Kultura: Magyarországon- Budapesten -1956. október 23-i tömegtüntetéssel kezdődött a forradalom

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 901 fő
  • Képek - 1155 db
  • Videók - 769 db
  • Blogbejegyzések - 1388 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,
Szathmáry Olga Ottilia
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 901 fő
  • Képek - 1155 db
  • Videók - 769 db
  • Blogbejegyzések - 1388 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,
Szathmáry Olga Ottilia
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 901 fő
  • Képek - 1155 db
  • Videók - 769 db
  • Blogbejegyzések - 1388 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,
Szathmáry Olga Ottilia
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 901 fő
  • Képek - 1155 db
  • Videók - 769 db
  • Blogbejegyzések - 1388 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,
Szathmáry Olga Ottilia
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 
          Magyarországon, Budapesten
    1956. október 23-i tömegtüntetéssel              kezdődött a forradalom.

network.hu

 Orosz István Budakeszin élő grafikus művész plakátja

 


(milyen sokan emlegetik még ma is ellenforradalomként…szerk. )

A műegyetemisták menete délután fél háromkor a Budapesti Műszaki Egyetem épületétől indult el.

Nevezett napon történt eseményeket részben megírták már, a többi még feltárásra vár és okulásra szolgál, mer sajnos az események és a végkifejlet még most is megosztja nemzetünket és a családokat is…
Közismert tény, hogy a szabadságharcról több évtizeden keresztül tilos volt beszélni Magyarországon, azonban fontos megemlíteni, hogy ugyanez volt érvényben az országtól északra és a korábban elcsatolt területeken is.

Ezt a jelenséget történelmi amnéziának nevezik, ugyanis több generáció nem tudhatott az ’56-os események okairól, céljairól – egészen a rendszerváltásig. (Tudom, hiszen szűk családi körben is csak suttogva lehetett erről beszélni, no és a később padláson megtalált rádiónk 1991-ben még a „Szabad Európa Rádió”-ra volt hangolva és bár recsegve,

de megszólalt…

Aztán letöröltük róla a port!... most is őrzöm a nappaliban szekrényem tetején...
(Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép lázadásának kibontakozása volt a sztálinista terror és a szovjet megszállás ellen.

Az ’56-os forradalmat a mai napig a XX. századi történelem egyik legkiemelkedőbb eseményének tartják. Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb

20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon.

Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával.


De mi is történt pontosan

1956. október 23 és

november 11 között?


- … Albert Camus-től idézek először, hiszen úgymond „kívülálló” szemszögéből talán tárgyilagosak a gondolatok! Szerk....:Olgi

„Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésre, a nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel,

hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball szurkolók vasárnapi kupa mérkőzés után.


Túl sok a halott már a stadionban, és az ember csak saját vérével gavalléroskodhat.
A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.

-Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba.
Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogy az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták maguknak.

- A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával, elérje a nemzetkőzi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben.
És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt.
A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, -- még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában.

Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosítják a történelmet, -- bontakozik az élet és meggyőzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezzünk, és amely a szabad alkotás és szabad munka terméke.

A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, -- miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk! …”
Albert Camus Nobel-díjas francia író és filozófus. Camus, csaknem egyedüliként, 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett.

Szolidaritását mutatja A magyarok vére című kiadványa is.

Így ír benne a forradalomról:
„Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak.
(Ma már sajnos az Európai Únió Parlamentjének elnöksége és pénzuralta bizottságai inkább a zsarnokságot szolgálják a2018-as esztendőkben...szerk.)
A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg.”
- Mű címe:A MAGYAROK VÉRE 1957. októberében, PárizsForrás: 1956 Gloria Victis, 1956-86, Nemzetőr kiadása, Bécs, 1986.;

Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza,
a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája – kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás –,
az abból eredő szegénység és az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett.
A Sztálin halálát követő
változás jegyében kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre reformprogramja aztán egyfelől enyhítette a fennálló konfliktust, másfelől azonban engedményeivel ki is engedte a szellemet a palackból.!!!

-Miért Nagy Imre vezetését akarta a tömeg?

Nagy Imre még 1953 júliusa és 1955 márciusa közti miniszterelnöksége idején bizonyította reformjaival, hogy a demokrácia híve, aki bár abban az időben még a pártállam keretei közt, de akkor is a nép érdekében dolgozva, javítani akart a lakosság helyzetén.

Sztálin 1953 márciusi halála után Nyikita Hruscsov - az új szovjet pártfőtitkár - változásokat akart.

Egy új típusú, engedékenyebb, központilag kevésbé uralt gazdaságpolitika kísérleteként engedélyezte Magyarországon,

hogy a gazdasági változásokat akaró Nagy Imre legyen a miniszterelnök.

Tehát 1953 júliusa és 1955 márciusa közt Nagy Imre vezetésével új kormányprogram próbálta helyrehozni a gazdaságot.
-Nagy Imre 1953 nyarán leállította az erőszakos téeszesítéseket, a hadsereg és a nehézipar erőltetett támogatása helyett a könnyűipart és a kisipart kezdte segíteni.
-Emellett politikailag is enyhített az elnyomó rendszeren.
- Az ÁVH -t visszaszorította, és felfüggesztette a koncepciós pereket. Azonban a világpolitikai változások leállították Nagy Imre reformjait.

1955 május 9 -én a NATO felvette soraiba az NSZK -t, ami miatt a hidegháború kiéleződött, és Hruscsov viszakozott a gazdasági nyitástól. Azonnal leállította Magyarországon a reformokat, és Rákosi leváltotta
Nagy Imrét.
19
56 október 23-án délután 18 órakor tartott rövid beszéde, mely „elvtársak” megszólítással kezdődött – és így füttyszó és tiltakozó kiabálás közepette indult – az 1953-as programjáról szólt, ám ezúttal a tömeg már sokkal többet várt és akart ennél.

Bár Nagy Imre első nyilvános szereplése 1956 október 23-án csalódottságot keltett, az emberek érezték, van már olyan ember a parlamentben aki idővel a forradalom élére állva sikerre viheti az átalakulást.

-   1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel – és számos vidéki megmozdulással – kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt.

A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált,
rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után.

Az irányváltás következtében Rákosi Mátyás pártfőtitkár 1956 nyarán ismét megbukott – igaz, Gerő Ernő került a helyére –, június 28-án pedig kitört a poznani munkásfelkelés, mely veszélyes példát szolgáltatott a lengyelekkel egyébként is rokonszenvező magyarok számára.


- Az elégedetlenséget ezenfelül még az is szította, hogy a szovjet csapatok a semleges osztrák állam 1955-ös kikiáltása után is hazánkban maradtak, pedig szerződés szerint csak az addig megszállt Ausztria ellenőrzése miatt tartózkodtak Magyarországon.

A bel- és külpolitikai eredők következtében 1956 ősze tehát igencsak forrónak bizonyult.

-Október 6-án, a rehabilitált Rajk László újratemetésén kétszázezren tüntettek részvételükkel a rendszer ellen, a hónap során pedig az egyetemisták országos szervezkedésbe kezdtek.

-Október 16-án, Szegeden megalakult az MDP-től független MEFESZ, mely Budapest mellett hamarosan a vidéki nagyvárosok – Sopron, Pécs, Miskolc – hallgatóit is egységbe fogta,

illetve október 20-án 10, majd 22-én 16 pontban rögzítette – többek között a Vörös Hadsereg kivonására és a Rákosi-féle rendszer lebontására vonatkozó – követeléseit.

- Október 23-án délelőtt a tüntetés engedélyezése körül hatalmas zűrzavar alakult ki, ugyanis a Szabad Nép pozitív hangvételű cikke ellenére    Piros László belügyminiszter nem engedélyezte a demonstrációt.

Piros aztán két óra körül megváltoztatta döntését, ezzel egy időben pedig az ÁVH erőit is mozgósította az esetleges zavargások megfékezésére.

Közben – a budapestieket megelőzve – a debreceni egyetemisták már 23-án reggel hangot adtak elégedetlenségüknek,
később pedig a karhatalom itt alkalmazott először fegyveres erőszakot a demonstrálókkal szemben.


-A nap folyamán egyébként Miskolcon is jelentős munkás- és diákmegmozdulások kezdődtek…

--Más városokban és falvakban is…
Az események centrumában, a fővárosban eközben a MEFESZ kezdeményezéséhez többek között a DISZ, a Petőfi Kör, illetve az Írószövetség is csatlakozott,

utóbbi szervezet elnöke,
Veres Péter pedig a Bem-szobornál tartott tüntetésen később beszédet is mondott.

-A Bem téren körülbelül ötvenezren hallgatták végig a szónoklatokat és a Sinkovits Imre által elszavalt Nemzeti dalt, majd öt óra körül a tömeg átkelt a Margit hídon, és a Parlament elé vonult, ahol Nagy Imrét követelte.
A politikus, aki egyébként nem támogatta a tüntetést, csak az MDP Központi Vezetőségének utasítására, este 9 órakor jelent meg a 2-300 000 fősre duzzadt tömeg előtt, és végül csalódással töltötte el a várakozókat, ugyanis nem ígért többet 1953-ban meghirdetett programjánál.

Ez az ajánlat október 23-án este már kevésnek bizonyult.
-Nagy Imre békítő szavai tehát nem értek el eredményt, ugyanakkor az állampárt kétszínű viselkedése és ellenséges fellépése időközben agresszivitásra sarkallta a Rákosi-címertől megszabadított nemzetiszínű lobogókkal demonstráló tömeget.
Piros László hezitálása mellett a Kossuth téri több órás várakozás már magában is feszültséget eredményezett, ám az igazi olaj a tűzre – a belgrádi tárgyalásokról aznap hazatérő – Gerő Ernő pártfőtitkár este 8-kor elmondott rádióbeszéde volt, melyben esztelen módon soviniszta és nacionalista vádakkal illette a tüntetőket, és lényegében hadat üzent nekik.
A Kossuth Rádió adása az utolsó illúziókat is eloszlatta afelől, hogy az MDP hajlana bármiféle kompromisszumra, és amellett, hogy valószínűleg megsokszorozta a Dózsa György úton álló gigantikus Sztálin-szobor ledöntésére készülő tömeget,
a Magyar Rádió épülete előtt tüntetőket is felpaprikázta, valamint a Szabad Nép szerkesztőségének, és számos őrsnek és katonai intézménynek az ostromához is hozzájárult.

A rádiónál egyébként az egyetemisták már október 22-e este óta követelték a 16 pont beolvasását, ám kérésüket még úgy sem teljesítették, hogy több ezer demonstrálóból álló erősítés érkezett a Bródy Sándor utcába,
akiket a karhatalom képtelen volt szétzavarni. Miután a rádió őrei belátták tehetetlenségüket, a demonstrálók rendelkezésére bocsátottak egy közvetítőkocsit, ez azonban a látszat ellenére használhatatlan volt.

- A tüntetők a csalás lelepleződése után természetesen még inkább felbőszültek.
-Közben – az MDP Központi Vezetőségének döntése nyomán – a Magyar Rádió védelmére a honvédség és az ÁVH is fegyveres osztagot indított, az egyenruhások egy része azonban a térre érkezve átállt a tüntetők oldalára!!!

- A demonstrálók időközben más helyről is sikeresen felfegyverezték magukat, ez a körülmény pedig menthetetlen módon a vérengzés felé sodorta az eseményeket.

A Magyar Rádió épülete előtti szűk téren összepréselődött ideges tömeg és a tüntetőktől rettegő fegyveresek közti feszültséget tovább fokozta a sötétségből eredő bizonytalanság, és gyakorlatilag szinte csak idő kérdése volt, mikor dördül el
az első lövés.

Erre este tíz óra körül került sor,
azt követően pedig a Rádió védői tüzet nyitottak a demonstrálókra;
megkezdődött a Bródy Sándor utcai épület ostroma, ami egészen hajnalig elhúzódott.

A Vörös Hadsereg alakulatai október 24-én hajnalban bevonultak Budapestre, és számos stratégiai ponton összecsaptak az őket feltartóztató felkelőcsapatokkal.

            Megkezdődött a forradalom               
                   fegyveres szakasza.

-A legfőbb budapesti felkelő központok Széna tér, a Baross tér, a Corvin köz, a Mester utca és a Tűzoltó utca lettek!

      A forradalom és szabadságharc
országos méretűvé vált,amikor a nagyobb városokban is tüntetések kezdődtek.


Ám a pártközpontban október 24-én Katonai Bizottság alakult Münich Ferenc vezetésével.

  Szovjet vezetők érkezésével megkezdődött az események visszaszorításának megtervezése.

Az orosz vezetők leváltották Gerőt és helyére a fiatalabb és a tömegek számára nagyrészt még az ismeretlen,
- ekkor 44 éves - Kádár Jánost nevezték ki.

      Véres csütörtök a parlamentnél

- A harmadik nap súlyos áldozatokat követelt, ugyanis október 25-én a budapesti tömeg megint a parlament elé vonult,
ám a háztetőkről az államvédelmi hivatal emberei tüzet nyitottak a védtelen (és békés) tömegre, mintegy 80-100 életet kioltva.

A parlament előtti lövöldözést és tömeggyilkosságokat illetően
(melyek "véres csütörtök" néven vonultak be a magyar történelembe) a mai napig nem tudják a történészek, hogy kinek a parancsára kezdődött az egész és pontosan hány áldozatot követelt a vérengzés...
A legvalószínűbbnek az tűnik és ezt erősíti meg Eörsi László is.
(Forrás: Varga László, A magányos tömeg 1950–1956.),
Az első sorozatok a Földművelődésügyi Minisztérium padlásteréből érkezhettek a tömegre!

Mégpedig Gosztonyi Péter hadtörténész szerint:
"... a kommunista vezetést kiszolgáló "Partizánszövetség" nevű szervezet
(volt ávósok) gépfegyvereiből..."

Ezt követően pedig a helyszínen tartózkodó KGB főparancsnok,
Ivan Szerov adhatott tűzparancsot

a harckocsik és lövészek pusztító sortüzeire.

A végeredményt illetően 80 és 1000 közti becslések is megjelentek már az áldozatok számát illetően.

A tüntetők megvadultak és a féktelen düh hatására az ÁVH embereit kezdték keresni, meglincselve olyanokat is, akikre csak a gyanú árnyéka vetült.

(A forradalom 20 napja alatt 28 embert vert halálra a tömeg, nagy részük ÁVH -s volt,  és ezen a napon lincselték meg.)

Október 26-án a negyedik nap, a Kilián laktanya is az események középpontjába került, amikor a felkelőknek sikerült bevenniük az épületegyüttest.

Mivel a laktanya visszafoglalására kiküldött Maléter Pál ezredes váratlanul a szabadságharcosok oldalára állt, úgy tűnt a forradalom győzelmének esélye és ezzel a reménykedés lángja újra magasba csaphat.
Október utolsó napjaiban a vidéki harcok több helyen felülmúlták a pesti eseményeket is, így Mosonmagyaróváron a karhatalom által elrendelt sortűz 100 halottat követelt!!!
Ennek ellenére mindenhol munkástanácsok alakultak
és Donáth Ferenc illetve Losonczy Géza a pártvezetőket felkeresve a kormány azonnali átalakítását kezdte követelni.

A követelést Kádárék ekkor már nem merték elutasítani,
és 1956 október 27-én
megtörtént a Rákosi időszakban elképzelhetetlen, vagyis létrejött egy koalíciós kormány!

