Pünkösdről

Pünkösd jelentése,

népszokások, programok

Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra.

A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell.

Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.

Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.

A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról,

a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették,

a Szentlélek jelképeként

fehér galambot repítettek szabadon.

A lányok és asszonyok

bíborvörös ruhába öltöztek,

befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva,

a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Mozgó ünnep,

neve a görög pentekosztész

(ötvenedik) szóból ered.

Eredetileg a zsidó nép ünnepe,

előbb a befejezett aratást,

később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást

(ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon)

ünnepelték,

a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.

A keresztény egyházi ünnep története a következő:

Krisztus mennybemenetele után,

az ötvenedik napon

az apostolok összegyűltek,

majd hatalmas zúgás,

ez az egyház születésnapján

szélvihar támadt,

a

szentlélek

lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek,

követték,

megalakultak az első keresztény gyülekezetek.

Pünkösd

tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások Magyarországon, 

csakúgy mint Európa számos országában,

a Pünkösd ünneplésében keverednek

a keresztény illetve az ősi pogány,

ókori (római) elemek.

A népszokásokban elsősorban a termékenység,

a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.

Florália ünnep

A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún.

Florália ünnepeket.

Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője, görög nevén: Khlóris= Zöldellő, Viruló.

Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese.

Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok.

Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat,

virágokat

(bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

A floráliákat a régi rómaiak április és május fordulóján tartották.

Ennek keretében nyulakat és kecskéket űztek, de előfordult, hogy szabadosabb dolgokat is műveltek.

Volt például, hogy prostituáltak nyilvánosan vetkőztek.

Ez a szokás minden bizonnyal arra utal, hogy Flóra eredetileg tágabb értelemben vett

termékenység-istennő is volt.

A mai ünnepek termékenységbiztosító rítusai a pünkösdi énekek, versek szövegében érhetők tetten. Például: "Ekkora legyen a kendtek kendere." Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Zöldág-járás, zöldág-hordás A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek.

Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen.

A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Pünkösdi király-választás A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak.

Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdi királyné-választás

Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül.

A "királynő" feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek,

így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra.

Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik.

Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol "mavagyonjárásnak" is nevezik a pünkösdölést. ("Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja.")

Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Párválasztó és udvarló szokások

Egyes helyeken például, a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkálás is.

A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.

A törökbasázás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba,

turbánt kötnek a fejére.

Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

Pünkösdi hiedelmek

• Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz.
• A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
• A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.
• Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
• A házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat - nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát - tesznek, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól.
• Régi szőregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni.
•  Ez a karika a boszorkányok tánchelye.
  
• Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve.
•  Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik.
  
• A bűbájosok pünkösd hajnalán "harmatot húznak".
  
• Ez a boszorkányok vize.

Étkezési szokások

• Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra.
• A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak
•  (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács).
• Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg.
• A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.
• 
  

A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni.

Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.

Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét.

Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

Virágillatú, madárfüttyös pünkösdi hétvégét kívánunk!

Forrás: Internet,

Szőke Sándorné Ágota

http://wwworchidea1957com-orchidea1957.blogspot.com/

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia