Pilinszky
János 90 éve november 25-én született,
halálának idén volt 30.
évfordulója.
A Memento Mori Közhasznú Kulturális Egyesület emlékestet
szervez alkotók, zenészek, irodalmi folyóirat együttműködésével.
Rendhagyó köszöntőt mond: PAD (Irodalmi és Művészeti Folyóirat)
Egy nívós folyóirat ínyenceknek, amely 2005-ben a IX-ik évfolyamát érte
meg. Magyar és küldöldi verseken, novellákon kívül rendre filozófiai
írások, esszék is napvilágot látnak a PAD-ban.
T. BALI
Temesvári Balázs, zeneszerző, kísérleti zenész, elsősorban színházi és
táncszínházi produkciókhoz ír zenét.
Saját zenekara a gyakran változó
felállású I. O. N., performance-jellegű, ambient alapokon nyugvó
kimagaslóan igényes underground kisérleti zene.
T. Bali gyakran
dolgozik Szemző Tiborral, játszott a Gordiusi Comóban, amellyel számos
külföldi fellépésen vett részt, egyebek mellett felléptek a londoni
Royal Hallban, Frankfurtban, Moszkvában, Kanadában. (Port.hu)
ÚJHOLD VERSZENEKAR
2011 márciusában alakult meg Budapesten az Újhold zenekar.
A két tagú
formáció kimondottan versek megzenésítésére jött létre.
Az országban
számtalan olyan tehetséges együttes/előadó van, aki kiválóan zenésít meg
verseket.
Az Újhold tagjai
(mindketten rockzenekarokban játszanak)
azonban az ún. alternatív-underground közegből jönnek, ezért más zenei
ízléssel nyúlnak a költeményekhez, mint sok más hazai zenekar.
Ezért az
Újhold egy színfolt lehet a hazai verszenekarok palettáján.
Pilinszky János
(Bp.,
1921. november 25.
Bp., 1981. május 27.)
költő, író.
Értelmiségi
családban született.
A törékeny, érzékeny gyermeket nagynénjei
gyámolították, akik Pilinszky Jánosra még felnőtt korában is erős
érzelmi befolyással voltak. Verseinek egyik első értő olvasója testvére,
Pilinszky Erika volt, akinek öngyilkossága (1975) jóvátehetetlen űrt
hagyott a költőben, s
talán szerepet játszott abban, hogy nem írt több
verset.
A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett; jogot, majd
magyar és olasz irodalmat, valamint művészettörténetet hallgatott, de
egyetemi tanulmányait nem fejezte be.
Első verseit 1938 végén, 1939
elején a Napkelet, az Élet és a Vigilia közölte; ezeket később nem vette
föl kötetbe. 1941–44-ben az Élet segédszerkesztője
volt.
1944 őszén katonának hívták be, így került el a
németországi Harbachba, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye
lett a találkozás a koncentrációs táborok borzalmaival. 1946–48-ban az
Újhold társszerkesztője volt.
Nevét joggal sorolják ugyan az Újhold
köréhez,
de hasonló erős szellemi és személyes kapcsolat fűzte más
csoportosulásokhoz is, így a Vigilia és a Válasz
köréhez.
Verseit a Magyarok és a Válasz közölte.
Első kötetével (Trapéz és korlát,
1946) 1947-ben elnyerte a Baumgarten-díjat. 1947—48-ban ösztöndíjasként
több hónapot Rómában töltött.
A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó
külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem
publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult.
Ekkoriban verses
meséket írt; meséket tartalmazó kötetével lépett a
kényszerű hallgatás után először a nyilvánosság elé (Aranymadár,
1957).
1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője,
1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa; nagyrészt
itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti
kritikái.
A II. világháború utáni magyar líra egyik legnagyobb
teljesítménye a Harmadnapon (1959) című kötete. Eredetileg a Senkiföldjén
címet szánta neki, de kénytelen volt megváltoztatni, mert megjelenését
ehhez kötötték.
Az 1960-as évek elejétől számos alkalommal utazott
Nyugat-Európába; Párizsban hosszabb időt is töltött, 1975-ben Amerikába
is eljutott. Nemzetközi elismerését kiváló versfordításaikkal olyan
költőtársak segítették, mint az angol Ted Hughes és a
francia Pierre Emmanuel.
(1976-ban Ted Hughes
vendégeként aratott sikert Londonban.)
1970 végén ismerkedett meg Jutta
Scherrer német vallástörténésszel.
Szerelmük idejére esett
Pilinszky
János utolsó alkotói korszaka,
amely a Szálkák (1972) című kötettel kezdődött,
és a Kráter
(1976)
című gyűjteménnyel zárult.1976-tól nem írt több verset, egyre
inkább a széppróza foglalkoztatta. 1977-ben adta közre „Egy párbeszéd
regénye” alcímmel a
Kommentáld!