Hankovszki Ilonka
Hallgass meg Uram
Hallgass meg Uram,
hozzád száll az ének,
Te akartad hogy muljanak az évek,
A szolgaságnak soha nem lesz vége?
Mondd Uram,más jövőnk lesz az égbe?
Már nagyon fáj, nincs gyógyir a sebre,
Mint bus rabok várunk a kegyelemre,
Tehetelenül, csak sóvárog a lélek,
Ennyit suttog,"Köszönöm hogy élek ".
Honvágy,sóhaj, fájó sebként égnek,
Minden könycseppben szikráznak a fények,
Ének és borzongás átjárja e házat,
A rabszolga sóhajt, énekel,
s nem lázad.
Szomoru ének, mégis szépség van benne,
Nélküle a világ sokkal szegényebb lenne,
Igy énekelni csak Istennek lehet,
Csodát értünk már csak az ég tehet.
"Mint a fecske" vagy fehér galamb szállunk,
S a fájdalommal Isten elé állunk,
E dallamot az egész világ tudja,
A rabszolga két kezét felé nyujtja.
Hallgasd Uram, gyermekeid sirnak,
Haza vágynak, mily bus dalokat irnak,
Otthont akarnak, nem szánalmas sorsot,
Hiszünk Benned,
Te vagy ki ezt megoldod.
Forrás:Hankovszki Ilonka Mikor
a Nabuccót tanulta a kórusunk, akkor este született ez a
versem,,,és tudod nekem mi fájt a legjobban ? eszembe jutott, hogy
milyen lelkesen vártuk városunkba Tőkés László Püspököt és erre egy
koleganőm igy orditott rám, " Te hazátlan !!!"
Ilonkám! Aki ilyen verset ír a Szabadság-vágyként megfogalmazott és Verdi által komponált Nabucco című opera mementójaként...annak nem csak a földön, de az égben is van hazája:
Szathmáry Olga Ottilia szerkesztő
Kapcsolódó hírek:
Hankovszki Ilonka - Ki örül majd ?
Hankovszki Ilonka - Ez mennyei ajándék
HANKOVSZKI ILONKA - RÁM BIZTAD
HANKOVSZKI ILONKA - GYŰMÖLCSÖSKERTEM