Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kétség
Írhattam
Volna sokkal többet,
S, lehettem volna kedves is.
Tán mosolyban fürödtem,
S, maradtam csendben,
Sokszor itt hol volt érthetetlen,
Túlzott világa az embernek.
Mégsem írtam le,
Fogtam kezét a pillanatnak,
Maradtam,
Kicsit talán magamnak is.
Lehet írtam sokszor kritikán alul,
De éltem abban az érzésben, miben az érzés született.
Írhattam volna még?
S tán másképpen is mint ahogy gondoltam teszem,
Mégis, ráébredtem, bennem nem létezik másképpen,
Csak így ebben, mely olykor végtelen és elvont,
Hegyekben merengő bölcset kereső,
Az kinek a dobok sem idegen ütemek csak,
A farkas üvöltésében sem a félelem a válasz.
Írhattam volna még,
A hajnalt amint ébredezve ásitotta fényét,
És kezem megremegve nyúlt felé,
A nappalok mögötti éjszakákban a bagoly vezette lelkemet.
Írtam s nevettem ki magam,
Elvont fatörzsét öleltem,
Az erdöknek köszöntem,
Talán embereknek is, kik láttak a magasban,
Voltam hajó a vízben,
Hol az ember menedéket kért,
Ott lettem,
A virágzó életként szemléltem a születést.
Írtam hát,
Ezek szentséges szépségeit,
Akkor is mikor partra vetett a víz,
Vagy örvény rántott a mélybe.
Csodáltam az embert,
Annak szépségeit.
Csak ez vagyok, s nem több a semminél,
És nem nagyobb a mindennél,
De egyszerre a minden, és a semmiben a Születés.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
PORTUGÁL SZONETTEK V. - VI.
Nekem a tavasz kell
Valentin napi versíró program
Pappné Hajdu Tünde Csilla - Egy különös verses kötet