Péter-Pál napi köszöntő

átfogó ismertetőként

Siess Zsuzsa ikosfestő alkotása

Szeretettel köszöntök minden névnapját 

és születésnapját ünneplőt.

Mai köszöntőmben csak röviden írok Szent Péter és Szent Pál történetéről, irodalmi és művészeti, valamint népszokásokról olvashattok bővebben ezen ünnep kapcsán.

Szent Péter és Pál apostolokra emlékezik a katolikus egyház június 29-én.

- „Péter és Pál, „…tudjuk nyárban/ Összeférnek a naptárban” – Szent Péter és Szent Pál apostolok  Arany János A fülemüle című versének idézett híres sorai két ókeresztény szent, Péter apostol és Pál apostol közös ünnepnapjára utalnak.

Arany János: A fülemüle, részlet

:„…„Hajdanában, amikor még/Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!/(Ami nem volt épen oly rég) -
Valahol a Tiszaháton/Élt egy gazda: Pál barátom,/S Péter, annak tőszomszédja;
Rólok szól e rövid példa. /Péter és Pál (tudjuk) nyárban /Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott szerényen Ű/Megárulni egy gyékényen;
Hanem a mi Péter-Pálunk/Háza körűl mást találunk:Zenebonát, örök patvart,
Majd felfordítják az udvart;/Rossz szomszédság: török átok,
S ők nem igen jó barátok.”

-Simon Péter testvérével, Andrással az elsők között kapott meghívást Jézus tanítványai közé. Őt nevezi Jézus kősziklának (Kéfás),

ő az apostolok feje, Antióchia, majd Róma püspöke, az első pápa.

- Pál, eredeti nevén Saul, a keresztények elszánt üldözője volt. A damaszkuszi úton találkozott Jézussal („pálfordulat”), és ezt követően minden erejével Jézus örömhírét hirdette; ő lett a népek apostola. Pál a kilikiai Tarzuszban született zsidó családban, születésekor a Saul és a római Pál nevet egyaránt megkapta. Atyjától városi és római polgárjogot örökölt. Sátorkészítő mesterséget tanult, amivel apostolsága alatt sem hagyott fel (ApCsel 18,3; 1Kor 4,12; 1Tesz 2,9), hogy független maradhasson (1Kor 9,15). Jól beszélt görögül, ismerte a hellén műveltséget. Gondolkodásának súlypontja azonban kétségtelenül a zsidó hagyományban volt. A zsidóság szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott, tudatosan (Fil 3,5; Gal 1,14). Helyzete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette arra, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az evangéliumot. Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek. „Mindenkinek mindene lett” (vö. 1Kor 9,20–23).

- „Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja.

Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki a Néró-féle keresztényüldözés során  i.sz. 67-ben Rómában.

Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere –, Pált lefejezték; mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.”

A későbbi hagyomány joggal tekintette gondviselésszerűnek, hogy Simon halász volt.

Ő lett az emberhalászok között az első: „Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10).

„…Istenünk, te Péter és Pál apostol ünnepével áldott szent örömet adtál a mai napon. Engedd, hogy Egyházad mindenben kövesse azok tanítását, akik első hirdetői voltak keresztény hitünknek. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen”.

Péter az Egyház sziklaalapja.

Jézustól kapott hatalmát az oldás és kötés, illetve a kulcsok jelképezik.

Az Úr maga jelölte meg őt a Kéfás (szikla) névvel:

„Te Szikla vagy, és én erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta”

(vö. Mt 16,18; Mk 3,16; Jn 1,42).

Ő Krisztus nyájának a pásztora, őt bízta meg az Úr – miután háromszor kérdezte meg tőle: „Szeretsz-e engem?” –  (Jn 21, 15–17)…

Simon (Péter) és testvére, András Betszaidából, a Genezáreti-tó partján lévő halászfaluból származtak, mindketten halászok voltak.

Péter üdvösségtörténeti feladata a Szentföldön kezdődött, Jeruzsálemben, a szent városban, Ura és Mestere halálának helyén. De megbízatása kivezette őt innen, egészen az akkori világbirodalom fővárosába, ahol megszületett a vértanúk egyháza.

Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere –, Pált lefejezték; mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.

Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja.

 Péter apostolt eredeti nevén Simonnak nevezték.

Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz, a kőszikla szóból ered.

 Az apostolok között a legjelentősebb alak,

Jézus Krisztus neki adta

a mennyország kapuinak kulcsait.

-         

- -A fazekasok, kosárfonók, köszörűsök, kötélgyártók, újságírók védőszentje, süketség, görcs, kígyómarás, ijedtség esetén kérték oltalmát, esőért, a föld termékenységéért fohászkodtak hozzá.

Péterrel együtt Krisztus oldalán ábrázolják attribútuma a kard,

mellyel lefejezték.

Szent Péter tiszteletére viseli minden pápa a Halász Gyűrűjét, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.

Pál apostol a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen.

Az Újszövetségben 14 könyv (levél) fűződik a nevéhez.

Néphagyományok:

-         Péter-Pál napját a köztudat az aratás kezdő napjaként tartja számon. A munkakezdet kultikus hagyományai azonban inkább

Sarlós Boldogasszonyhoz

fűződnek a néphagyományban.

Emellett Péter-Pál ünnepének aratók miséje néven emlegetett nagymiséjén több helyen áldás kértek az aratásra, és volt, ahol megáldották az aratószerszámokat is.

-         A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb.

-          E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –

- -valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése.

A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”).

A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe.

-      -A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze.

A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak.

A tüzet át is ugorják.

Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele.

-          Szerintem nemcsak az.

A szalma, égő szalma -  a Napnak

(„aki” gabonaisten is volt eleink szemében)

az arany sugarait szimbolizálja,

s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén

a Nap az égi Szalmásúton jár.

-         A Szent Péter pálcája

(finn Väinämöinen kaszája),

Kaszáscsillag, Szalmásút nevek,

Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi,

hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról,

hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár

(látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták),

és ezt számon is tartották.

 Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás.

Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:

-         Ezen a napon mentek ki a gazdák megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen,

mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.

-         Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket.

Ekkor volt a legény- és mesteravatás.

-         Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.

-         Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.

-         A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül

vagy férjhez megy.

-         A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött.

Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson.

Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.

Henryk Sienkiewicz gyönyörű regényében,

a Quo vadisban örökítette meg Nero korát,

a keresztényüldözéseket

és az apostolfejedelmek vértanúságát.

A Quo vadis Henryk Sienkiewicz lengyel Nobel-díjas író regénye, amely az ókori Rómában, a Nero-féle keresztényüldözések idején játszódik.

A könyv 1896-os megjelenését követően hamarosan világsikert ért el. 

-         A Péter apostol cselekedetei című apokrif iratban fennmaradt^]hagyomány szerint

Péter apostol, menekülni akarván a rá váró vértanúság elől, kifelé indult Rómából, találkozott Jézussal, és megkérdezte tőle:  Domine, quo vadis? azaz hová mész, Uram? Jézus azt válaszolta, hogy megy Rómába,vállalja a megfeszíttetést

Péter helyett.

Ekkor Péter visszatért a városba, ahol a kereszthalál várt rá.

-A találkozás helyén, a Via Appián egy kis templom, a Santa Maria in Palmis-templom őrzi a hagyományt.

-A mondás megjelenik János evangéliumában is (Jn 13,36), ahol Péter kérdezi Jézustól:

„Uram, hová mégy?

Felele néki Jézus:

A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz;

utóbb azonban utánam jössz.”

„Péter, katonáktól körülvéve, úgy nézett a városra, mint ahogy az uralkodó nézi örökségét.

»Megváltottalak, enyém vagy!« – mondta, s nemcsak a kereszt számára gödröt ásó katonák, de a hívők közül sem sejtette senki, hogy valóban e város igazi ura áll közöttük,

hogy a Caesarok elmúlnak, a barbárok hullámai elhömpölyögnek, évszázadok múlnak el, de ez az aggastyán itt fog uralkodni örökké.

A nap még jobban Ostia felé hajlott, megnövekedett, és vörös színt öltött.

Az ég egész nyugati fele ragyogó fényben úszott. A katonák Péterhez léptek, hogy levetkőztessék. Ő azonban imádkozás közben hirtelen felegyenesedett, s jobbját magasra emelte.

A pribékek ijedten torpantak meg, a hívők szintén visszafojtották lélegzetüket, azt hívén, hogy beszélni akar, s mély csend lett.

Ő pedig a magaslaton állva, jobbjával keresztjeleket rajzolt, halála órájában áldást osztva: »Urbi et orbi!«”

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/138.html;

 http://jelesnapok.oszk.hu (Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium);

https://szekelyhon.ro; http://www.magyarkurir.hu; http://nemzetikonyvtar.blog.hu; https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-peter-es-szent-pal-apostolok

Henryk Sienkiewicz - Quo vadis? 1. fejezet / hangoskönyv

https://www.youtube.com/watch?v=Erkp9iqF31M

Miklòs Rozsa - Quo vadis

2016. febr. 6. Miklòs Rozsa - The Royal Philharmonic Orchestra and Chorus

https://www.youtube.com/watch?v=UYf-cFCIdD4

https://www.youtube.com/watch?v=euYiHo57xMM

Quo Vadis - Ave Caesar March - Miklos Rozsa - Erich Kunzel & Cincinnati Pops

https://www.youtube.com/watch?v=_8cARpn37Ik

Quo Vadis 2001 English subtitles