Sándor, József, Benedek

“Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalóságot,
S tartsd kezedben a végtelent.”

18. Sándor Sándor -Görög Alexander név rövidülésének magyaros alakja. Jelentése:" férfiakat vagy férfiaktól megvédő." Női alakja: Alexandra, Szandra

E naphoz kapcsolodó mondás :"Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget !".

Weöres Sándor :  Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél, József napján megszűnik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él. Már közhírré szétdoboltatik: Minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék.

- A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor köszöntő így hangzik :

Sándor napja ma vagyon Átlibegtem a fagyon. Ha jegy garast annátok, Tudom mennem bánnátok. Ha mehhaltok jao jártok, Rám marad a vagyonotok. Szivemből kivánom ! ( Istvánffy 1911:299)

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőmagjának tartották, hogy jobb legyen a termés.

19. József

Héber eredetű bibliai név. Jelentése Isten tegyen a most született gyermekekhez. Jahve gyarapítson. Magyarországon a XVIII. századtól kezdve a leggyakoribb férfi nevek közé tartozott. Ehhez hozzájárult Szent József akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. század második felében tetőzött, amikor is IX.Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyílvánitotta őt. Az 1970 évektől veszít a népszerüségéből, de még igen gyakori. Szokásokban a három nap közül azért is a leggazdagabb József napja, mert a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is . Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege is :"Fecskét látok, szeplőt hányok !" Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphít, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie. Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szívárvány látható, s annak szép sárga sávja van, az jó búzatermést ígér.

Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba. Göcsejben József napkor hajtották ki előszőr a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György napja volt a hagyományosan megszabott ideje. József nap a méhek kieresztésének is a megszabott ideje.

Algyőn a gazda a következő szavak kiséretében eresztette ki a méheket: " Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok !" ( Bálint S. 1980b:256).

21. Benedek

A latin Benedictus névből származik.  Jelentése: áldott.

Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (augusztus 24.) szedték fel, utána háztetőre rakták, ahol hét nap alatt érte a napsugár és hat éjszaka harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták ( Bálint S. 1980b:257). Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát. Időjárás jóslásra is van adat: A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú lucskos őszre lehet számítani.

A kalendárium március 21.-től számítja a tavasz kezdetét.

Forrás:Internet

Forrás: Rafia lap hu