Kosztolányi Dezső
Méla akkordok
1
Az első méla akkord
Kérem ne sírjon: köztulajdon
a lángolás, a szerelem,
úgy kapjuk tüzet a parkon,
a sétaúton, a teren.
Azt, akinek tűz van szemében,
megszólítjuk: ´Pardon - tüzet!´Akárcsak a dohányos éppen -
aztán megyünk egykedvüleg.
Most, hogy kilobbadott a lángunk,
és elhagyott a szerelem,
megyek, nem lantolom silány búnk -
de kalapom megemelem.
Nem tart örökké semmi ünnep,
a fény, a lávacsók kihalt.
Oltsuk ki hát hamvadt tüzünket,
mint egy kiégett, rossz szivart!
2
A második méla akkord
Pár év előtt még lányos arcodderűs sugárzás, tiszta báj volt,most képeden csomóba rajzika nyári szeplő és a májfolt.
Ma könyvet írsz, hű és okos vagy,körötted a kedv bárhogy is forr,toll, pápaszem a fegyvered csak,s nem kell neked tükörke, rízspor.
Mindezt én objektíven nézve,naplómba róva konstatálom,hogy plátóin ma is szeretlek,s nem bánt a régi, vészes álom.
Ó, hű maradt szivem tehozzád,de engedd konstatálni lelkem,hogy az ily változás hatalmass reánk - fölöttébb kellemetlen.
1905
Forrás: Kosztolányi Dezső
Festmények: Raffaella Blanc, Hintáző nő>Thomas Kinkade Havas Tópart
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!