Kapcsolódó hír....https://index.hu/belfold/2017/02/06/vorosiszap_katasztrofa_masodfok_itelet_a_mal_zrt._embereirol/

Döbbenet szerintem... Olgi szerk. "...Hatályon kívül helyezte a bíróság a vörösiszap-perben hozott tavaly januári ítéletet, amely a Mal Zrt. összes megvádolt munkatársát felmentette az összes vádpont alól. A hétfői döntés szerint az első fokon döntő veszprémi bíróság egy másik tanácsának meg kell ismételnie az eljárást.

Az elsőfokú ítélet, amely 2016. január 28-án született meg a Veszprémi Törvényszéken több mint negyven hónapon át tartó tárgyalássorozat és 7176 oldalasra dagadt jegyzőkönyv után, sokakat megdöbbentett, sokakat felháborított, és feszült odamondogatás kezdődött miatta az ítéletet kritizáló politikusok és a bírói függetlenség védelmezői között.

A per tárgyalása Győrben, február 6-án.
Fotó: Bődey János / Index
Az indoklással volt a baj

Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnök bírája körül-belül három órán keresztül indokolta a döntést. Az indoklás szerint igaza van az ügyészségnek, a 152 tárgyalási napon keresztül tartó első fokú perben valóban több eljárási szabálysértés történt. Ezeknek egy részének, például annak, hogy pontatlanságok voltak tanúk kioktatásánál, vagy felborult a kérdezési sorrend, az ítélőtábla szerint nincs jelentősége, de arra jutottak, hogy történtek súlyos eljárási hibák is.

Zólyomi Csilla idézte például azt a büntetőeljárási szabályt, hogy a tárgyalási stílus nem sértheti az ügyfél egyenlőséget, nm kelthet olyan benyomást, mintha a bíró mér kialakította volna az álláspontját. A tanúkat csak tényekről lehet kérdezni, de az ítélőtábla szerint Veszprémben erre is volt ellenpélda, a szakértői bizonyítással kapcsolatban pedig rengeteg probléma volt. Nem lehetett volna például személyes véleményre, feltételezésre irányuló kérdéseket föltenni, rosszul voltak ütköztetve eltérő szakvélemények, és előfordult az is, hogy a szakértő nem kapott elég időt a felkészülésre.

Az ítélőtábla szerint a veszprémi törvényszék színvonalasan és maradéktalanul teljesítette az ügyfelderítési kötelezettségét,
az indoklással azonban nagy problémák voltak.

Az indoklásból egyszerűen nem lehetett megismerni, milyen logika alapján jutott el a bíró az ítéletben tényként rögzített állításokhoz, a döntési tevékenység ellenőrizhetetlen volt. - mondta Zólyomi.

Szerinte az okokról, mögöttes logikáról, olyan mértékben nem adott számot az első fokon eljáró bíró, hogy az ítélőtábla egyszerűen nem került olyan helyzetbe, hogy megítélhesse, helytálló-e az ítélet. Ezért azt érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találták, a hiányosságokat másodfokon nem tudták kiküszöbölni.

A tanácselnök példaként hozta fel, hogy az elsőfokú ítéletben nem derült ki, hogy a bíró egyes vallomásokat miért fogadott el szavahihetőnek, másokat miért vetett el, de ugyanígy hiányzott szakértői vélemények értékelése, elemzése is. Nem volt megindokolva az sem, hogy a vádlottak egyébként megállapított mulasztásai miért nem hatottak közre a gátszakadásban, és arra sem tért ki az indoklás, hogy miért ne tudták volna például lassítani a folyamatot.

A Győri Ítélőtábla tanácselnöke hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy nem tudnának általuk megfelelőnek tartott döntést hozni vörösiszap-ügyben, de ők nem vehetik át teljes mértékben az első fok feladatát. Az új eljárást soron kívül kell majd lefolytatni. Új bizonyítási eljárás is kell majd, de az eddigi bizonyítási anyag felhasználható.

Az ügyészség azt szerette volna, hogy ne a veszprémi törvényszék kapja meg újra az ügyet, mert úgy gondolták, azok után, hogy a veszprémi büntetőkollégium vezetője az elsőfokú ítélet után sajtótájékoztatót tartott, nem tud pártatlan lenni már ez a bíróság. Az ítélőtábla másképp látta, szerintük ebből még nem következik, hogy a veszprémi törvényszék elfogult lenne. Elég annyi, ha új bíró elé kerül az ügy Veszprémben, olyan elé, akinek még nincs kialakult véleménye.

Az ítélethirdetés után sajtótájékoztatót tartott a győri ítélőtábla elnöke, Széplaki László, aki újságírói kérdésre elmondta: az új eljárás várhatóan sokkal gyorsabb lesz, mint az első volt. Nem lesz muszáj például újra beidézni a tanúkat, szakértőket, elég lehet a korábbi vallomásaik ismertetése, felolvasása.
Felelős van, bűnös nincs

Az elsőfokú, felmentő ítélet indoklásáról részletesen itt írtunk. A lényeg, hogy eszerint a tíz emberéletet követelő, 2010. október 4-i katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, a X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve a tervezéskor elkövetett hibasorozat miatt, nem a Mal Zrt. munkatársain múlott, hogy a lúgos vörösiszap elárasztotta a környéket. Az elsőfokú ítélet szerint nekik nem volt reális lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, a folyamatos hatósági ellenőrzések nem tárták fel a hiányosságokat.

A veszprémi ítélet nem jelentette azt, hogy a katasztrófának ne lettek volna felelősei, de az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy nem a Mal Zrt. dolgozói körében kellett volna keresni őket, hanem – ez következett logikusan az ítéletből – inkább a X-es kazetta tervezői közt és az ellenőrzéseket végző hatóságok háza táján.

A felmentő ítélet ellen néhány nappal később tüntetés volt Veszprémben, a fideszes Németh Szilárd pedig bejelentette, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítélettel kapcsolatban, mert szerinte az emberek többségét joggal háborítja fel a felmentés. Ezután már a Kúria elnöke is megszólalt.

„Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes” – figyelmeztetett Darák Péter, aki szerint a társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy az eljáró bíró van birtokában a körültekintő döntéshez kellő ismereteknek. Egy későbbi kormányinfón erre még Lázár János visszaszólt egyet, mondván: a Kúria elnöke nem tilthatja meg, hogy az emberek megvitassák az ítéleteket.

Az ügy azért került Győrbe, másodfokra, mert az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte eljárási szabálysértésekre hivatkozva, és azt állította, hogy az ítélet megalapozatlan.

A másodfokú per január 23-án kezdődött Győrben...." Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia

Annám köszönöm, hogy folyamatosan végig kíséred az eseményeket és máig ható tanulság bizony a "törvény útvesztőjének" tehetetlensége súlyosabb szavakat nem akarok leírni, a felsorol tények és összefüggések önmagukat minősítik - illetőleg a bírói eljárásban a törvényszolgák mentalitását és magukat a törvényeket, amik ilyen évtizetes kiskapukat hagynak és közben a bűnösök lógatják a lábukat, akik a sérelmeket pedig megszenvedték - azok sem felednek! Remélem mi sem! Olgi

Válasz

Forrás: https://index.hu/belfold/2019/02/04/vorosiszap_per_itelethirdetes/
"...A mostani ítélet az előbbi verziót fogadja el. Habár a bíró azt mondja, a tározó építésekor az alapozásnál is voltak hibák, hosszan sorolta az ítélet indoklásakor, hogy milyen szabályokat szegtek meg a most elítélt Mal-munkatársak. Például

2010-ben hat hónapra leállították az amúgy elengedhetetlen semlegesítési eljárást a tározóban – ez megnövelte a víz mennyiségét a kazettában, és növekedett benne a lúgosság, ami szintén közrejátszhatott a gátszakadásban.
A tényleges vízmennyiség és a tényleges lúgosság sokkal nagyobb volt a tározóban, mint amit a környezetvédelmi hatóság felé jelentettek. Ha valóban annyi zagy lett volna az átszakadt tározókazettában, mint amennyit elvileg engedélyeztek a hatóságok, akkor nem lett volna ekkora a pusztítás még akkor sem, ha átszakad a gát.
Az elsőrendű elítélt Mal-vezető, Bakonyi Zoltán Devecserben pár órával a katasztrófa után több alkalommal - a bíró kiemelte, hogy az Indexnek nyilatkozva is - még másnap is azt mondta, hogy a vörösiszap nem mérgező, nem okoz károsodást, és semmilyen említést nem tett arról, mit kellene tenni, ha iszap éri a testet, tárgyakat.
A gátszakadáskor megtévesztették a hatóságokat, például a lakossági bejelentés alapján a cégnél érdeklődő tűzoltóügyeletesnek a gátszakadáskor először azt mondták, nem történt semmi, csak a kilences tározóból eresztik le épp az esővizet.
A gátszakadáskor egyáltalán nem volt a helyzet magaslatán a Mal vezérkara, idegesen hívogatták egymást, mit kellene tenni, holott pontos akciótervvel kellett volna rendelkezniük egy esetleges katasztrófa kezelésére. Pedig a bíró szerint tudniuk kellett, hogy nagy a baj, ami abból is kiderült, hogy miközben egymást hívogatták a Mal munkatársak, az egyikük azt mondta, hogy "ilyen katasztrófa még nem volt Magyarországon."

A bíró kimondta, hogy

amennyiben a Mal munkatársai nem mulasztják el a szabályok betartását, ha nem mulasztják el a megfelelő méréseket, ha emiatt kevesebb víz van a tározóban, akkor elkerülhető lett volna a katasztrófa.

Bakonyi Zoltán többször arcát a kezébe temetve, rezignáltan hallgatta a több órás, bonyolult technikai leírásokkal nehezített indoklást, ahogy a többi vádlott is. Senki nem zavarta meg a tárgyalóterem csendjét...."

A megismételt elsőfokú eljárás a Győri Törvényszéken zajlott le, a tizenöt vádlott közül az ügyész tavaly novemberi perbeszédében azt mondta, 13 ember felelős, és nekik börtönben a helyük. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.

"---Ennek a folyamatnak a végén hirdettek most hétfőn ítéletet. Azonban az ügynek nincs vége, a több mint négyórás ítélethirdetés végén az ügyész két vádlott kivételével súlyosításért fellebbezett a döntés ellen, csakúgy, mint az elsőfokon elítélt vádlottak és védőik többsége is, akik felmentésért fellebbeztek. A felmentett vádlottak tudomásul vették az ítéletet."

Az elmúlt több mint nyolc évben a szövevényes büntetőügyet többször is újratárgyalták.
2012-ben

Két évvel a katasztrófa után, 2012 januárjában történt a vádemelés, akkor az ügyész a vádiratban valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte: a több különböző bűncselekmény között a legsúlyosabb büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

A vádirat szerint a Mal Zrt. egyes munkavállalói üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély 2010. október 4-én történt előidézéséért és annak következményeiért. A vádlottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak, a tizenöt vádlott között van a cég több jelenlegi és egykori vezetője, az elsőrendű vádlott B. Zoltán vezérigazgató és egy gátőr is. A vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához, a vádlottak a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, és késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak.

2012 szeptemberében elkezdődött az elsőfokú tárgyalássorozat, 2012 novemberig 26 tárgyalási nap zajlott le, amiken meghallgatták a vádlottakat. Ők tagadták bűnösségüket, és olyan is volt köztük, aki elsírta magát vallomása közben.

2013-ban

2013 februárjában bejelentették, hogy elölről kezdik a tárgyalássorozatot, ugyanis változás történt a büntetőtanács összetételében a Veszprémi Törvényszéken, az egyik ülnök helyett lett valaki más. Szabó Györgyi tanácselnök közölte: a már megtartott 26 tárgyalási nap 10 000 oldalnyi iratanyagát kell újratárgyalni, a lényeges eljárási cselekmények megismétlésével együtt. Az újrakezdett tárgyalást fél év múlva megint, másodszor is újrakezdték elölről, újra a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változás miatt. Akkor az egyik ülnök a kórházi kezelése miatt kellett a tárgyalást nulláról újraindítani.

2016-ban

2016 januárjában ítélet született, mindenkit felmentettek minden vádpontban az ügyben.

Az indoklás lényege az volt, hogy a katasztrófát még a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozhatták, nem a Mal Zrt.-nél 2010-ben dolgozók gondatlansága.

A 2016-os ítélet indoklása szerint a Mal Zrt.-nél dolgozó vádlottak ezért nem bűnösek, mert a katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, ennek a következménye volt, hogy tönkrement a töltés. A szakértői vélemény szerint a kiszakadt, X. számú vörösiszaptároló-kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve, csak az volt a kérdés, pontosan mikor következik be katasztrófa. Ennek az oka pedig elsősorban a tervezésnél elkövetett hibasorozat volt.

A törvényszék azt állapította meg, hogy a konkrét közveszély nem akkor következett be, amikor kiömlött a vörösiszap, nem 2010. október 4-én, hanem azon a napon, amikor üzembe került a X. számú kazetta, 1998. december 23-án. A bíróság szerint a Mal Zrt. megvádolt munkatársainak nem volt reális lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, mivel a tervezési dokumentációban írt adatok erre nem utaltak, a hatósági engedélyek érvényesek voltak, volt folyamatos hatósági ellenőrzés, és a hatóság hiányosságokat nem tárt fel, további ellenőrzési kötelezettségeket nem írt elő és - főként - a katasztrófának előre jelezhető, előre látható, egyértelműen felismerhető jelei nem voltak.

Mindez nem jelenti azt, hogy a Mal Zrt.-sek egyáltalán semmiben nem hibáztak. Az ügyészség összesen 24 különböző mulasztást rótt a terhükre. A törvényszék ezek egy részében kimondta, hogy valóban volt mulasztás, de az ítélet szerint nem ezeken múlott a katasztrófa, nem álltak azzal ok-okozati összefüggésben.

Ebből az első, elsőfokú ítéletből az következett, hogy a X-es kazetta tervezői közt és az ellenőrzéseket végző hatóságok háza táján érdemes keresni a vörösiszap-katasztrófa felelőseit. Az ügyészség viszont kitartott amellett, hogy az alumíniumipari cég emberei is bűnösök, fellebbezés miatt az ügy tovább is ment másodfokra.

2017-ben

2017 februárban váratlan fordulatként a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a bíróság a vörösiszap-perben hozott 2016 januári ítéletét, amely a Mal Zrt. összes megvádolt munkatársát felmentette az összes vádpont alól. Zólyomi Csilla bíró azzal érvelt, hogy a 2016-os elsőfokú ítélet indoklásából egyszerűen nem lehetett megismerni, milyen logika alapján jutott el a bíró az ítéletben tényként rögzített állításokhoz, a döntési tevékenység ellenőrizhetetlen volt. A tanácselnök példaként hozta fel, hogy az elsőfokú ítéletben nem derült ki, hogy a bíró egyes vallomásokat miért fogadott el szavahihetőnek, másokat miért vetett el, de ugyanígy hiányzott szakértői vélemények értékelése, elemzése is. Nem volt megindokolva az sem, hogy a vádlottak egyébként megállapított mulasztásai miért nem hatottak közre a gátszakadásban, és arra sem tért ki az indoklás, hogy miért ne tudták volna például lassítani a folyamatot...."

Válasz

Annám! Most is szörnyű végig nézni... Jogerős ítélet a mai napig nincs.... "....

A Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat.

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a katasztrófa oka "„altalaj eredetű stabilitásvesztés”" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. A hatályon kívül helyező határozat indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.

Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A megismételt eljárás 2017. december 11-én kezdődött.

Az ügyészség különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását.

Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták...." "...
Ítéletet hozott hétfőn a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék. Az ítélet szerint a Mal Zrt. vezetősége és munkatársai bűnösek abban, hogy a vörösiszap kilenc éve elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Hatalmas médiaérdeklődés mellett kettejüket, az első és másodrendű vádlottakat, a Mal Zrt. egykori két vezetőjét 2 év hat hónap, illetve 2 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, nyolcan felfüggesztett fogházbüntetést, megrovást kaptak, főként hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás miatt. Öt vádlottat felmentettek. A döntés a vádlottak többségénél nem jogerős, az ügy másodfokon folytatódik.

Pontosan nyolc éve és négy hónapja, 2010. október 4-én szakadt át az Ajka melletti vörösiszap-tározó gátja, a kiömlő 6-700 ezer köbméter erősen maró, lúgos vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.

A vegyi katasztrófában tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek és több száz ház vált lakhatatlanná.

Az iszap néhol két méter magasan hömpölygött, melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodorva el. Utak, közművek, vasúti sínek sérültek meg, többek között egy gázvezeték is, és szennyezetté váltak a környező folyók, köztük a Marcal vize is. Becslések szerint a kár 55 milliárd forint körüli.Az ügyészség még 2012-ben különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen. Erre az ügyre került most elsőfokon pont, az ítélet kimondja, hogy a tározót üzemeltető cég munkatársai felelősek a katasztrófáért!??? Nagyon hosszú ideje zajlik a tárgyalássorozat, 2010 óta nem lehetett tudni, hogy ki vagy kik a felelősek a katasztrófáért. A per során végig az volt a kérdés, hogy a tározót üzemeltető cég, a Mal Zrt. vezetősége, munkatársai hibáztak (ők állnak most a vádlottak padján) vagy pedig már a kilencvenes években eleve rosszul tervezték és építették meg a kiszakadt tározórészt, és a tragédia emiatt elkerülhetetlen volt. (no és ha akkor már tudták a probléma okát - miért nem igyekeztek megakadályozni, elhárítani a korábbi tervezési hibát??? Szerk.: Olgi Forrás: https://index.hu/belfold/2019/02/04/vorosiszap_per_itelethirdetes/

Válasz

Drága Olgikám köszönöm az igaz,együtt érző írásod.Anna. (Laci + már nem tudja megköszönni,sajnos./

Válasz

Nem lehet feledni!!!

Válasz

Drága Annám! Drága Király Laci!

Megint szívszorító IGAZAT láttattok, érzékeltettek! Levegőt kell venni, mert nem lehet a vers a VIDEO után bármit is megfogalmazni és leírni!

A DÖBBENET, A SZOLIDARITÁS, AZ EMBERSÉGESSÉG!

ISTENEM ADD, Ó ADD AMIT LOVAG ERDŐS ANNA MEGFOGALMAZOTT!

"Összefogásra tanítasz így minket?
Bajban nyújtsunk egymásnak kezet!
Össze kell fognunk,megértjük egyszerre
Csak hömpölygő veszedelmet
Ne zúdítsd az emberre !"

... mert hömpölyög a veszedelem, még ha nem is vörös a színe és nem is iszap!!!

Köszönöm, köszönöm a figyelmeztető szavakat! olgi

Válasz

Egy éve történt ez a szörnyű tragédia. Köszönöm,hogy Király László Úr videóban dolgozta fel versemet,így sokkal jobban lehet a valóságot visszaadni,mint ha csak vers lenne róla.Ne feledjünk !!!

Válasz