Szathmáry Olga Ottília
Tombol a tél
Kitartóan tombol még a
tél.
Könnyedén magát meg nem adja.
Száguld úttalan-utakon a szél.
Óriás fenyők ágát tépázza.
Csak úgy pereg a sok toboz róla.
Cseréptetőkön koppan, leesik a hóba.
Alféd napján a tél az Úr.
Fagytól a földet védi puha hó,
magvakat, a benne szunnyadót.
Erdő tisztásán most vaddisznó sem
túr.
Hajnaltájt csapatosan kinn voltak.
Tócsa jegét feltörték,
körötte nyomok,
ittak.
A szarvasok is kimerészkedtek a
Nádas-tóra.
A pata nyomokat kutyám szimatolgatja.
Budakeszin nem maradnak éhen erdő
állatai.
Erdészeink az etetőket eleséggel
rakták teli.
Undok lett az idő.
Zúdul ránk havas eső.
Négylábú társammal haza
kocogunk.
Felmelegedtem a zuhany alatt.
Ablakomban szépen virít a tegnapi
barka.
Soká lesz még az igazi tavasz itt.
Április 22-ére kizöldül minden fa.
Harminchárom éve, Fiam
születésnapjára.
Fönt a légtérben vajon
mit szemlél a pilóta?
Szürke felhő mögött ilyenkor is süt a
nap sugara?
A különböző légtömegek hatására,
a gépmadarat dobálja?
Mi a természet
gyermekei együtt rezdülünk:
napsütéssel, hóval,
esővel is megbékélünk.
Budakeszi, 2013. február 23.
Szathmáry Olga Ottília
Kapcsolódó hírek:
2020.11.03. Éji köd fátylán túl - Szathmáry Olga Ottília
Szathmáry Olga Ottília - Ihász- Kovács Éva szeretetláng útja - Tisztelgés és főhajtás Ihász-Kovács Éva halálának 5. évfordulóján
Szathmáry Olga Ottília - Ablakom kitárult - Kovács Emil Lajos Ablak c. festmény versihletés
Szathmáry Olga Ottília - Csendüljön bennünk Magyarság-tudatunk