány választásának szokását a székelyek őrizték meg.

A 108 nemzetség értelme sok és 8 nemzetség. Ez utalás arra, hogy a kabarok csatlakozása után, a magyarok 8 nemre tagolódtak. A kabarok lelentették az igazi összeköttetést a Kazáriából távozó hétmagyar és a pannoniaiak között. (Anonymusnál a kunok)

1. Csaba, Attila fia, amolyan kultúrhérosz, aki halála után a Hadak utján (Madarak/Lelkek útja) visszatér seregével a földre, hogy kimentse szökevény népét(a székelyeket) az ellenség karmaiból.

2. Csaba alakja az összekötő szál

Attila hunjai és Árpád magyarjai között.

Ő a krimhildi csatából 15000 hunnal Görögországba menekül, majd innen visszatér Szittyaországba, ahol arra biztatja a hunokat, hogy foglalják vissza Pannoniát.

3. Csaba Szittyaországban megnősült. Mivel édesanyja bizánci herceglány volt, nem kapott nemes szittya feleséget, hanem "Khwarezmből" nősült,

fiát pedig Ednek hívták.

Mindezek ellenére Csabát megtették az Árpádok ősének, sőt az Aba nem is attól az Ed és Edumen testvérpártól származtatta magát, amelyik apai ágon hun, anyai ágon pedig khwarezmi volt.

Levédi és a kazár kagán dialógusa

1. Levédi a "szávartü azfalü" nép "első vajdája" volt. Népe 7 "geneára" oszlott, és a kazárok közelében laktak.

2. Nemes származású, aki nemzetségének "fénye" és vitézsége jutalmául a kagántól nemes kazár lányt kapott feleségül, hogy az fiút szüljön neki.

3. Ez a házasság azonban meddő maradt.

4. Ezért csapás éri Levédit és népét.

A kazároktól vereséget szenvedő kangárokat a földjükre telepítik.

Emiatt kitör a kangar-magyar háború. Levédi pedig vereséget szenved,

népük kettészakad.

5. Nem sok idővel ezután a kagán magához rendeli Levédit, akinek felajánlja az általa kreált fejedelmi tisztséget. Levédi ezt a "megtiszteltetést" illően elhárítja, és maga helyett egy másik "vajdát" Álmost/fiát Árpádot ajánlja.

6. Sor kerül a világ legtörvényesebb fejedelem-választására, kazár törvények és szokások szerint. Árpád pajzsra emelése!)

7. Újabb csapás: Megjelennek a besenyők, és a magyarokat menekülésre kényszerítik.

Megjegyzések:
- Levédi neve származhat

az alev-lev török szóból.

Ez esetben láng, tűzimádó jelentésű.
- A kagán kiházasította, tehát közbülső helyet foglalt el a kagán szövetségese (Azok az ő lányait vehették feleségül) és a hűbéres fejedelmei között. (Azok lányaikat adták a kagán "háremébe")
- Ezt a fejedelmi tisztséget a kagán kreálta Levédi számára, elfogadása engedelmességgel járt volna. Ezért Levédi diplomatikusan a tényleges hatalommal bíró Álmosra, illetve Árpádra hárította a felelősséget. Nyilván tudta, mit tesz! Álmos és Árpád hatalmát elismerte a kagán, a korábbi vezér Levédi, a magyarok közössége. Tehát egyetemes értékrend szerint is törvényes volt.

(Forrás: Bíborbanszületett Konstantinusz A birodalom kormányzásáról, 38. fejezet)

Álmos monda

1. Mágóg nembeli Ügek-ebből a nemzetségből származott Attila király is-Dentumogerben feleségül veszi Eunedubelianis vezér leányát: Emesüt.

2. Emesét álmában egy Turul madár látogatja meg, és ennek következtében terhes lesz, majd méhéből forrás fakad, amelyik tovafolyik és idegen földön hatalmas folyammá duzzad.

3. Másnap a jósok megfejtik álmát. Fia fog születni,aki új hazába vezeti népét, ott megsokasodnak, és Álmos nemzetségéből szent fejedelmek fognak származni.

4. Álmos égi küldetése tehát az lesz, hogy új hazába vezesse népét, ott azonban át kell adnia ahatalmat fiának. Ennek megfelelően a "hetumoger" fejedelemmé választja, és vérszerződést kötve, testvérré fogadják egymást.

5. Az új hazába tartó hétmagyart egy havasokon túli tartományban sasok kényszerítik arra, hogy mielőbb célba érjenek.

6. Erdőelvében Álmost megölik-szent áldozat lesz-mivel betöltötte földi küldetését. A hatalmat, fia Árpád veszi át (A havasokon innen).

Megjegyzések:

1. Álmos neve magyarázható a török olmak=lenni igenévből, és a magyar álom szó hatására vette fel mai alakját. Magyar neve Liüntik lehetett (Aki lőn). Ezt szorította ki a mitikus török név.
2. A turul a "szentlélek" szimboluma.

Álmos tehát szeplőtlen fogantatással született kultúrhérosz.

Az álom és a folyam motívum iráni és hun hatást mutat.

A folyam, a víz Eurázsia szerte a tűz,

a fény jelképe is.

Tűz és víz az élet.

Fehér ló monda-Árpád alakja

· Erdőelvében a 7 kapitány közül Álmos fia Árpád első ember az egyenlők között.

· A vezérek egyet értő akarattal Kündü fia Kusidot küldik Szvatopluk "marót" fejedelemhez, hogy földet, füvet, vizet kérjenek tőle.

· Kusid egy fehér lovat visz ajándékba, amelyet aranyozott fékkel és nyereggel felszerszámoztak. Szvatopluk az ajándék hatására könnyelműen annyi földet ajándékozott nekik, amennyit csak óhajtottak, hiszen békés jövevényeknek tekintette őket.

· Kusid a jóhírrel megérkezvén, mintát is vitt az adományból. Árpád pedig "övéitől" körülvéve, ivókürtjében megszentelte a Duna vizét, és a mindenható Istentől örök tulajdonul kérte a Szvatopluktól "vásárolt" földet. Ettől a pillanattól fogva érvénybe lépett az új törvény. "Akié a föld, a fű, a víz, azé minden!" Majd a magyarok Árpád vezetésével birtokba vették jogos tulajdonukat. Szvatopluk pedig abba a vízbe fulladt, amelyikből oly könnyelműen adományozott a magyaroknak.

· Árpád, szittya törvények szerint, háborúban a sereg előtt járt, visszavonuláskor pedig mögötte.

Megjegyzések:
1. A kündü szó "Napfia" értelmű, Kus=madár jelentésű, azaz szentlélek-jelkép.
2. A fehér lovat a Napistennek áldozták fel.
3. Árpád szentként járt a hadak előtt és utána, nem pedig a csatlakozott népek kötelességét teljesítve.

Lél és Botond

1. Tas fia Lél vezér bizonyára Árpád dédunokája volt, és Tormás nemzedékébe tartozott.

2. Vezéri jelvénye a kürt lehetett. A monda szerint kürtjével ölte meg Konrádot, hogy a németeken bosszút álljon az augsburgi vereségért.

3. Az "augsburgi mondakörhöz" tartozik még két fontos információ:

4. A magyarok Isten ostoraként mértek csapásokat a nyugati népekre, és Augsburgban már maguk is "kényszernek" érezték ezt az égi küldetést. Ám nem merték abbahagyni, met féltek, hogy akkor elpusztítják őket.

5. A németek hét magyar foglyot megcsonkítva küldtek haza, hogy otthon elriasszák a többieket az efféle küldetésektől. Jelképesen tehát az egész népet "megbüntették".

6. Anonymus Kölpény vezért rokoni kapcsolatba vonja Tassal. Kölpény fia Botond mondájában két motívum ötvöződik:

7. Botond a magyarok követe Bizáncban. A hadüzenet jeleként belevágja bárdját/buzogányát a bizánci kapuba. Azon akkora rést nyit, amelyből a császár láthatja, nem akárkik üzentek hadat neki.

8. A hadüzenő magyarok legkisebb vitéze birkozásban legyőzi a legnagyobb bizáncit.

Megjegyzések:
1. A lélek, szentlélek kulcsfogalma a magyar mitológiának, hiszen folyamatosságot biztosít a "sámánizmustól" a kereszténységig.
3. Ez a motívum a mongoloknál is megtalálható.
4. Botond nevét a germán követ szóból alkotották, mítikus alak. A bárd jellegzetesen varég fegyver. Apja nevét Kölpény egy kelet-európai skandináv népnévből magyarázhatjuk.

Összegzés
A magyar mítoszok akkor nyerték el feljegyzés előtti végső formájukat, amikor a kárpát-medencei hun-avar utódokkal a hétmagyar népe egyesült. A folyamatosságot Ménrót-Attila-Csaba-Álmos alakja biztosította). Ez a folyamat legkésőbb Géza fejedelem korára már befejeződött.

A mítoszokból nem születtek eposzok, erre már nem volt "idő", de tovább éltek a középkori szóbeli költészetben és a népmesékben. Csak annyi információt közölnek, amennyi a célnak megfelelt. Olyan információkat tároltak, amelyek lehetővé tették az Európába való beilleszkedést számunkra.

Forrás: http://csszl41.atw.hu/mitosz.html

Most álljon itt az egyik legnagyobb írónk Jókai Mór meseszép története, mely a Regék című kötetében jelent meg.

A Nyolcadik Rege – A Hadak útja, melyben Csaba királyfi vitézeivel visszatér, hogy megsegítse a székelyeket.

„…A Rikahegy környékén megtelepíté életben maradt népét a királyfi, kimérte határaikat, a meddig bűvös bájos anyja megjósolá, megtanítá őket hová épitsenek várakat, falvakat, mozgó sátorok helyett kőből és faderekakból állandó lakhelyeket, mert ő nekik itten kell ezután élni.

- Meddig a tűz hideg nem lesz, meddig a folyó le nem foly, meddig télre tavasz derül, meddig égből jön az áldás, addig jó népem itt székelj. És lett e nép neve Székely.

Csaba odagyűjté őket maga körül, s nagy áldást mondott reájuk.

- Töltsétek be ezt a földet, s legyen boldog, ki itt lakik: hős a férfi, hű az asszony; otthon béke, künn dicsőség; Isten lelke minden házon, Úr áldása minden földön. Soha el ne muljatok innen.

S lám azóta hány év múlt el! Kétezernyi ezer esztendő, s a jó székely nép szivében még most is él Csaba jós beszéde.

El nem hagyja saját földét, él munkával, szegénységben, s ha elmegy is, ha úr lesz is, meg csak vissza kivánkozik, elhagyott hegyei közé.

- Mi pedig elmegyünk tova, – mondá Csaba, az egyre halványuló a hősöknek. – Vissza oda, hol a tengerparton szittya testvérek legeltetik méneiket, hol a vad hun íjász, tegze idegét pergetve, dalol álmodott csatákról. Otthon jó lesz majd alunni tenger mormogása mellett, paripák dobogása alatt.

Oda jöttök velem vissza. Az elmaradók búsan sóhajtottak fel erre:

- Hajh, ne hagyjatok itten bennünket. Hova leszünk ennyi idegen nép között? Még gyökeret sem verhettünk a földben, már is kitépnek bennünket iziglen.

Csaba felemelé kivont pallosát az égre és szólt a hun vezérekhez:

Íme lássátok, hogy e kard bűverő legyen kezetekben. Vegyétek át azt én tőlem s hogyha nagy veszély fenyeget, hívjatok bennünket általa.

Ha a légbe vágtok azzal, szél megállít bennünket utunkban, s visszatérünk, megsegítünk; ha a folyót megütitek vele, kiárad az és utunkat állja, s visszajövünk, csatát verünk; s ha leszúrjátok a földbe nagy veszedelem idején, megrázkódik az alattunk s jelen leszünk, nem hagyunk el.

Azzal bucsút véve tőlök, a hidegen holt bajnokok megölelték elmaradó társaikat, középre vették a királyfit s mint zúgó szél, mint tengermoraj, elenyésztek a láthatáron. Mentek, mentek: alig értek a szomszéd ország határáig, midőn vad szél kerekedett ellenük, mely majd lehányta őket lovaikról, az ősz úr, a vén Nemere zuzmarás szakálla havat, deret rázott szemeik közé.

„Már ekkor a székely népet megtámadták vad szomszédok; el kellett volna veszniök a túlnyomó ellen miatt.A holt hősök gyorsan visszafordulának, megjelentek a harcztéren, sebesebben a viharnál, mint a pozdorja omlott szét előttök a táborzó ellen; kitisztult a székely határ.

Csaba és holt vitézei másodszor is útra keltek.

Mentek, mentek három nap és három éjjel; harmadik nap reggelére egy nagy folyóvízhez értek, mely úgy kiáradt előttük, mintha tengerré vált volna.Vissza ismét! Veszély van Székelyországban! dákok, kvádok, marahánok barom csoportja tört rájok.

Oh szegény nép!

Újra visszatért robogva az eltávozott halott had, zászlóik megjelentek újra a láthatár felhői közt, mintha magok is a felhők közt járnának immár, s a fénytelen kopja, dárda lekaszálta, learatta a felcsődült ellenséget; elfutott, a ki megmaradt.

Békével mehetett tova harmadszor a hullatábor! hetek mulva, havak mulva elért a tenger partjára, hol az ősz Bendeguz vezér százötven esztendőt élt már, s uralkodott a honn maradt hun nemzeten. Csaba vitéz elbeszélte Attila viselt dolgait az ősz fejedelem előtt. Az búsan hallgatott reá; nem jobb lett volna-e Attilának nem születni, annyi vitéznek meg nem halni? A hazatért halottakat azután eltemették szépen, zúgó tenger zöld partjára, lengő kopjás sírok alá, egymás mellé valamennyit.