A koalíciós forradalmi kormányban a kommunistákon kívül miniszteri tárcát kaphatott két kisgazda politikus is, Kovács Béla és Tildy Zoltán!

1956 október 27-én, a forradalom ötödik napján tehát minden jel arra mutatott, hogy Magyarország ki fogja tudni harcolni szabadságát.

A forradalom átmeneti győzelme:

Az 1956 október 28 és november 3 közti hét nap a forradalom győzelmi időszaka volt.

Október 28-án Donáth és Losonczy után a Szabad Szó is követelte, hogy a hatalom az eseményeket ellenforradalom helyett a nemzeti demokratikus forradalom megnevezéssel illesse!


Kialakult Nagy Imre programja is, amikor ugyancsak október 28-án délután megtartott rádióbeszédében kifejtette legfőbb célkitűzéseit…

-A forradalom ideiglenes győzelme hátterében azonban a Szovjetunió taktikázása állt. Ugyanis az oroszok csupán csak időt akartak nyerni, amikor bejelentették tárgyalókészségüket, és megkezdték erőik visszavonását.

- Taktikázásuk állt a mögött is, hogy hozzájárultak az ÁVH lefegyverzéséhez, és ahhoz, hogy helyükbe, a forradalmat és a magyar nép érdekeit védelmező Nemzetőrség lépjen!
-A pillanatnyi helyzetet kihasználva Nagy Imre és a vezetés átköltözött a Parlamentbe, és a miniszterelnök azonnal utasítást adott az 1949 február óta igazságtalanul fogságban tartott Mindszenthy József bíboros kiszabadítására.
-Nagy Imre október 30-án rádióbeszédben jelentette be a többpártrendszer bevezetését. Még aznap és másnap összesen kilenc politikai párt alakult újjá.

A frissen újraalakult pártok közül négy, azonnal belépett a kormánykoalícióba:
a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Független Kisgazdapárt, az SZDP
és a Petőfi Párt (régi nevén parasztpárt).


- Az új koalíciós kormány november 3-án átalakult, államminiszteri kabinet jött létre, benne mind a négy pártból két – két emberrel.

Az átalakulás elérte a fegyveres erőket is, amikor minden fegyveres testületet, nevezetesen e hadsereget, rendőrséget, határőrséget és a nemzetőrséget is, a stabilitás eléréséig egységes parancsnokság alá, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság hatáskörébe rendelték.

A honvédelmi miniszter
Maléter Pál lett.

        A nemzetközi helyzet

A magyar forradalom sorsa nem csupán a magyarországi győzelem vagy vereség kérdése volt, hanem sokkal inkább azon múlott, hogy a hidegháború közepette a két nagyhatalmi tömb – az USA vezette NATO és a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés - hogyan fog viszonyulni az 1945 óta érvényben lévő hatalmi helyzet esetleges megváltozásához.

Egyszerűbben fogalmazva, a NATO hajlandó lesz e támogatni a magyarok nyugati szférához csatlakozását, és a Szovjetunió hagyni fogja e ennek bekövetkezését.
A „képlet” azonban bonyolultabb volt, mint akkor Nagy Imréék gondolták. Ugyanis pont a magyar forradalom idején zajlott a két világhatalom diplomáciai összecsapása is, Egyiptom ügyében.

Egyiptom elnöke Gamal Nasszer ugyanis szovjet segítséggel és a keleti blokkhoz közeledve államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt.


Anglia és Franciaország ne hagyhatta érdekeik csorbulását, így Izraelt felkérve a csatlaozásra, közös támadást indítottak Nasszer országa ellen.
Október 29-én Izrael reggel megindította a hadműveleteit. Ahogyan várható volt, az összecsapás a két nagyhatalmi tömb konfliktusává változott.

A Szovjetunió komoly fenyegetést intézett az USA és szövetségesei felé, kilátásba helyezve, hogy Egyiptom és Magyarország ügyében akár a világháborús helyzet kialakulása is megtörténhet.


Az USA ekkor meghátrált, és először nyíltan elítélte az egyiptomi támadást, majd titkos megbeszélések keretében lemondott a magyarországi forradalom támogatásáról is.

A döntés és titkos alku után az ENSZ felhívására Izrael kivonult Egyiptomból és Hruscsov szabad kezet kapott Magyarország lerohanásához.

A szovjet támadás és a megtorlás:

A Szovjetunió az október utolsó napjaiban a nyugattal megkötött titkos alkuig a magyar forradalommal szemben a megtévesztés politikáját alkalmazta.

Kifejezte ugyanis látszólagos tárgyalókészségét, hogy időt nyerjen, és egy forradalmi küldöttséget hívott tárgyalni a parlamentbe.

A küldöttség november 3-án

Maléter Pál vezetésével indult el a találkozóra, ám az orosz katonaság tárgyalás helyett a tököli főparancsnokságra, szállította őket.

Ugyanis közben Hruscsov megkapta a nyugati „hozzájárulást” a beavatkozásra, így november 1-én megszületett a Forgószél hadművelet terve Magyarország katonai lerohanására.


Az akciót Hruscsov a Varsói Szerződés főparancsnokára Konyev marsallra bízta.

- Az események felgyorsultak, és november 1-én Jurij Andropov nagykövet magához hívta Münnich Ferencet és Kádár Jánost, majd váratlanul a Szovjetunióba vitette őket!

- Moszkvában a két meglepett magyar vezetőt választás elé állították: vagy közreműködnek a forradalom leverésében, vagy nem térhetnek haza és a Szovjetunió miután lerohanta az országot, új személyeket keres Magyarország élére.

Végül Kádárék elfogadták a „felkérést” azzal a feltétellel, hogy a forradalom eltiprása után nem állítják vissza a Rákosi rendszert, és idővel mérsékelt változások valósulhatnak meg.

- A Kádárékkel 1956 november 1-én lefolytatott beszélgetés és a megkötött alku máig vita tárgyát képezi a történészek körében.
A kérdés, hogy Kádár mennyire volt kényszerhelyzetben, vagyis szívesen vállalta e a ráosztott szerepet, vagy egyszerűen nem volt más választása, még ma is megosztja a téma kutatóit.
(Megjegyzendő: Kádár és Hruscsov személyesen Ungváron találkoztak, mégpedig november 3-án. A találkozóról repülő vitte Kádárt Szolnokra.)
Szolnokon Kádárék csatlakoztak a Budapest megtámadására induló páncélos hadsereghez, de előbb Kádár rádióbeszédet mondott, melyben bejelentette a Forradalmi Munkás Paraszt kormány megalakulását,
és beolvasta az új és „legitim” kormány névsorát.

A bejelentést követően Kádár és Münich Szolnokon várta meg a budapesti forradalom leverését.

- A szovjet támadás november 4-én hajnali 4-kor indult meg.

Alig több mint egy órával később, hajnali 5 óra 20 perckor Nagy Imre rádióbeszédre kényszerült,
mely élete utolsó szabad megnyilatkozása volt:
„Itt Nagy Imre beszél a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.
Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.

Csapataink harcban állnak!
A kormány a helyén van!
Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”


- A reménytelen harc Pesten november 4
és 11 közt folyt.

- Utoljára Csepel - Újpest esett el, vidéken pedig Dorog, Tatabánya, Pécs tartott ki legtovább.

Ám november 11-re mindenütt vége lett a harcnak!

- November 7-én Kádárt egy szovjet harckocsi vitte Pestre, ahol letette a hivatali esküt.


- A Nagy Imre kormányt november 12-én hivatalosan is felmentették.


Nagy Imréék a harcok során a parlament elhagyására kényszerültek.

Ám Hruscsov és Tito összefogtak, a csapdába ejtésük idejére, és Tito menedéket ajánlott nekik a Jugoszláv nagykövetségen.

- Mikor azonban Nagy Imre és társai odaértek a Kádár-kormány elismerésére kérték fel őket
(ezt megtagadták)

-  Végül november 4 - 22 közt a követségen tartózkodtak, majd Kádár a tárgyalás ígéretével kicsalta őket.

- Ekkor meglepetésként kellett tudomásul venniük, hogy az értük küldött busz célállomása a tárgyalások helyszíne helyett egy romániai katonai bázis volt.

- A forradalmi csoport a laktanyában 5 hónapot tartózkodott, majd 1957. áprilisban visszavitték őket Budapestre a tervezett per végrehajtására.
- Eközben Mindszenty József bíboros az USA nagykövetségre menekült, ahol végül 15 éven keresztül tartózkodott, egészen 1971-ig. Ekkor a Vatikán és a magyar kormány megállapodásával távozhatott a Vatikánba.


Az ellenállás letörése

- A harcokban összesen 3300 felkelő halt meg.
- A megtorlás során pedig 229 embert végeztek ki, és további 20 ezer forradalmárt börtönöztek be.

- Jelentős volt az internáltak száma is, hisz összesen 13 ezer „gyanúsított” kapta ezt a sorsot!

- A harcok és megtorlás elől 170 ezer ember menekült külföldre. Mindezekhez kell hozzászámolni, hogy a december elejére időzített „rendcsinálás” során történő tömegbe lövésekkel - Salgótarjánban.

Miskolcon, Egerben – további 100 halálos áldozat is gyarapította a veszteségek listáját.

Mindent egybevéve az 1956-os forradalom és szabadságharc erőszakos leverése
3629 magyar élet kioltását, sokezer ember életének gyökeres megváltozását
és egy egész nemzet önálló akaratának elfojtását hozta.

Források:
Mű címe:A MAGYAROK VÉRE 1957. októberében, PárizsForrás: 1956 Gloria Victis, 1956-86, Nemzetőr kiadása, Bécs, 1986.;
http://www.magtudin.org/Albert%20Camus.htm;
https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Camus
http://tortenelemcikkek.hu/node/159
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_1956._október_23-
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1956_oktober_23.
https://felvidek.ma/2016/10/az-1956-os-szabadsagharc-felvideki-szemmel/
http://tortenelemcikkek.hu/
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2004;
Tóbiás Áron: In memoriam Nagy Imre; Kopácsi Sándor: Az 1956-os forradalom és a Nagy Imre per. Budapest, 1985

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

Címkék: budapesten 1956. október 23-i tömegtüntetéssel kezdődött a forradalom magyarországon

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Erdős Anna üzente 2 hete

Olgi köszönöm a beszámolót,az emléket. 1957-es évet sem kívánom senkinek! Unokabátyám Máté Imre is az egyetemisták egyik vezetője volt. Megsérült, Németországba kellett menekülnie feleségével együtt. Halála előtt" Magyarország Hőse " Nagy érdemrendet kapott.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Erdős Anna 9 órája új képet töltött fel:

Fejet_hajtunkemlekezunkmosonszentpeter_2018100eve_okt11en_vege_1vilhaboru_emlekmuve_2083848_8048_s

Erdős Anna írta 9 órája a(z) Szathmáry Olga Ottilia - Hegycsúcs álmom blogbejegyzéshez:

Olgikám! Megszólalt a költőé a festőművész egy személyben.....

Erdős Anna írta 3 napja a(z) Valaki itt járt. Dáma Lovag Erdős Anna verse.. képhez:

Valaki_itt_jart_dama_lovag_erdos_anna_verse_2083587_5755_s

Valaki itt járt...

Erdős Anna 3 napja új képet töltött fel:

Valaki_itt_jart_dama_lovag_erdos_anna_verse_2083587_5755_s

Erdős Anna írta 3 napja a(z) Szathmáry Olga Ottilia - Fáj a hiány - (Rólam, Jézus, emlékezzél, Recordare, Jesu pie) blogbejegyzéshez:

ÁMEN-- Nagyon szép. Ölellek:Anna.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu