2020.11.15. Bethen Gábor fejedemre emlékezve

 Szathmáry Olga Ottilia

2020. november 15-én főhajtással emlékezzünk

a kiváló  Bethlen Gábor elhunyta alkalmával "Erdély Aranykorát" fémjelző történelmi időszakunkról, hiszen máig ható történelmi tanulság! A Fészek Irodalmi és Művészeti Kör adminisztrátorai ( Bartha Ilona; Dáma Erdős Anna;  Bosnyákné Harpauer Márta; Csuka Magdolna; Spilákné Katalin; Szép Joli; Szathmáry Olga Ottilia ) és moderátorai                ( Hankovszki Ilonka; Kovács Emil Lajos; Mezei István;Molnár Ferenc ) nevében szeretettel köszöntöm ezen a héten a név- és születésnapjukat ünneplőket...
Behtlen Gábor (Született Marosillye 1580 – elhunyt  Gyulafehérvár 1629. november 15.)  Erdélyi fejedelem /1613–1629/; I. Gábor néven megválasztott magyar király /1620–1621/;  legnagyobb nemzeti uralkodóink között tartjuk számon, regnálását pedig "Erdély Aranykorának" nevezhetjük.  Szerk: Szathmáry Olga Ottilia
Bekösztöntőmben: Bethlen Gábor Erdélyi Fejedelemről, -bár meg nem koronázott királyályunkról;  Erdély aranykoráról és történelmi jelentőségéről olvashattok. Igen hosszú most szerkesztésem, de meglepetősen történészek által is vitatott időszakról, úgy gondolom érdemes a Magyar Hon  (három részre szakadt: Magyar Királyság>    Török Birodalom> Erdélyi Fejedelemség)  - Felvidék és Erdély helyzetéről - ismeretet szerezni.
- 1605-ben feleségül vette Károlyi Zsuzsannát, Károlyi László szatmári birtokos és Zrínyi Klára árva lányát. A Bocskai-szabadságharc miatt az esküvő kitűzött időpontjára április 24-én a vőlegény nem tudott megjelenni, így a lakodalmat csak augusztusban Kolozsváron tartották meg. A házasság révén Bethlen rokonságba került az egyik legbefolyásosabb partiumi családdal, de magával Bocskaival is; a frigy anyagi gyarapodásához is jelentősen hozzájárult. Károlyi Zsuzsannában hűséges feleségre, gyakorlati segítőre, és lelki társra talált. Mély érzelmeikről egymásnak írt leveleik tanúskodnak, amelyekben „igaz szerelmesem”-nek, „szerelmes szívem”-nek illetve „szerelmes uram”-nak szólították egymást. Két gyermekük született, István és Kata, de mindketten még gyermekként meghaltak
Erdély aktív   politizálásának  a XVII. századi események Bécs  és  Isztambul  lekötöttsége   teremtett lehetőséget  történelmi háttérként:
- - - Az Oszmán  Birodalom  a  17.  század  elején általános  válságba  jutott. Néhány  évtizedig  uralkodásra  kevésbé  alkalmas  szultánok  kerültek  ha-talomra,  és  az  udvari  elit,  a  „palotarend”  befolyása  megnőtt.  A központ meggyengülését  kihasználva  a  hatalmas  birodalom  tartományvezetői (bégek,  pasák)  önálló  politikát  folytattak;  a  kincstár  egyre kevesebb  be-vétellel  rendelkezett.
- - -  legfőbb politikai irányvonalát a tizenöt éves háború után az ellenreformáció térnyerése és a birodalmi rendek (cse-hek,  osztrákok) háttérbe  szorítása  határozta  meg.  Mindez aktívabb nyugati  politikához  vezetett,  s  az  osztrák  Habsburgok  hamarosan  be-lesodródtak  a harmincéves  háború  (1618–1648)  pusztító  küzdelmébe.
- Bethlen Gábor,   Báthory Gábor uralmát követően 1613-ban Bethlen Gábor került az Erdélyi Fejedelemség trónjára. Bethlen Gábor kezdetben tanácsadójaként nem csupán hűen szolgálta Báthoryt, de török kapcsolatait felhasználva ő szerezte meg számára a fejedelemséget.
 - Báthory meggondolatlan politikájával, miszerint uralmát kiterjeszti a román vajdaságokra is, magára haragította a szultánt és maga ellen hangolta Bethlent is.
Az ifjú Bethlen életét féltve 1612-ben az Oszmán Birodalom területére menekült a fejedelem bosszújától tartva, majd a következő évben török sereggel tért vissza, hogy elfoglalja a trónt.
Bethlen Gábor fejedelemmé választás igen megosztó volt:
 -   1613-ban az erdélyi rendek félelmükben (a török császár)  török nyomására választották meg. Az őt trónra segítő Iszkender pasa csapatai pedig Tordánál vertek tábort és maradtak Erdélyben.
-  Bethlen azonban nem volt a török érdekek feltétlen kiszolgálója, igyekezett megakadályozni, hogy Erdély teljes mértékben alárendelődjön az Oszmán Birodalomnak, ezért a viszony közte és a Porta között megromlott.
- Az újabb török „megszállást” csak Lippa 1616-os átadásával kerülhette el.
 - A császárpártiak emiatt törökbérencnek tekintették,
- - Ennek ellenére 1615-ben a nagyszombati egyezményben II. Mátyás császár-király elismerte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét.
- Mindeközben császári oldalról sem nézték jó szemmel Bethlen uralkodását, ezért saját jelöltjüket, Homonnai Drugeth Györgyöt küldték harcba, hogy vajdaként szerezze meg Erdélyt.
 - 1616. november végén hadjáratot indított az Erdélybe több ízben betörő hajdúk ellen. Miután elfoglalta Ecsed, Szilágysomlyó és Szilágycseh várát, fegyverszünetet kötött, és a magyarországi rendek megígérték, hogy a további támadásokat meg fogják akadályozni.
 1618-ban a protestáns csehek fellázadtak újdonsült királyuk, a vallási fanatikus II. Ferdinánd császár erőszakos ellenreformációja ellen, segítséget pedig Bethlen Gábortól kértek. A cseh rendek felkérésére Bethlen 1619-ben belépett a háborúba.
 -Az erdélyi hadak a Felvidék gyors elfoglalásával Bécsig törtek előre.
 -A következő  évben  szinte  az  egész  Királyi  Magyarország  területe  Bethlen fennhatósága  alá  került.  
-  1620. augusztus 25-én a rendi  besztercebányai országgyűlés  magyar királlyá választotta Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet!
- Aki azonban mégsem koronáztatta meg magát,  de a  reálpolitikus  fejedelem  tudta,  hogy  a korona  elfogadásával  megint a törökök esélyeit növelné meg.
 Idézet Bethlen Gábortól: "...Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb fejedelem nem lőtt volna, mert a tö-rök mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta volna. (Bethlen a korona visszautasításáról, 1620)A királyi felség a mágnásokat és nemeseket, a szabad városokat, továbbá a magyar véghelyeken levő ma-gyar katonákat vallásukban megháborítani nem fogja. A nádort a legközelebb tartandó első országgyűlé-sen régi szokás szerint meg kell választani..."
-  Jól döntött, a csehek veresége után (Fehérhegyi csata, 1620) a magyar főurak nagy része elpártolt tőle, s csapatai védekezésre kényszerültek.
- A Habsburg-támadás sikeres elhárítása az 1621. évben, a megegyezéses  a nikolsburgi békéhez vezetett.
- Ezen béke lett biztosítétka  Erdély területi (hét  vármegye  a  Felvidék  keleti  részén) gyarapodásának.
-   Bethlen a harmincéves háborúba még kétszer bekapcsolódott, de a két fél közötti status quo (külpolitikai állapot) nem változott!
-Bethlen belpolitikáját az erőteljes központosítás jellemezte,  ami  mögött  a  fejedelemség gazdasági  megerősödése állt. Hatalomra  kerülésekor  visszavette  a  szétosztogatott  birtokokat,  s  mivel a  fejedelmi  regálejövedelmek  is  őt  illették  meg,  mindvégig  számíthatott gazdasági erőforrásaira.
- A külkereskedelemre kivetett állami monopó-liumok (a külpiacokon eladható árucikkek kereskedelmének fejedelmi joga)  szintén  bevételeinek  növekedéséhez  vezettek.  Az  összeg  jelentős  részét  Bethlen  a  hadseregre  költötte  el,  hiszen  igyekezett  a harmincéves háború kínálta lehetőséget kihasználni Erdély pozícióinak javítására.
 ERDÉLY ARANYKORA... Bethlen  Gábor  uralkodása  (1613–1629) alatt kezdődött el az Erdélyi Fejedelemség a fellendülése  és virágzása.
- Bethlen Gábor fejedelem, amint a fejedelemséget elnyerte, gyarapodni kezdett.
- Fehérvárott, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Váradban  fe-jedelmi  pompás  épületű  házakat  építtetett .  A közigazgatás megszervezése fejlődést hozott.
- Udvarbírákat  állíttatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, higany és "...rézbányáknak míveltetéseket ottan jó helyben állattatta, és azoknak míveltetésekre messzünen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala..." Különböző országokból mesteremberek özönlöttek.   " Isten  tiszteletét  minden  tehetsége  szerint  nagy  szorgalmatossággal  igyekezte  a  hazában  felállíttatni".
- Iskolák épültek  - a  belgiumi,  angliai  akadémiákban  tudós ifjak sajátíthatták el koruk új ismereteit, melynek végeztével tértek vissza Erdélybe.  Református,  tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorok taníthatták a népet. Könyvtárakat,   kollégiumokat alapított.
Emlékezetét megannyi irodalmi mű jellemzi.
- Egyéniségét, politikáját és országa művelődési életét felvirágoztató cselekedeteit már uralkodása idején (1613–1629) magyar és latin nyelvű irodalmi és tudományos művek sokasága örökítette meg; ezek válogatott gyűjteménye a Cs. Szabó László és Makkai László szerkesztette Erdély öröksége IV. kötetében (A fejedelem 1613–1629) jelent meg 1941-ben.
- A romániai magyar irodalom hasznosította mindazt az információs anyagot, amit a barokk, a klasszicizmus, a romantika és a pozitivizmus korának művészete és tudománya a fejedelemről és cselekedeteiről feljegyzett. A két világháború közötti években Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájával (1922–1935) és Szekfű Gyula Bethlen Gábor című monográfiájával (1929) egy időben Makkai Sándor Egyedül című nagyszabású tanulmányában (1929) kereste és lelte meg az eszmei eligazítást a fejedelem egyéniségének megragadásához.
- A nagyenyedi Bethlen Kollégium fennállásának 300., illetőleg Bethlen halála 300. évfordulója alkalmával Áprily Lajos (A fejedelemhez), Dánér Lajos (Keserű szavak Bethlen Gáborhoz), Gergely Ferenc (Bethlen Gáborhoz), Kádár Géza (Bethlen Gábor), Maksay Albert (Bethlen Gábor), Reményik Sándor (Az álorcás magyar) verssel, Makkai Sándor regénnyel és elbeszéléssel (Ördögszekér, A fejedelem rózsái), Bánffy Miklós (Ellenségek), Gulácsy Irén (Bethlen Gábor, az ember), Gyallay Pap Domokos (Kölönte sípja) elbeszéléssel, illetve adomák füzérbe szedésével idézte emlékét.
 Bíró Vencel Bethlen Gábor és az erdélyi katholicizmus című tanulmányában a fejedelem egyház- és valláspolitikáját ismertette. Kristóf György két tanulmányban (Bethlen Gábor és a magyar irodalom, Bethlen Gábor alakja az egykorú német népköltészetben) a fejedelem személyiségét rajzoló szépirodalmi műveket vette számba annak uralkodásától egészen az évfordulóig.
- Bethlen Gábor emlékezete különösen elevenen él az 1622-ben alapított Bethlen Kollégiumban;
-  az 1658-ig Gyulafehérvárott működő, majd 1662-ben Nagyenyeden újjászülető kollégium tanárai és tanítványai  Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter,
Szász Károly, P. Szathmáry Károly (Ükapám -Szathmáry Olga),  minden időben megkülönböztetett tisztelettel ápolták az alapító emlékét.
 Váró Ferenc nyomába szegődve, a kollégiumalapításnak egész Erdélyre kisugárzó művelődéstörténeti szerepét, századokon keresztül megőrzött és korszerűen továbbfejlesztett jellemformáló erejét Sütő András rajzolta meg Nagyenyedi fügevirág című vallomásos esszéjében. J
- Jakó Zsigmond és Juhász István Nagyenyedi diákok 1662–1848 című könyve a fejedelem halálának 350. évfordulója alkalmából a kollégiumi diákélet történeti alakulásának bemutatásával és az 1662 és 1848 között Nagyenyeden tanult diákok névsorának közzétételével arról tesz tudományosan megalapozott bizonyságot, hogy Bethlen iskolapolitikája Erdély általános pallérozódását, Európával való lépéstartását és a világi tanult réteg számának szüntelen gyarapodását eredményezte.
 A nagyenyedi Bethlen Kollégium régi könyvtárának kéziratos ritkaságairól) a fejedelem könyvszeretetét, a fejedelmi könyvtár létrehozását és az ebből kifejlődő kollégiumi könyvtár történelmileg bejárt útját és a tudományos életben betöltött szerepét ismertetik.
Bethlen Gábor emlékét ápolják a fejedelem nevét felvett művelődési szervezetek és intézmények is (Bethlen Kollégium, Bethlen Könyvtár, Bethlen-nyomda).
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
Debrecen- Budakeszi, 2020.november 15-én
Források: http://ujkor.hu/content/erdelyi-fejedelembol-magyar-kiraly;
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu;
https://www.3szek.ro/load/cikk/134521/bethlen-gabor-fejedelmi-cimere-kerult-elo-fogarason