Még tán első álmukat aludták ottan, egyszerre megrázkódott alattuk a föld, felköltve őket koporsóikban.

- Fel a földből; fel a sírból! Nincs még idő az alvásra! Előre örök vitézek, veszélyben van Csaba népe.

S előtámadtak a sírból mindannyian, lerázták magukról a port, megemelték rozsdavette kardjaikat, felnyergelék csontvázzá vált méneiket; s még egyszer rajtahajtottak a hun testvérek elleneire, s meggázolák, megtiporták azt úgy, hogy az otthon maradt csecsemő is megsiratta harczaikat. Úgy feküdtek ismét vissza sírjaikba, úgy aludtak el csendesen….’

Fű benőtte már a partot, innen is tovább ment a hun nép, ott feküdt Bendeguz és Csaba vezér is a többi között, őket is elfeledték már.

Csak az elmaradt székelyek várták vissza még sokáig eltávozott hőseiket, szájról-szájra, ivadékról-ivadékra szállt a monda, hogy elment tova Csaba vezér, de majd visszajő derék táborral, mikor a székelynek már legrosszabbul foly a sorsa. Folyt pedig sorsa elég rosszul: de nem jött el segíteni Csaba vezér, s a kik még vártak utána, azokat ki is csúfolták, s ha valamire azt akarták mondani, hogy sohasem történik az meg, a gunyolók azt mondták helyette:

«Akkor lesz meg, mikor Csaba vezér eljön.»

Lőn pedig, hogy minden oldalról megtolult a vész a kis székely nemzet fölött; hatalmas szomszédok szövetkeztek ellene, hogy eltöröljék. Tíz embernél is több jutott egy székelyre, s ha minddel megküzdöttek volna is, azoknak sok atyjafia van, nekik sehol a világon. Bizony-bizony el kell veszni!

- Most ha jönnél, most kellenél Csaba vezér, jó vitézek! – sóhajtának a szorongatottak. – Halljátok-e, tudjátok-e mennyi halál közelg reánk.

Régen alusznak azok már, régen is porrá váltak már, még a föld sem ismerné, ki melyik volt az ő porhamvok? Olyan mély a holtak álma. S már lángban ég a határ köröskörül, már hallik a kürtök szava; nagy elsötétlő táborok szállnak a hegyekről alá; tenger a kis sziget ellen. Sírnak a nép asszonyai, halálra készülnek a férfiak, s ha gyermekeikre tekintenek, szomorúan kérdezik magukban: miért kellett ezeknek születni?

Csaba vezér, hős vitézek magas égben, mély föld alatt, halljátok-e ezt a hivást?

Már kezdődik a kétségbeesésnek harcza, midőn íme holdvilágtalan éjszakán nagy zaj támad az ég boltján, zörög a dárda, csattog a kard, robog a paripa, tárogató rivall, égrendítő zajjal ezernyi ezer fényes alak rohan végig a remegő csillagok között; halvány arczaik ragyognak, fegyverök tüzet villámlik, paripáik patkói alatt szikrázik az égboltozat.

Csatára! csatára! Csaba jön és halott vitézei. Nézd, hogy csillog, nézd, hogy villog kezében a csatacsillag! hogy forgatják kardjaikat, hogy meresztik szemeiket! Hogy nyulnak kezeikkel feléd a magasból!

Nem sujt már a kard, csak ijeszt, de rémület állja el a harczosok szíve mélyét. Ki csatázna szellemekkel? Az ellenség futva fut a csatatérről, zászlóit is odahagyta, utána mindenütt a fénylő szellemtábor, fehér zászlóival, fehér lovaival, villám fegyverével; üldözve mindenütt a futó ellent, míg az ég utolsó felén, hol az égboltozat ismét a földre ér, el nem tünnek újra…’

A székely nép áhitattal emelé kezeit az égi segítők után s a mint végig rohant a fényes tábor az égen, bámulva szemlélték, hogy egész hosszában, a merre elhaladt, egy fényes út támadt az ég kárpitján, melyet szikrázó patkóik tapostak ottan!”

Ezért hívják hadak útjának máig is székely földön a tejutat.

Ez volt utolsó csatája Csabának és vitéz hőseinek.

Azok pihennek!

Hogy alusztok olyan mélyen, ti örök vitézek!

Érdemes Jókai Mór egész művét elolvasnunk a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán.

