Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
7 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Szathmáry Olga Ottilia
Létharmóniám - gyermekkorom valósága
(Olgi Keresztmamámra emlékezetére
a Nyíradony-Szakolykerti Gencsy Kastélyban)
Ágyból ébredve szaladtam a kastély tantermébe.
Már megkezdődött az óra, a gyerekek rég benn…
Szerettem volna látni Őket, s Olgi keresztmamám!
Hallottam kedvesen áradó magyarázó hangját,
s én még nem ülök padban, annak első sorában!
Kíváncsi voltam: tudtam bemennem nem szabad.
Kezem nem ért fel még a bejárat kilincséig sem.
Hatalmas, félelmetes fémkarmoknak képzeltem.
Tenyeremmel ütöttem, kétségbeesetten rugdostam
az ajtót és kiabáltam:„…nyikki Ocicának gyorsan!”
Korondán György keresztapám nyitotta mosolyogva.
Végre az iskolások között ülhettem nagy boldogan.
Gencsy Béla gróf saját tulajdonaként alakíthatta át
a főnemesi Károlyi családtól megvásárolt birtokát.
Szakolykert Kastélyának középső része iskolává lett:
az itt és a tanyákon élők, s cselédei gyermekeinek.
A második világháború idején egy bomba találta el
a parkot és a gyönyörű szökőkutat,
itt „régészkedtem”.
Itt nőhettem fel nővéremmel és unokatestvéreimmel.
Játszadozásaink kedves helyszínei változatosak voltak.
A gyümölcsös hatalmas germezdorfi cseresznyefái,
kerten túli tóba hajladozó fűzfák árnyat adó ligetei.
Felfedezhettük a padlás rejtelmeit, borús időn.
Ládákban fotók és pénzérmék, kincseket rejtőn.
Lábammal most is érzem az oszlopok forma talapzatát.
Kezem bőre érzékeli a vörös márvány hideg simaságát.
Talán csak én tudom melyek azok: lefestették, bemázolták.
Hiszen mi elmozdítható volt, azt a környékbéliek ellopták.
Gencsy gróf szökni segített: Szibériából Édesapám a hátán
cipelte„Málenkíj robot”-ról Szathmáry Károlyt, Nagyapám.
Zsalugáterek mögött, a szobák generációk múltját titkolják.
Kóbor lelkek lakoznak termekben, suttognak történelemről.
Sok régi karácsonyi emlékeink perceinek boldogságát őrzők.
Báli teremben zene csendül, hallik a ruhaköltemény suhanás.
Téli reggel szán csilingel, Ella grófnő Gúthra erdőbe kocsizott.
Történelemi idők viharos szeléről álmom remélem tanulságos!
Budakeszi, 2017. július 30.
Szathmáry Olga Ottilia
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!