2019. december 27-én János napon

a Fészek" Irodalmi és Művészeti Csoport – „adminisztrátorai”

( Bartha Ilona; Bosnyákné Harpauer Márta; Csuka Magdi;

Dáma Lovag Erdős Anna; Szép Joli;

Szathmáry Olga Ottilia)

nevében szeretettel köszöntöm:

János nevű ismerőseinket és barátainkat.

Remélem sikerül újabb ismereteket összefüggéseket megismernetek... Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Szent János ünnepét a nyugati egyházban a 6. század óta

december 27-én ülik.

János Bibliai eredetű gyakori férfinevünk jelentése Jahve megkegyelmezett, Isten kegyelme.

Szent János apostol és evangélista a galileai Betániából származott. Zebedeusnak, a gazdag betszaidai halásznak és Saloménak fia volt. Keresztelő János fellépésekor a tanítványa lett, majd a Keresztelő tanúságtétele után Andrással együtt csatlakoztak Jézushoz .

Szent János apostol életéről a legfontosabb forrás az általa írott evangélium, ezen kívül

a hagyomány is őriz történeteket.

A néphagyomány szerint:

- „Patkányűző nap”.
- Ünnepéhez kötődik a bor megáldásának szertartása.
- Védőszentjüknek tekintik a teológusok, filozófusok, tanárok, tanulók, aranybányászok, ezüstbányászok, kosárkötők, könyvkereskedők; közbenjár a jó barátságért, bő termésért, illetve lábfájás és mérgezés ellen.
- A téli napforduló archaikus időszakában János hozta vissza a föld fiainak a sötétség és téli hideg zsákmányából kiragadott napsugarat, azaz világosságot és meleget,

az új esztendőt.
- Jézussal és Máriával való bensőséges kapcsolata révén, kezdettől fogva nagy segítő és gyógyító hatalmat tulajdonítottak neki.
- A régi paraszti vélekedésben a küzdelmes hétköznapokon és halálon átsugárzik János oltalmazó ereje, páratlannak érzett segítőkészsége.
- Különleges foganatosságot tulajdonítottak evangéliumának is, főként első szakaszainak.

„Az Ige testté lett és közöttünk lakozott” sort röpimaként is imádkozták.
- János tiszteletét idézi a 11. század óta a „Szent János áldása”, vagyis a borral, János poharával való köszöntés, áldomás.
- A János-napon megszentelt borral kínálták az útrakelőket, haldoklókat (égi útra indulókat), a halotti tor résztvevőit, a gyógyhatásába vetett hittel a betegeket; használták fül- és fejfájás, torokbajok ellen, és higítva a beteg jószágnak is jutott belőle.
- Mint esküvői italt a János és az Úr Jézus közötti szeretetre emlékezve itták és itatták az ifjú párral: „Igyátok Szent János szerelmét” szavakkal kísérve.

János apostol, a szeretett tanítvány ünnepe.

János apostol és evangélista, a Jelenések könyvének profétája, az európai és hazai szakrális néphagyomány egyik legtiszteltebb és egyik legihletőbb hatású alakja.
János, Jakab apostol a fivére.

Halász ő is, mint testvére és sokan mások a tanítványok közül.

Az Üdvözítő a „mennydörgés fiainak” nevezte őket
(Mk 3,17). Ez a név jelzi, hogy a cselekvés emberei voltak mindketten, s olykor dühös türelmetlenséggel törtek ki.

Amennydörgés fiaira jellemző buzgóság volt: a szívükben égő szeretet meggondolatlanságával.

Nem számolva a következményekkel, föltétel nélkül hajlandónak mutatkoztak arra,

hogy igyanak az Úr kelyhéből,

a szenvedések kelyhéből, és részt vállaljanak a keresztségben, melyet Krisztus magára vesz (Mk 10,38–40).

- Péter, Jakab és János alkották azt a legszűkebb kört az Úr körül, akik vele lehettek a színeváltozás hegyén,

Jairus házában és az Olajfák hegyén,

a vérrel verítékezéskor.

De még e három közül is János áll a legközelebb az Üdvözítő szívéhez, mert az utolsó vacsorán ő hajthatta a fejét Jézus keblére.

Szeretete hősies és hűséges volt, s ennek legszebb bizonyságát akkor szolgáltatta, amikor – az evangélium tanúsága szerint – követte Mesterét végig a keresztúton.

Ott állt a kereszt alatt is Jézus anyja mellett, és ott hallotta a szót: „Asszony, íme a te fiad!...

Íme, a te anyád!” (vö. Jn 19,26).

A hagyomány szerint az „Apokalipszis” (Jelenések könyve) írója.

Az elsők között követi Krisztust,

s mint az „a tanítvány, akit szeret vala” a Mester, jelen van minden fontos eseménynél.

Mint a tanítványok „benjáminját” lányos képű ifjúként ábrázolták, mint evangélistát idős férfiként,

végezetül, mint az Apokalipszis látomásos szerzőjét élemedett aggastyánként.
Szellemének merészségét

a sas-szimbólum jelképezi:

a sas szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifejezi János személyiségét és jellemvonásait.

- Pázmány Péter egyik prédikációjából idézek, melynek gondolatiságán érdemes egy kicsit elgondolkodni,

még ha a "mai fülnek" nehézkesebb is maga a nyelvezet,

bár a Bibliáé sem küldönben szerk.:
"...„A saskeselyű minden madárnál feljebb repül, mindennél fényesebben lát. Mikor ezért emberi látásának célján felül mégyen, ott lebeg a tiszta égen, Szemeit a napsugarára fordítja, és amiben egyebek szeme megvakulna, abban gyönyörködik.

Ha földre tekint és prédát talál, mint a mennykő alárohan.

Ilyen saskeselyű Szent János.

Mert evangéliumának kezdetén isteni fényességig emelkedik, ott szemléli az Igét, mely kezdetben az Atyánál való.

És mint mennydörgés vagy mennykő az embert álmélkodó rettegésbe ejti, mikor az Isten Fiának öröktől fogva való fényességét kimutatja.

De megtekintvén a Szűz méhében fogantatott Igét, nézd,

mily sebesen a földre száll, az Igének megtestesülését magyarázván.

Ez ama csodálatos saskeselyű,

kiről Ezekiel próféta írja,

hogy igen nagy volt, szentségre és bölcsességre nézve...

Ez a nagy sas a mennyei hegyek magasságában nevelkedett,

cédrusok völgyét földre hozta.

Mert ha a többi evangélista a Krisztus emberségének héját magyarázta, Szent János hirdette és ismerte Krisztus istenségét,

mely, mint a fának völgye

(= veleje, sűrűje),

nem látszik első tekintetben.”

- Arany János legendája szerint a Domitianus-féle üldöztetések idején
János is „vértanúságot” szenvedett.

A római Porta Latina mellett zubogó olajba dobták, de ő csodálatos módon sértetlenül került ki a tűzre tett üstből, mi több, ifjúságát is visszanyerte

(mint a mesékben).
- Domitianus ezután Patmosz szigetére száműzte.
- Domitianus halála után Epheszoszba ment, s itt is halt meg matuzsálemi életkorban.

János az evangéliumát epheszoszi tartózkodása alatt írta, hogy hívei körében megerősítse az igaz hitet a tév-tanítókkal szemben.

János evangéliuma sokban különbözik a másik háromtól, a szinoptikus evangéliumoktól. Míg az utóbbiak Jézus galileai tanításait és csodáit írják meg részletesebben.
- János Jézus júdeai és jeruzsálemi életszakaszát részletezi.

Továbbá nyelvezete sokkal gazdagabb, sok olyan beszédet tartalmaz mit a másik három evangélium nem. János az első század kilencvenes éveiben írta evangéliumát görög nyelven.
- Az evangéliuma elé,

Jézus Istenfiúságának

és megtestesülésének

szent titkában elmélyedve,

ihletett hangú bevezetést írt.

Teológiai mélységű írásainak első része legfőképp Jézus jeruzsálemi élettörténetével kapcsolatos eseményeit és tanításait írja le.

- Második része az Úr szenvedésének és föltámadásának története, ahol egy viharos éjszakán Isten, hatalmas látomásban megnyitva előtte a menny ajtaját, föltárta előtte a jövőt.

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nos_apostol;
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_janos;
Diós István: A szentek élete; Magyar katolikus lexikon;
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.;
Biblia - János evangéliuma 1. - 3. rész;
https://www.youtube.com/watch…;
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA