Dr. Orbán József professzor

A boszniai piramisokról mérnöki tárgyilagossággal

 

 

 

 

 

 

A beton történetét már nagyon sokan megírták és bemutatták,

a római kortól egészen napjainkig.

 

https://www.youtube.com/watch?v=3eBg-j3f79w

(Fenti VIDEO-klippet nem lehet feltölteni, ezért akiket érdekel, fenti URL címen megtekinthetik, továbbá Dr. Orbán József honlapján: http://www.orbanjozsef.hu/

Szathmáry Olga szerk. megjegyzése)

 Az előadás keretében ennél nagyobb távolságot kívánunk bejárni,

a piramisok építésének ókori gipsz-márga kötőanyagától

egészen a mai kor nanotechnológiájának betonanyagáig.

 

 

 

Néhány izgalmas kérdés, amelyekre az előadásban keressük

a választ:

Nevezhetjük-e valódi „piramisoknak”

 a Visoko város melletti Visocica és Mjeseca hegyeket?

 

 

 

Épülhettek-e piramisok a balkánon az utolsó jégkorszak előtti időszakban?

A boszniai piramisok „betonelemeit” helyszíni betonozással készítették-e?

 

Az egyiptomi piramisok egy részét helyszíni betonozással építhették-e?

 

A piramisok útjait és teraszait az elő-illírek betonozták-e geopolimer betonból?

A piramisokban található megalitokat

és a környéken található kőgolyókat emberi kéz formázta-e?

Az előadás keretében, a helyszíni bejárás során szerzett személyes tapasztalatokra, valamint a „piramisokból” vett

„betonmintáknak” a vizsgálati eredményeire támaszkodva ismerteti

 az előadó, hogy a piramis formájú hegyek

mikor és milyen körülmények között keletkeztek,

és milyen anyagokból épülnek fel.

 

Pécsi kutató rántja le a leplet

 „a boszniai betonpiramisokról”

 

Dr. Orbán József pécsi betontechnológus szembe szállt

a boszniai piramisok

 eredetét övező legendákkal, ugyanis szerinte:

 nem betonból építették őket, hanem egyszerűen

 természeti képződményekről van szó.

A Visoko város közelében található Visocicát

és további négy piramis formájú hegyről

terjedt el az a hír,

hogy ember alkotta őket.

Joseph Davidovits kémiaprofesszor szerint,

„…a piramisokat betonból készítették…”

Dr. Orbán József pécsi betontechnológus azonban

 a professzor állításával szembe megy.

 

Kutatásai alapján ugyanis kiderült,

a hegyek agyagos, márgás, homokköves,

 üledékes kőzetekből épülnek fel.

Az idegenvezetők viszont erről hallgatnak,

a turistáknak mindössze:

 „…a legfelső 50–60 centiméteres rétegről beszélnek,

ami betonnak látszó természetes kőzet…”

A helyszíni tapasztalatok, a kőzetek vizsgálatai, az anyagösszetevők,

a minták kémiai elemzése, a röntgenvizsgálatok,

az MTA Geokémiai Kutató Intézetének vizsgálati eredményei

mind azt mutatják, hogy ezek a hegyek természetes képződmények,

több millió évvel ezelőtt keletkeztek.

Tehát nem ember alkotta betonból készültek a piramis formájú hegyek.

A betontechnológus kiadásra váró könyvében fog

 beszámolni részletesebben a kutatásáról.

 

 

A “beton” piramisok nem is betonból vannak?

– Mit lehet tudni a boszniai piramisokról?

– A Visoko város közelében található Visocicát és még további négy piramis formájú hegyet

dr. Semir Osmanagic fedezte fel 2005-ben.

 Szerinte ezek a hegyek ember alkotta

„piramisok”,

 melyeket az előillírek építettek,

harmincezer évvel ezelőtt.

 Joseph Davidovits kémiaprofesszor

pedig azt állítja,

 a piramisokat mesterséges betonból készítették.

– Miért kezdett vizsgálódni a témában?

– Több mint 45 éve foglalkozom betontechnológiával, elhatároztam, hogy munkám összegzéseként könyvet írok a beton történetéről,

 az egyiptomi piramisoktól a korszerű nanotechnológiáig.

 

Kutatásaim során találkoztam a visokói piramisokkal,

ez késztetett arra, hogy gondoljam át a könyvemet,

mert ha Davidovits állítása igaz,

 akkor azzal mindenképpen foglalkoznom kell.

Ha viszont nem igaz, akkor meg kell cáfolnom.

Kihívásnak éreztem a professzor állítását.

Miből állnak valójában a különleges boszniai piramisok?

 

Komoly érdeklődés övezi a boszniai piramisokat,

azonban dr. Orbán József pécsi betontechnológus

vitába száll a felfedezővel.

Szerinte a piramisok természetes képződmények,

 nem betonból építették őket.

– Mit lehet tudni a boszniai piramisokról?

– A Visoko város közelében található Visocicát és még további négy piramis formájú hegyet dr. Semir Osmanagic fedezte fel 2005-ben.

Szerinte ezek a hegyek ember alkotta „piramisok”, melyeket az előillírek építettek, harmincezer évvel ezelőtt.

Joseph Davidovits kémiaprofesszor

pedig azt állítja,

a piramisokat mesterséges betonból készítették.

– Miért kezdett vizsgálódni a témában?

– Több mint 45 éve foglalkozom betontechnológiával, elhatároztam, hogy munkám összegzéseként könyvet írok a beton történetéről, az egyiptomi piramisoktól a korszerű nanotechnológiáig. Kutatásaim során találkoztam a visokói piramisokkal, ez késztetett arra, hogy gondoljam át a könyvemet, mert ha Davidovits állítása igaz, akkor azzal mindenképpen foglalkoznom kell.

Ha viszont nem igaz, akkor meg kell cáfolnom.

 Kihívásnak éreztem a professzor állítását.

 

– Ön is gyűjtött mintákat?

– Visokóban megismerkedtem Osmanagiccsal,

megnéztem az előadásait, mintákat vettem a kőzetekből,

 tanulmányoztam a korábbi fúrásmintákat.

 Ez alapján egyértelműen kiderült,

a hegyek agyagos, márgás, homokköves, üledékes kőzetekből épülnek fel.

 Az idegenvezetők erről hallgatnak, a turistáknak mindössze a legfelső 50–60 centiméteres rétegről beszélnek, ami betonnak látszó természetes kőzet.

– Milyen eredményre jutott?

– A helyszíni tapasztalatok, a kőzetek vizsgálatai, az anyagösszetevők, a minták kémiai elemzése, a röntgenvizsgálatok, az MTA Geokémiai Kutató Intézetének vizsgálati eredményei mind azt mutatják, hogy ezek a hegyek természetes képződmények,

több millió évvel ezelőtt keletkeztek.

Ezekre az eredményekre támaszkodva állítom, hogy nem ember alkotta betonból készültek a piramis formájú hegyek.

– Mivel magyarázható a piramishoz

hasonló alakzata?

– Ezek a piramisok a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal

– ezek a legszabályosabbak –,

amelyek délről észak felé folynak.

 

Alapvetően ezek alakították ki a hegyek oldalait, illetve ez határozta meg a piramisok tájolását is. A világ több pontján is vannak a visokóihoz képest sokkal szabályosabb „piramisok”,

amelyek természetes képződmények.

– Miként keletkezhettek ezek az alakzatok?

– A hegyeket nem építhették, mivel térfogatuk meghaladja a 15 millió köbmétert, ezeket a legnagyobb európai építőipari vállalat

– teljes kapacitását felhasználva –

15 év alatt építené meg.

Az agyagból égetett kötőanyag előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.

– Mikor számol be munkája eredményéről?

– A könyv elkészítéséhez még konzultálok geológusokkal, szakmérnökökkel.

Összegzem Osmanagicék állításait, amelyeket történelmi, archeológiai, geofizikai, hidrogeológia, betontechnológiai szempontból is igyekszem megcáfolni, és ezt tudományos előadásban is bemutatom.

A beton az élete

Dr. Orbán József, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa 1969-ben szerzett mérnöki oklevelet a Moszkvai Építőmérnöki Egyetemen.

1972-ig a Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyárának betontechnológusaként dolgozott,

 majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára került,

az építőanyagok és betontechnológiák tantárgyakat oktatta.

Elvégezte a BME betontechnológiai

szakmérnöki szakát,

 egész életpályáját végigkísérte a

betontechnológiai szakma művelése és e tudomány oktatása.

1980-ban avatták műszaki doktorrá,

a Magyar Tudományos Akadémia

1984-ben ítélte oda számára

 a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot.

 

Forrás: Hajdu Zsolt (Dunántúli Napló);

http://www.bama.hu; http://www.pecsma.hu/csemege/pecsi-kutato-rantja-le-a-lelet-a-boszniai-betonpiramisokrol/; http://www.orbanjozsef.hu/

Szerkesztette: NETWORK VILÁGHÁLÓ – Magyarságunk a lélek él Klub; Együtt Budakesziért Fórum; Versek Idézetek Irodalmi Klub; Budakeszi Klub vezetője –

Szathmáry Olga Ottilia