Szathmáry Olga Ottilia
Októberi ősz aranya
Október ősz-aranya fényét szórja.
Erdő mélyén ezerszínű lombhullató,
nyár- bükk- tölgyfák leveleit fürdeti.
Emberek boldog méhként zsongnak.
Duna partoldalának még zöld füvén,
elsárgult vöröslő avar szőnyeg hever.
Őszidőn leterítette már cifra gúnyáját.
Mámorosan szerelmesek ölelkeznek.
Folyó fövenyén selymes homok melege
simogatja mezítelen talpam, s betakarja.
Kikötő korhadó fapadozatán csücsülünk.
Lógatjuk lábunk: Viola s ölemben Lívia
.
Nap gyémánt prizmája megtöri a fényt,
hullámokon vidám szivárvány ragyog.
Vízparti mészköveken egyensúlyozva
lépkedünk, onnan vadkacsákat etetünk
.
Folyón fölfelé csónak-evezők csobbannak.
Kajakosok, kenusok belehúznak ritmusra.
Luxus fehér yachtok hangos robaja hasítja
Duna vizét fülsüketítő gőggel versenyezve
Habos hullámok kövek közé verődtek fel.
Sirály csap hal-zsákmányra elszáll vijjogva.
Aranylón késő őszidő kéklő égen békességeset,
bárányfelhők varázsoltak Földre, játszadozva
Budapest Római-part, 2014. október 12.
Szathmáry Olga Ottilia
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
Fotók: saját, Viola és Lívia Unokáim
a Duna parton
Kommentáld!