Forrás: http://mek.oszk.hu/11500/11508/11508.htm#8

Jókai Mór – Regék című műve a Magyar Elektronikus Könyvtár feldolgozásában olvasható, mely a Franklin Társulat 1905. évi kiadásából készült.

Csaba eredete kapcsán a balkáni bolyongásra már korábbi cikkünkben is kitértünk, és többek között ismertettük Moór Elemér és Dümmerth Dezső teóriáit Csabával, illetve Csaba magyarjaival („sobamogera”) kapcsolatban. Dümmerth Dezső érdekes fejtegetése például oda lyukadt ki, hogy Csaba talán egy bolgár-török vezér volt, aki az Árpád-házzal állt rokonságban.

Időközben szerkesztőségünket több olvasó és szakértő is megkereste, akik néhány újabb szempontra hívták fel a figyelmünket, így most Csaba királyfival kapcsolatban más, szintén figyelemreméltó elméleteket is ismertetünk. Természetesen ezen elméletek hitelességét nehéz megítélni, de mindenképpen hozzájárulhatnak a tisztánlátáshoz, illetve ahhoz, hogy a tudósok tovább vizsgálják Csaba királyfi legendakörét.

- Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista például arra hívta fel figyelmünk , hogy a „csobán” hun méltóságnév és a Csaba név között is lehet összefüggés.

A kutató a hun méltóságnév eredete kapcsán egy külföldi szakértőre, de Grootra hivatkozik, aki szerint ez az egyik legrégebbi méltóság Attila népénél.

Mindez tetszetős állítás, hiszen a legendák szerint Csaba királyfi Attila hun uralkodó fia lehetett. A Csaba-mondát megörökítő Kézai Simon – aki IV. (Kun) László király udvari papja volt – például Krimhild csatájaként említi Attila fiainak összecsapását, ahol Csaba és Aladár (Krimhild német hercegnő fia) küzdött meg egymással, s amelyben a vesztes fél Csaba lett. A csata után a hunok közül megmaradt háromezer férfi elmenekült. Ezután ők magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték.

Obrusánszky Borbála azonban arra is rámutatott, hogy a tudósok többsége Magyarországon a

csobán szót a törökből, méghozzá az oszmán-törökből származtatja. (A hunokat – ha ez a népcsoport egyáltalán törökös nyelven beszélt, és nem valamiféle mongol nyelvjárást használt – a törökség másik, csuvasos-bolgáros jellegű ágához sorolják, nem az oszmán-törökhöz.)

A csobán név oszmán-török, pontosabban oguz-török, köztörök jellegét erősíti, hogy a besenyőknél (ők az oguz-törökök közé tartoznak) előfordul egy olyan népelem, amelyet csobánnak hívnak. Ezt Bíborbanszületett Konstantin munkájából, a Birodalom kormányzásáról című műből ismerjük. (A besenyőknek volt egy „yula” nevű része is, amelyet sokszor gyulának neveznek a források.)

A gyula és a csobán tisztségek besenyő-magyar vonatkozásai mindenképpen érdekesek lehetnek, de semmiképpen sem tekinthetők bizonyító erejűnek. Mindkét nép más népekkel való együttélése során is megismerhette ezeket a tisztségeket, így a magyarok között az erdélyi Gyula vagy a székelyek őseinek(?) vezéreként ismert Csaba nem feltétlenül besenyő eredetű.

Ugyanakkor Obrusánszky arra is felhívta a figyelmünket, hogy orosz kutatók egészen egyszerűen a csobán tisztséget – és így talán Csaba királyfi nevét is – egészen máshonnan eredeztetik. Az egyik orosz kutató például a száz-bán jelentésű méltóságnévnek tekinti a csobánt. A báni tisztség mindenesetre szintén ismert a középkori Magyarországon.

Természetesen a National Geographic Online nem tehet igazságot Csaba királyfi legendakörének értelmezésekor, de mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a balkáni, a csuvas- és bolgár-török, a hun, valamint a besenyő kapcsolatokra, amelyek a honfoglaláskori és az azt megelőző magyar történelem legvitatottabb pontjai, de amelyek talán népünk históriájának legizgalmasabb kérdéseit vetik fel…”

1 Szántai Lajos - Csaba királyfi

https://www.youtube.com/watch?v=4rvJPUiW0rs&t=159s

G.Nagy Ilián: Csaba királyfi - a családfa és Látód dala

https://www.youtube.com/watch?v=gS-KSjWm6I0

G.Nagy Ilián - Csaba Királyfi: székely nemzeti opera gitárszólóval

https://www.youtube.com/watch?v=6GruswbTAfk