Az egymás utáni napokon ünnepelt
közül egyértelműen az utóbbi dominál, annak ellenére,
hogy a megemlékezés
később alakult ki.
november 1. és november 2.
Mindenszentek
III. Gergely pápa a 8. században indította útjára
mindenszentek ünnepét.
A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett
a kereszténység elismerése
után szentté avatottakról is emlékezzenek meg,
ezért 732-ben a Szent
Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját mindenszenteknek,
vagyis az egyház
szentjeinek ajánlotta.
A történtekből kiolvasható,
hogy a mindenszentek
nem a
vértanúk ünnepének új értelmezése, hanem attól teljesen független
kezdeményezés.
Nem ismert, hogy a felszentelés
az év melyik napján történt,
a 8.
századtól azonban
november elsejét említik,
mint az ünnep dátumát.
Az
sem ismert, hogy miért pont november elsejére esett a választás, talán
valamelyik
pogány rítus átvétele
állhat a háttérben
(kelta újév vagy
hispán-gall ünnep).
Mindenszentek,
akárcsak a minden vértanú ünnepe idővel veszített
jelentőségéből,
a három ünnep közül
a halottak napjának épült be egyedül
a világi ünnepek közé.
Halottak napja
A népi kultúrában a mindenszentekhez szinte egyetlen szokás sem kötődik,
ezzel szemben a halottak napja igen színes hagyományokkal rendelkezik.
A
mindenszentekkel
ellentétben az ünnep nemcsak a katolikusoké,
hanem a
reformáció
több vallása is elfogadja:
míg az evangélikusok és az
unitáriusok hivatalosan is elismerik,
addig a reformátusok csak
szokásjog alapján,
a templomon kívül
emlékeznek meg az eseményről.
A halottak napja szintén önálló ünnep, a másik két szokástól függetlenül
alakult ki: Szent Odilo clunyi apát 998-ban rendelte el, hogy a
halottakról zsolozsmákkal és szentmiseáldozatokkal emlékezzenek meg. A
szokás Nyugat-Európában a 12-13. században mindenhol elterjedt, így
Magyarországon is. A szokás ismertsége napjainkban is töretlen, azon
kevés hagyomány közé tartozik, amely életben tudott maradni a 21. század
elején is.
EMLÉKEZZÜNK SZERETTEINKRE
Elmentél pedig sok dolgod lett volna még
Megtölteni szépséggel a családod életét
Elmentél s veled együtt eltűnt a remény
De lelkünk egy darabja utadon elkísér
Veled vagyunk most is, te pedig velünk vagy
Mert szeretetünk irántad oly végtelenül nagy.
Annyira fáj, hogy el sem mondhatom !
Nem látom többé, s nem is hallhatom.
Hiába érzem őt itt belül élénken,
kezét felém nyújtva esdőn, félénken.
Mardos a kín, hogy meg nem menthettelek,
s mikor elmentél nem fogtam a kezed.
Gyertya Égjen.Elhunyt Szeretteinkért.
-
Honnan ered a Halottak napja?
A Halottak napja a római katolikus egyházban az összes meghalt hívő emléknapja.
Mindazokra emlékezik ilyenkor az egyház, akik a keresztségben
hunytak el, és akikről úgy hiszik, hogy a purgatóriumban vannak,
minthogy bocsánatos bűnökkel a lelkükön haltak meg.
A katolikus
tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy
megtisztuljanak, és így megláthassák Istent a mennyben.
Meghatározott
napokat már a kereszténység kezdeteitől arra szenteltek, hogy a
megholtak bizonyos csoportjáért közbenjárjanak. Egyetemes közbenjárásra
azonban november másodikát 1030 környékén a Cluny-i bencés monostor
apátja, Odilo vezette be, és megszabta, hogy kapcsolják össze egy sor
kiegészítő imával és alamizsnával.
Ezt a halottakról szóló
megemlékezést átvette az egész egyház. November 2-a, mint halottak
napja, a XIII. század végére gyakorlatilag általánosan elfogadottá vált.
Az ünnep napját úgy választották, hogy a mindenszentek napját kövesse.
Ez a nyugati kereszténységben november elseje.
A halottak
napjához számos néphit kapcsolódik. Az élőknek ilyenkor tilos volt a
munka. Nem volt szabad semmiféle földmunkát végezni, hogy ne háborgassák
a halottakat. Halottak napján, sőt egész hetében tilos volt mosni, mert
a halottak a vízbe kerülnének, a ruha pedig megsárgul. Sokfelé terjedt
el az a hiedelem, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért
számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és
gyertyát gyújtottak. A gyertyák a halottakért égtek, a tűz ugyanis
megtisztulást hozott.
- Forrás:Internet
Kommentáld!