2021. március 28-án 

Virágvasárnap alkalmából emlékezzünk

  a húsvét előtti vasárnap jelentőségéről, valamint a

"Nagyhét" kezdetéről

a keresztény ünnepkörben.

Jézus szenvedésén

és kereszthalálán keresztül

a feltámadásának ünnepére,

húsvétra vezet el minket.

    Továbbá a Fészek Irodalmi és Művészeti Kör vezetősége, az adminisztrátorok:

  (Bartha Ilona; Csuka Magdi; Bosnyákné Harpauer Márta;        Farkas Gábor; Kacsó András;        Kőházi Erzsébet Liza; Szép Joli; Szathmáry Olga Ottilia)

köszöntjük  Auguszta;  Zalán; Árpád;  Áron; Ferenc; Húgó névnapjukat és születésük napját ünneplőket.

2021.03.23. Pillangó szárnya - Szathmáry Olga Ottilia

Szathmáry Olga Ottilia
Pillangó szárny

.
Megtiport pillangó szárnyammal hogyan
repülhetnék, úttest betonjára dobottan?
 Sebzett lelkem  kitinpikkely hímporát
metamorfózis létem  hinti majd rám.
.
 Testem marcangolta emberfogú sakál,
 bosszú vak indulatában megtorlásul.
Mivé lett és lesz még ez a romlott világ?
Isten szabad akaratot adott választásul.
.
Mi megtörtént az meg nem változtatható.
Emberiség változtathatsz még sorsodon.

Szathmáry Olga Ottilia
Szeretet erejében hittel
.

Szavak erejében, hinni és remélni.
Vigasz talán csak egy pillanatnyi?
Egymásra figyelés, frissült levegő.
Az érzékeny ember, bizony erős!
.
Gyöngeségünkben nincs lélekszégyenfolt.
Világgá kell kiáltani,

segíts kérlek most!
Szeretetünk erejében

hitünk fényessége, ragyogása megaláztatásunkból felemel.
.
Jelen boldogságunk,

mennyi fájdalmat hordoz,

  ezért becsüljük a pillanatot!
Esélye, nem csak önmagunknak adatott.

2020.11.15. Bethen Gábor fejedemre emlékezve

 Szathmáry Olga Ottilia

2020. november 15-én főhajtással emlékezzünk

a kiváló  Bethlen Gábor elhunyta alkalmával "Erdély Aranykorát" fémjelző történelmi időszakunkról, hiszen máig ható történelmi tanulság! A Fészek Irodalmi és Művészeti Kör adminisztrátorai ( Bartha Ilona; Dáma Erdős Anna;  Bosnyákné Harpauer Márta; Csuka Magdolna; Spilákné Katalin; Szép Joli; Szathmáry Olga Ottilia ) és moderátorai                ( Hankovszki Ilonka; Kovács Emil Lajos; Mezei István;Molnár Ferenc ) nevében szeretettel köszöntöm ezen a héten a név- és születésnapjukat ünneplőket...

2020. november 11.-én

Márton napi köszöntő,

népszokások és hagyományaink.

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

2020. november 11-én Márton napján szeretettel köszöntöm

A Fészek Irodalmi és Művészeti Kör adminisztrátorai

( Bartha Ilona; Dáma Erdős Anna;  Bosnyákné Harpauer Márta;

Spilákné Katalin; Szép Joli;

Szathmáry Olga Ottilia )

és moderátorai 

( Hankovszki Ilonka; Kovács Emil Lajos; Mezei István;Molnár Ferenc )

nevében sok boldogságot és egészséget kívánok a hosszú ideje nem köszöntött névnaposoknak

és a születésnapjukat ünneplőknek...

Kedves Seres Mária!

Nagy szeretettel köszöntelek Csoportunkban

és várlak szeretettel az ugyancsak általam alapított

Fészek Irodalmi és Művészeti Körben

https://www.facebook.com/groups/buboskemence

Budakeszi, 2020.11. 11-én

Szathmáry Olga Ottila

Szathmáry Olga Ottilia
Daloló fények
(Póth- Vecsei Mária - "Reggeli ének"

című festményihletés)

Eső után vidám ébredőn dalol a fény.
Budai táj szalagja, reggeli festmény.
A János-hegy íve kéken dalol már.
Budakeszire is rásütött a napsugár.
.

Tegnap hajnaltájt, fecskék cikáztak.
Oly régen láttam vidám csapatukat!
Egy villásfarkú fecskepár, érdeklődőn
villanydróton megpihenve nézelődött.
.

Távolban lombos fák mögül

a János-hegy
magasából kikandikált

az Erzsébet kilátó.

Szathmáry Olga Ottilia
Vulkánkitörés a fájdalom

2020.július 4-én Mikola András Nagybányai festőművész halálának

50. évfordulóján

 szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Emlékezzünk Mikola András nagybányai festőművész halálának

50. évfordulóján jelenkorunk

kiváló festőművészére.

A Romániához tartozó Erdélyben, a particumban született

és halt meg éppen 50 éve.

Mikola András  (Nagypeleske, 1884 - 1970. Nagybánya) magyar festő,

a nagybányai művésztelep második nemzedékének jeles tájképfestő művésze és mestere.

2020. június 29 -én Péter és Pál napján, szeretettel köszöntök minden név-  és   születésnapját ünneplőt.

Festmény:

Szent Péter és

Szent Pál

Alkotó: El Greco

Mai köszöntőmben  Szent Pál és Szent Péter történetére -e névnapok jelentőségére igyekszem rávilágítani. Irodalmi és művészeti, valamint népszokásokról olvashattok bővebben ezen ünnep kapcsán.

 Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

-    Szent Péter és Pál apostolokra emlékezik a katolikus egyház június 29-én.

Szathmáry Olga Ottilia
Felhők útján

Napkelte és napnyugta útján felhők
járta életem szivárványfény ölelte.
Tenger látóhatárán pirkadó hajnalé
a fényözön, napnyugtakor elköszön.

Nap szeretet fénye csillan szívemen.
Szoktatom szemem világosságához.
Illanó  pillanattöredék boldogságom.
Alkonyat, csillagizzást ígér lelkemnek.

Várom már az igazi napsütést!
  Szél sötét felhőket terel össze.
Leszakad az ég és özönvízzel
árasztja el a földet és növényt.

Szathmáry Olga Ottilia
Vörösbíbor hajnala

Vörösbíbor múlandó hajnala,
a látóhatár vékony peremén,
messzi kék hegyvonulat ölén,
földig hajolt alázatát mutatva.

 A fölébred napsugár mosolya
cseréptetők fölött ragyogott.
Hófehér paplanfelhők égbolton
vígan bodorodva gomolyogtak.

Hatalmas fenyőfák rejtekén,
puha sárfészkük melegében
hangolt fekete rigók serege.
Kihallott a harsány cserregés.

Szabadságvágy vándor madaraim
szellő könnyű szárnyán suhantak
el szemem elől távol, messzi tájra.

Szathmáry Olga Ottilia
 Eső illatában

Oly régóta várták ég éltető

záporát fák,
virágok, állatok és a szomjas madárkák.
Tájra telepedett porfergeteg szürkesége.
Most reggeli eső illatában fürdik lelkem.

Bodzafa gyermektenyérnyi

kasvirágai szűzi

hófehéren világlanak ki a hamvas zöldellő levelek közül,

szellő hintáztatja.
Ringatódalukat fülemülék zengik nekik.

Szorgos méhek zümmögnek, ajkuk
nektárt kóstol, méztől édes csókjuk!

Szathmáry Olga Ottilia
Igéző napsugár

Igéző napsugár szerelmes áhitattal ébredt.
Elégedetten csillogtak fényei a  harmaton.
 Fűszálak közül kibújtak sárga pitypangok.
Föld fénytakaróját lélek kábulattal néztem.

Nemrég még árnyék vetületében bújkáltak.
Fényre szemérmetlenül kitárták szirmukat.
Méheket aranysárgán hívogatták bibéjükre.
Piciny csodát igézett szívembe a napsugár.

Éganyánk kék menyországából tekintett le.
Földi paradicsom létünk, örökké létezzen!

Szathmáry Olga Ottilia
Napsugár élettánca

A hegyvonulat fölötti szürkeségből
beszökött napsugára, kacérkodott.
Kikacagta a sötét,oly mogorva felhőt.
Napsugárlányok együtt jártak táncot.

Olyan vidám táncot lejtettek nyomban,
 sötétség arcáról letöröltek sok gondot.
Bodros szőrű, bárányfelhővé változott.
Kerge szellő terelte és kergette a nyájat.

Nefelejcskék égbolt elégedetten hallgatta,
hajnal ébredő madarak kedves csivogását.
Fácánok Nádas-tó felől rikoltoztak.

2020.04.10-én "Nagypéntek" napján Áldott Húsvétot kívánok 

Munkácsy Mihály - Golgota című festménye- Debrecen Déry Múzeum

- a mostani koronavírus-világjárvány által terhelt időszakban.

Emlékezzünk meg

Nagypéntek

és

Húsvét történetéről,

szertartásokról,néphagyományokról.  Felvidéken, ma már Szlovákiához tartozó a Selmecbánya búcsújáró hellyel is megismerkedhettek.

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia

1.)    Nagypéntek

a keresztény liturgiában

a húsvét előtti péntek.

Szathmáry Olga Ottilia
 Szabadságharcunk Tűztánca

 
Ezernyolcszáznegyvennyolc-
Ezernyolcszáznegyvenkilenc!
Szabadságharcunk Tűztáncot
járt magyarságunk szívében.

Galád rapsicok hálójában
vergődő magyar népünk
el nem oltható tűztánca,
szabadságvágyra perdült!

Apró szikra szalmát is gyújt,
perzselő lángot a szívekben,
iszonyattal teli sötét éjeken.
Még az üstökös is földre hull!

Lármafák fényőrök Kárpátok
bércein védték rónaságaink.
Némán tovább adták, a hírt.

Szathmáry Olga Ottilia
Mondd tudnál-e szeretni?

Tudnál-e mondd szeretni úgy,
mint az ébredő pacsirta dalát
a keleten ébredező napsugár?
Madárpár, a tojásából kibújt
fiókáját kinek még pelyhes toll
sem védi apró csupasz testét.
Harmatos zöld fű esőcseppjét.
Szél terelte felhőit, az égbolt.

Rémes rímek?
(négy ütemben)

Szép nő, ékkő!
"Plázacica"
műkebelét
plasztikázta
tán kézsebész?
Arcot, szájat
botox duzzaszt.
Tipeg-topog
tűsarkakon,
ez tán cipő?

2020.03.07-én Tamás névnap alkalmából

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

- Paul Thomas Mann német íróró

- és Thomas Alva Edison amerikai feltaláló

munkásságával kapcsolatban szeretném felkelteni érdeklődéseteket.

Sok boldogságot kívánok fenti nevű ismerőseinknek, barátainknak,

s a születésnapjukat ünneplőknek!

Eredete és jelentése:

a görög Thomasz=csodálatos

  és az arameus

Teomo=iker szóból ered.

  Paul Thomas Mann

1875. június 6-án született Lübeckben, a németországi Schleswig-Holstein tartománybeli  az ősi Hanza-városban, 1955.

Szathmáry Olga Ottilia

Bolondsipka és Tavaszanyó meséje

Tavasztündérét meglátván

felfújta magát a pukkancs

„Télúr-ficsúr”- eszébe jutott,

bizony feladatait ellazsálta.

Nem küldött fehér havat

 földekre paplantakarónak.

Gyerekek domboldalakon

sem szánkózhattak eleget.

Télúr fejbúbjára, mérgében

felcsapta a bolondsipkáját.

Dühödten harci kürtébe fújt.

A széllel is összeszövetkezett.

2020.februrár 20-án Álmos névnapon 

fogadjátok szeretettel köszöntésem.

Álmos napi köszöntőmben ismeretbővítés lehetőségével,

Álmos vezér és magyarságunk sorsát és életét sokáig vitatott, és elhallgatott tények, legendák, források feldolgozásával

igyekszem felkelteni figyelmeteket.

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

Álmos vezér (819 – 895. Erdély) Szülei: Emese és Ügyek törzsfő.

A honfoglalás előtti magyarok

egyik vezetője volt,

Árpád nagyfejedelem apja.

2020. február 18-án Bernadett és  19 –én Zsuzsanna névnap alkalmával fogadjátok szeretettel köszöntésem.

            Lourdes-i Szent Bernadettről

és Károlyi Zsuzsannáról 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségéről olvashattok,

akik a történelmünk során fontos szerepet betöltő lelkében is nemes asszonyról; valamint néphagyományokról...

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

            1.) A Bernadett germán eredetű név, a Bernát francia eredetű férfi név női alakja és azt jelenti, erős, mint a medve.

2020. február 16-án,  Julianna és  Lilla névnapon

 fogadjátok szeretettel köszöntésem.

– Sok boldogságot kívánok fenti nevű ismerőseinknek,

 barátainknak, s a szülinapjukat ünneplőknek!

Beköszönőmben most Kroponayné

Géczy Juliannáról

tudhattok meg sok érdekes történetet aki

az un. "lőcsei fehér asszony"-ként lett ismertté.

Lilla névnappal kapcsolatban a 2-es pontban olvashattok.

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

1.)  Julianna név a Juliánusz férfinév latin eredetijének a női párja.

Szathmáry Olga Ottilia

Csillagok felhőkben születnek

Kékbolygó Földünkről éjente csodálom

 a sziporkázó csillagokat Hold fényénél.

 Utamon, régóta kísér el a Göncölszekér.

Nyaranta  házunk sarka fölött ragyogott.

Édesapámmal leültünk a lépcsőre és

fölmutatott a ragyogó égboltra: "nézd

ott azt a nagy szekeret!" Bíz' szekeret

és lovat, ami húzza - sehol sem láttam.

Szathmáry Olga Ottilia
Átölelném a mindenséget

A mindenséget szerelmemmel betölteném!
Világűr „csillagszemű juhásza” vigyáznám
lépteid útját, s a legördülő  kövek robaját.
Tejútról Csaba Királyfi szellemét idézném.


Mennyországából, Reád óvón figyelnék,
élted boldogság légyen, földi paradicsom.
Szemed szerelmes csillagtüze ragyogjon.
Találd meg élet-szerelem sejtelmes vizét!


Fehér tengerhullámokkal tested ölelném át,
a elbújtatom fövenye őrizte lábad nyomát.

Szathmáry Olga Ottilia
Lelkem tengerén
(5/5-ös Ütemhangsúlyos vers)

Gyötörnek gondok.
Megfáradt testem.
Uram Rád várok!
Háborgó tenger
lelkem csöndesült.
Várom mellém ülj.

Szathmáry Olga Ottilia
Madárdal
(Ferenczy Károly „Madárdal”

festmény ihletés)

Májusi záporeső édes illatában

fürdött a táj.
Csodálattal néztem fel

fehér törzsű nyírfára!
Ringó ág-bogán dalát zengte

pici csalogány.
Vivaldi hegedűverseny

akkordjaként harsant.

Erdő mélyi avarszőnyegen

sejtelmes táncot
virágtündérekké lett,

százszorszépek jártak.
Szellők szárnyán légben

madarak surrantak.
Vidám csivogásuk

ébresztette fel a napot.

Szathmáry Olga Ottilia

Lét uralkodik

Lét uralkodik

Halál fölött

Két piciny

Magláng

Olvad eggyé

Táncot lejt 

Árnyékot vet

Majd elhamvad

A test porrá lesz

Termékeny televény

Mag csírázik

Új dimenziót

Ölt a lélek

Nap nevet

Halál felett

Élet uralkodik

Magas sziklák

Mennyországig

Magasulnak

Öregistennel

beszélgetnek

Égi éjeken

Sarkcsillag

A Kis Göncölszekér

Rúdján ragyog

Lét uralkodik

Halál fölött!

2019. december 3-án Ferenc névnap alkalmából  szeretettel köszöntök minden ismerősöm és barátom,

aki ma ünnepli névnapját .
Könőmben két nagyszerű emberről osztom meg gondolataim és olvashattok a mai napon történt kiemelkedőbb eseményekről...

(Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia)

   1.)Az egyik legnagyobb misszionáriusra,

Ázsia apostolára

Xavéri Szent Ferencre,

december 3-án emlékezik az Egyház.

Mit is tudhatunk meg

élettörténete által?

A szó hatalom
(5-ös ütemhangsúlyos)
Szathmáry Olga Ottilia

A szó hatalom.
DNS-emben nincs kódolt
szolga alázat,
gőg gének által.
Fizetett „tolnok”
éltemben nem vagyok.

Sokak rettegik,
kimondott, leírt
szavak hatalmát.
Tükörkép mását.
Képmás vicsorít,
egód Rád pirít!

Szándékosan szúrsz!
Te forralsz bosszút?
Önzésed mocska
csak egy nagy tócsa.
Rég beleléptél…
Megmérettettél!

Erkölcsről papolsz,
s követ hordozol.
Mondd kire dobod?
Szíved megfagyott!
Lelked nyomorog.
Rád dől vagyonod.

Szathmáry Olga Ottilia
Véges-végtelenre ébredés

Véges-végtelenre való ébredésem vád!
Átvirrasztott szellemjárta éjeken, fáj.
Feledni szerelemnek hitt vágyálmom?
Szűzi tisztán őrzöm, nem lehet kopott.


Gonoszok ármánya mindent bemocskolt.
Ablakkeret-szívemben

perceg szú ette bú.
Lelkemben félelmetes kimenekülési út.
Ébredésem valós végtelenre, oly botor.


Zsigerek bizsergés-tánca

el nem múlón,
agyam lélekháborúja nemlétért harcol.
Csatát vív szeretet és

féltés utáni éhség.

Szathmáry Olga Ottilia

Fény vezérel

(4/4-es ütemhangsúlyos)

Hold fénye

megigézett.

Csillagos éj

csodás remény!

Szívemben él

rózsabimbó,

éjszakánként

illatontón.

Furulyahang,

ha felharsan

Éjkirálynő

én őrizőm.

Szerelmes szív

örökké hív.

Fabáb táncol,

ki leláncolt.

Sötét bánat

húz mélyébe.

Lelkem sebe

meggyógyulhat?

Ábránd csupán

a szerelem?

Szathmáry Olga Ottilia

Pipacs nyílik mégis szívemben

Kiüresedett lelkem, rongyosan

batyumban hordom, vállamon.

Viharfelhők kísérnek utamon.

Néha kitekint mögülük a nap.

Szürke-fekete varjúk sereglenek szikkadt

tarlókon, vetéseken. Kárognak vészesen.

Szikes talajon búza magja meg nem ered.

Csak lila sóvirágok sóhajtanak kék ég alatt.

Szathmáry Olga Ottilia
Jázminok Napisten havában
(Szűztavasz után

jázminok Napisten havában)

Május hóra újra éledt szűztavaszi virágbomlás,
vizet árasztó hideg szelek után,

a tomboló nyár
testet és lelket arcpirító kínzón naponta tör elő.
Nap izzás kísér beton utamon

forrón, gyötrőn.

Napisten havában bujálkodnak leomló jázminok.
Jázminbokrok illatát felém zuhatagként aláhullón
fehér hajfonat csillagvirágzatok árasztják bódítón.

Szathmáry Olga Ottilia

Szerelmem voltál talán

Szerelemem voltál talán?

Oly messze a túlpart már!

Hullámok habja sodort

fövenyedre „Sors folyó”.

Összebújva ott megpihentünk

piciny sziget, virágzó fáid alatt.

Fehér szirmok ránk hullottak.

Dédelgettük szép szerelmünk.

Szerelemre korbácsolt szívben,

süketen csönd csügged csupán.

Szathmáry Olga Ottilia

Selyemhajú hajnal

Selyemhajú hajnal ébresztett,s elszaladt.

Esőcseppeket szertelen szellő terelgette

Fenyőfák sűrűjéből madarak csivogása

hallatszott, egymással versenyre keltek.

Rózsabokrom ágain az új hajtott levelek

bólogatón szertelen vidám táncra keltek.

Szürke esőfelhők mögül ki-ki kandikált,

kíváncsisággal kacérkodott a napsugár.

A muskátlik pirulón virultak az ablakban.

Szathmáry Olga Ottilia

Bolondos április

Bolondos április! Friss szelet hozz!

Madárcsicsergést, szívünket vigasztalót.

Szomjazó földeket itassa langyos esőd,

”Rügyezés havában” természetnek adj erőt!

Szűz fűzfalány ághaja barkákat hoz.

Szívekben szerelembimbókat bont.

Százszorszépek virulnak árokpartokon.

Zöld fűszálak között sárgulnak pitypangok.

Színek szökkennek napsugárangyalokkal,

selyemszárnyukkal simítják piruló arcomat.

Szathmáry Olga Ottilia
Önbíráskodás rémtette felett

Önbíráskodás rémtette felett,

betonba lökött „Emberi méltóság” retteg.
 Mozdulattalan, tehetetlenné lett a nő teste.
Létéért vívja belső harcát agya és a lelke.
 Féktelen férfi gőg, önbíráskodás rémtette!

Angyalok ölelték szárnyukkal talán?
Utolsó pillanatban érkezhettek már.
Eszméletét elveszítve, oxigén hiányos
agyidegek sérültek betonra zuhanástól.

Elviselhesse teste fájdalmát agya kikapcsolt.

Szathmáry Olga Ottilia

Hol fényözön árad

Hol fényözön árad, tavasz ujjong!

Dicsőség ködén át sárgacsőrű rigó

surran tujafa zöld legyezői közé.

Mátyásmadár kopár diófa tetején

szemlélődve párja után röppen el.

Csicsergő zöld levelek zizzennek.

Tündöklő szépségű tavasz leánya

szellő fiúval szertelen táncát járja!

Szathmáry Olga Ottilia

Kapzsiság ködén át

Kapzsiság ködén át vírrasztó

Magány koptatta percek

Bolyonganak úttalan utakon

Köd homálya lett az úr

Lakat nélküli börtönébe zár

Szúette fában múlt időz

Szürke falak vesznek körül

Tornyosulnak lépteim előtt

Őrök ők az érzéseim előtt

Magam elől hiába is futnék

Kapzsiság ködén át

Nyomomban ott lihegnek

Csak szívem mezején

Nyílhatnak még illatos

Százszínű varázs virágok

Reménység piciny bimbói

Hajnaltájt napnak sugarai

Kanyargós utak lámpásai

Látnom kell végre a valóságot

Léha kapzsiság körülöttem

Sebzett testem kötele szorítja

Lelkem pattanó hegedű húr

Egy ujj picikátót játszik rajta

Aztán felsír nem kíméli a vonó

Játszani kell bizony a dallamot

Kottából játszott szimfóniába

hangjegyet én sem rajzolhatok

Hiszen „sors kopogtat” ajtódon

Morze jelekkel figyelmeztet

Ti-ti-ti-tá, mi-mi-mi-dó hangzik

Elég volt győzzön a fény

Hallani vélem Beethoven

Ötödik, a „Sors” szimfóniáját

Kapzsiságnak rút ködén át!

Szathmáry Olga Ottilia

Álmaink szivárványán

Álmaink szép szivárványát,

melyet szívünk vágya szőtt

rózsa bimbóinak vöröséből,

együtt megláthatjuk talán!

Háztetők fölött magasuló

fenyőfák tobozán csillanó

tündöklő napsugár aranyát.

Kúpcserepeken rigók táncát.

Hallgatjuk csalogány trillázását:

lombok között szél susogását,

lármázó verebek perlekedését,

Lombosult bokrok csöndjét.

Szathmáry Olga Ottilia

Senki Szigetén

Üdvözöllek Senki Szigetén!

Önmagamba bíz’ világ elől,

önmagamba menekültem.

Ödakünn az élet dübörgött.

Folyó védte Senki Szigetét.

Ki rátalált csodát láthatott.

A kővé dermesztett szirén

megelevenedett és táncolt.

A smaragd zölden ballagó

Senki Szigetét körbe fonó

folyam hullámai daloltak.

Habokban fények cikáztak.

Önmagamba-zártan kerestem

boldogságot fájón szívemben.

Szathmáry Olga Ottilia

Virágszirom álmom

Bazsarózsákkal álmodtam

Bújtam szirmaik közé…

Aprócska méh voltam

Fáztam és reszkettem,

betakarva dédelgettek.

Testem óvón megvédték.

Lángnyelvek öleltek,

lelkembe költöztetek.

Nem hallottam már

világnak ezer zaját.

Dal szállt ki szívemből,

kék mennyországba föl.

Ti bársonyos virágok!

Szirom szereteteket

önzetlenül adtátok.

Napsugár kelyhetek

tenyérnyire kitárta.

Szathmáry Olga Ottilia

Elhervadt rózsaszirmok

(ütemhangsúlyos 5-ös)

Elhervadtak már,

azok a rózsák!

Vér vörösétől

átitatott föld

rég még táplálta.

Gyökere elhalt.

Szerelmedtől tűz

szívemben felgyúlt.

Szép rózsaszirom

szerelem álmom!

Elhervadtak már,

azok a rózsák!

Bimbóból pattant

rózsám szirmaitok

hervadtan hulltak.

Könnyező zápor.

Azok a rózsák

elhervadtak már

 2018. december 24- én

Ádám és

Éva

névnapon

a"Szent éjre" várva sok boldogságot kívánok

fenti nevű ismerőseinknek, barátainknak,

s a szülinapjukat ünneplőknek!

Továbbá Áldott boldog és békés Karácsonyi Ünnepeket,

hogy töltse be szívünket és lelkünket a szeretet!

Ádám és Éva az un. első emberpár! Milyen érdekes, hogy

„SZENTESTÉRE” várakozón,  Karácsonyi Ünnepkör részeként,

a "CSALÁD- Apa;Anya;Gyermek" jelképeit is ünnepelhetjük.

Szathmáry Olga Ottilia

Ágról tépett rózsalevél

Novemberi télidőn szemerkélt fagyos eső.

Rózsabokorról szél röpítette ki kezemből

ágáról tépett vörös rózsám lepke szirmát.

Lelkemből szerelmetes rezdülés véle szállt.

Szívembe szálltak vöröslő rózsaszirmok.

Nem tépheti ki tekintet zord fagy gonosz.

Véráramaimban rózsabimbók nyílhatnak.

Saját utamon járok, tudhatom merre van?

Szathmáry Olga Ottilia

Aranyősz nyara

Még aranyősz nyarunk dédelgetett.

Égi madarak suhantak alattad felhő.

Sárga rőt leveleket kergethettél szellő.

Napnak sugarai lelkeket melengettek.

Égi szárnyasok tartották csőrükben

a világmindenséget, az univerzumot.

Városligeti tóból boldogság röppent

gyermekeiket sétáltatók szívébe ott.

Sárga hasú kék cinegék lakmároztak

verebek hangosan lármáztak a fákon.

Szathmáry Olga Ottilia

Mennyország óceánja

Óceán végtelen hullámai vették ölbe

a féktelen játszadozó örömfelhőket.

Isten ecsetje kék színeket festett rá.

Mennyország óceánja Földre szállt.

Béke mennyei óceánjában fürödtem.

Ott hol a lelkek nyugalomra találnak.

Éj fátyla alatt csillag fényei gyúlnak.

Teremtőnk áldása ez a végtelen béke.

Univerzum végtelen fényévévei távolából,

pillanatnyi léptékű csak csillagpor életünk.

Szathmáry Olga Ottilia
Hegycsúcs álmom

Ha meg tudnám érteni az alattam elterülő mélységet
Tűnődtem hegycsúcs magányomban és megérthetném
Talán az óceánok zúgását, felhők táncát, a mindenséget
Sok mindent nem értek, csak érzek, látok és tapasztalok
Ősidők óta egy vagyok kővé dermedt könnyeimmel
Megharcolt nappalaimmal átvirrasztott éjszakáimmal
Mióta a Teremtő megalkotott transzcendens titkaival
Természeti törvényeivel élek, vagy úgymond létezem
Okán erejű szél, ha tombol gyakran beszélgetünk
Rezgéseink azonosak és gondolatainkat megértjük
Emberek, mi mégis bántjuk egymást tudatos tudatlan
Szél szikláimat mardossa, erdőimet tépi, meddig tűrjem
Elkergeti madaraimat is, álmaim maradnak súlyos éjeken
Magasabb csúcsokról télidőn lavinát görget míg ereje bírja
Keletről fényszilánkokat szór a nap sugara
Szívemből eltűnik a méla bú
Netán, ha a sötét bú mély magányába húz
Csak lassacskán fedezem fel körülöttem a világot
Tisztelem a bátor havasi gyopárt, ki a faggyal is szembeszáll
Sasok röptét, akik messzire szárnyalhatnak
Én csak gondolataimban tehetem, míg szemem ellát
Mezőt és réteket a piciny apró virágokkal bizony
Sziporkázóra festette meg a Teremtő ecsete
Repeső szívvel fogadom lelkembe felhők táncát
Lenyugvón napot a fehér vörösen aranylót
Álmodom újra és újra, mikor születésemre gondolok
Vágyom ezt a mozgalmas világot
Fájdalmaimra és örömujjongásom megélésére
A véges végtelen új idő dimenzió tér vetületébe.

Szathmáry Olga Ottilia

Fekete nappalok világtalan éjek

Fekete nappalok világtalan éjek

Virrasztanak éber öledben Földanya

Csak az esthajnalcsillag nézelődik széjjel

Gyertyafényben remegnek tétova árnyak

Nyugalom nyara olyan messzire szállt

Urnákból hiányoznak porladó hamvak

Sírokból menekülnek az emberi csontok

Nem maradhatnak temetők bolydult zajában

Kapzsi élők még a holtakat is háborgatják

Álszent méltósággal szemlélik gyarló jelenük

Szürke fergeteg felhők nyelték el a Holdat

Vaskörmükkel szaggatták szét a reá vetülő

Napkorong fehéren izzó vértől vörös fényét

Ellipszis pályáján fordult Föld elől felfalta

Föld rég fellázadt ember, pusztításaitok ellen

Feketén fekete gleccserek olvadó jégfolyama

Tengerek vizét táplálja, folyók medre szárad

Ivóvíz hiányától szenvednek az ártatlanok

Csendes-óceán mélyén kéreg- lemezmozgások

Tetézik az erőfitogtató erőszak „robbantások”

Megvadult szelek viharokat aratva tombolnak

Földrengések és vulkánkitörések, árhullámok

Hurrikánok, tornádók pusztítása rettenet való

Sokak most sem kegyelmeznek a szenvedőkön

No és akik még békességben sem képesek létezni

Vallásuk nevében agymosott barbárok gyilkolnak

Ne csak végítélet órájában bűnhődjenek tetteikért

Kik Istent nem félitek hogy várhattok feloldozást

Kívánom legyen telihold, s csillagoktól ragyogó éj

Nap sugara éltesse boldogságban porszem létünk

Budakeszi, 2018.október 10-én

Szathmáry Olga Ottilia

Szathmáry Olga Ottilia

Lélekkarcolatok harca

Életednek karcolta a mély ráncok.

Lélekharcaid lenyomata arcodon.

Naponta méltóságosan viselheted.

Ezen méltóságot tőlem el ne vedd!

Léted jogán érette megharcoltál.

Barázdáit, büszkén vállalhatod!

Vállad húzza titkos súlyos átkok.

Belerogytál lettél boldogtalanná.

Mélyről lávaként izzó szerelem

tört fel hús szíved magmájából.

Szavak által és vélt ököljogból

vérvöröslőn kráterré dermedt.

Szathmáry Olga Ottilia

Átölelném a mindenséget

(Juhász Ferenc

„A mindenség szerelme”

versihletés)

A mindenséget szerelmemmel betölteném!

Világűr „csillagszemű juhásza” vigyázom

lépteted útját, s minden követ elgörgetnék…

Tejútról küldöm a „Csaba Királyfi” bátorságot.

Szathmáry Olga Ottilia

Zsarolni szerelmet

(Ütemhangsúlyos 6-os)

A szó a kimondott!

Tőrdöfés fájdalom.

Jogtalanul bántó.

siralmasan vádló,

igaz szívet tépő.

A lelkedet gyötrőn.

Az akaratlanul

odavágott szavak,

szándékkal mondottan,

vádol megtorlásul.

Vélt sérelmek sebe

gyógyulhat nehezen.

Zsarolni szerelmet

dühtől reszketően

csüngve láncokon,

kút mélyébe fojtott

hiábavalóság.

                                Szathmáry Olga Ottilia 

Fájdalomvirágok  szirmain

Fájdalomvirágok szirmain

röppenni kész pillangó.

Engedd el, kit szerettél!

Hozzád úgy is visszatér.

Összezárt tenyereidben

hímporát veszített lepke

haldoklón, fátyla csupán

 fájdalomszőtt pilleszárny.

Szathmáry Olga Ottilia

A bolond és társa

Bolond búját magába rejti!

Őt így senki meg nem érti.

Míg épelméjű kitárulkozik!

Ő sorsán egyre szánakozik.

Ülnek bokor árnyékában.

Bolond boldogan vígad.

Épelméjű szomorú hallgat:

a világon mindenki bántja!

Bolond sipkáját csörgeti.

Éppen véle játszadozik.

Elmélyülten fülemüle dallal

magát ámulattal mulattatja.

Szathmáry Olga Ottilia

Negyven év lenyomata

Negyven év lávafolyama merevedett kőzetté.

Életfolyó gleccserei mélységes fájdalommal

vájtak tudatomba jegessé lett hideg félelmet.

Forró vulkáni hamu szívemet felperzselte rég.

Évmillióknak tűnik már az elmúlt negyven év.

Hozott szerelmet elpusztíthatatlan lánggal égőt.

Netán a silány képzeletem vetíti még elém Őt?

Vörös márvány szívem csalódás téphette ketté.

Úgy szeretnék élni még, csak pár évet kérek

Tőled még alázatosan és főhajtással, Uram!

Szathmáry Olga Ottilia

Természet rendeltetett ideje

Hányszor kelt fel a hold borús fellegek alól?

Csillagok között is, ragyoghatott oly soká!

Váltották egymást a nappalok és éjszakák.

Bolygónk élőlényei vigadtak a csodát látók!

Természetnek elrendeltetett ideje szerint

bodzafa fehér csillag virágai gyümölcsöt

hoztak és feketülnek a szépen zöldülők.

Szellő ringatja vidáman játszadozó ágait.

Eső tépázta rózsabokor újra bíbor vörösen

pompázik, buján bontja bimbóból szirmait.

Szathmáry Olga Ottilia

Mező piciny virága

Miként mezőnek piciny virága

Szélfúttán, a fázós reggeleken…

Reszketőn, fogyó hold fényében.

Éjszakákon vad zivatar áztatva.

Lelkek remegnek gyámoltalan.

Bokrok közé menekült madár

remegőn tolla fosztott szárnnyal

vergődik és sóhaja messze szál!

Emberhangya! Érezted-e már

lábak miként lépnek rajtad át?

Szathmáry Olga Ottilia

Bimbózó fehér liliom lelkemben

Bimbózón szép fehér liliom bontott

megszomorodott lelkemben virágot.

Zuhogó eső zúzta szét sötét felhőket

fönn a borús égbolton és szívemben.

Mosolyom arcomon újra felderülhetett.

Milyen nagy boldogságot ad, csak úgy

ajándékozni szeretettel annak ki rászorul.

Szathmáry Olga Ottilia

Édesapám megpihent

(Búcsúzom)

Édesapám már nem szenved.

Gyötört teste megpihenhetett.

Örök álma immáron lelkének valósága.

Bárányfelhős kék ég könnyeit hullatja.

Tobzódott a telihold fénye ez éjszakán.

Bennem szürkévé lett minden, távolivá.

Révületben járkáltam szobában, s kertben.

Kései-korai madarak hangicsáltak szépen.

Vég nélkülinek tűnt az éj számomra,

a talány:

valahol lebegtem, érzékelés lélektől való volt!

Szathmáry Olga Ottilia
A Hold is álmodik

Hold nappal is álmodik

Nap ragyogásáról.
Üstökös fénycsóvája neki

már nem vakító.
Szomorú szívében

világmindenség lüktet.
Vágyakozás tölti be

minden éjszakai útján.

Szathmáry Olga Ottilia

Lélekszivárvány

Fenyőfa csúcsán, szellőcske ringatta

boldogságot hozó a reggeli rigó dala.

Rózsabokrom gyertyái kigyúltak épp’

vöröslőn nyújtóznak kék égbolt felé.

Bujálkodó tavasz-nyári napsütéstől,

virágok illatfelhőjétől tisztul tüdőm.

Bodzafa tetők felé nőtt ágain fehérlő,

s orgonák virágai lila színbe öltözők.

Napsugár testemet átöleli, simogatón.

Szathmáry Olga Ottilia

Életünk félelem keresztjén

Életünk félelem keresztjén elhalt dalát,

én „tíz körmömmel kapartam föld alá”.

Mégis zeng, mégis visszhangzó biztatás,

csont-soványan szeretetről szólt Apám.

Görcsös akarattal kapaszkodunk

mindennapi félelem keresztünkbe.

Fogjuk eleven sebbel teli kezünkkel.

Talán, már elereszteni sem akarjuk.

Hangol lelkünkben pacsirta dala.

Vigaszt nyújtva hangicsál, trilláz

fenn magasán a fenyőfa csúcsán.

Szathmáry Olga Ottilia

Szívem dobbanása

Te adsz nekem erőt Uram!

Könnyű testem hópehely.

Lelkem fényedhez vezet,

angyalok szárnyába bújva.

Vezess kanyargós utamon.

Látnom sem kell: mondod.

Szellővel együtt való lebbenés.

Fájdalom útitársam már lebegés.

Kiüresedtek a szótlan szavak.

Szívem dobbanása beszél, szól.

Felhők fölött repülök, s azon túl.

Fürdöm csillagok ragyogásában.

Élnék Isten örökkévalóságodban!

Szathmáry Olga Ottilia

Áprilisi ébredés

Csüng pókháló-szálon,

bíbor arany láthatáron

az égbolt alatt a hajnal.

Szélfúvásban ringatózva,

ide-oda hintázgat tétován.

Felhőlovas messzire száll.

Kezemben Hold fénye félve,

táncot lejtve vélem reszket.

Orgona buja illatában,

fejem válladra hajtom.

Pirkad, halkan ébred a táj,

madarak éneke, dalra hangol.

Bokrokon cserfes pici cinegék

„Kincs Ő”!

Szathmáry Olga Ottilia

Lélekgyilkos közöny

Lélekgyilkos közöny tanyáz.

Rég mérgez emberi lelkeket.

Szótlan elfordított tekintetek,

szájnémaság beszél gyáván!

Lélekgyilkos közöny tanyáz.

Vigyázz szív, vigyázz világ!

Ölelés helyett a szó tőrt ránt.

Sikoltó fűrésze lelkekbe vág.

Elvadult lélekgyilkos közöny tanyáz,

és támad miként a vadkan, a sebesült.

Koporsó rideggé, tettekben testesült.

Szathmáry Olga Ottilia

Idegenné lettél

Mióta ilyen idegenné lettél,

sajogó szívem repedt ketté.

Nem láthatod most arcom.

Tengermélységű fájdalom,

mi tükröződik szememben.

Könnyeim jégcsappá lettek.

Vársz majd rám, megígérted.

Csak a telefon csörrent meg.

Magad sajnáltad csupán.

Saját közönyöd fájt már!

Miért mentegetőztél volna?

Kifogások oly szánalmasak.

Szathmáry Olga Ottilia

Kígyófészekké lett világunk

Világunk lett kígyófészekké.

Sarokba szorított kobraként

csap le dermedt áldozatára.

Ragadozók kegyetlen játéka.

Vétkeiknek súlya alatt,

sasszárnyak remegnek.

Szívemből a kiszakadt

madárpercek röpülnek.

Tövissel megtelt lelkembe

könnyeim belefájdulnak.

Mellkasom feszíti ordítón.

Szathmáry Olga Ottilia

Tekintetek

Tétova tekintettel keresték

kutatták, arcvonásaikban

az elszállt idő múltjukat.

Csak az a szemrebbenés!

Mosolyuk az volt ismerős.

Még is, oly távolról jövő.

Harminc év összes percét,

mit női félszegsége megélt.

Tényre törő orvosi tanács,

s még is kiesett szerepéből.

Látta magában a kiskatonát

és a copfos szőke fiatal nőt.

Mentegetőzött is az asszony:

más utat rendelt nekik a sors.

Szathmáry Olga Ottilia

Selyembatyunyi nyomorúság

Van az úgy, hogy

Rongykendő helyett

Selyembatyuba kötik

Minden nyomorúságuk

Sorsuk útján vasüllővel

Súlyosbodik a zsák

Vállamról letenném

Már én is puttonyom

Ám nincs hová

Nincs ki vállalná

Ki-ki viszi sajátját

Tovább-tovább

Meggondolván sem

Cserélném máséra

Sajátomnak súlyát

Én szereztem és

Kaptam, viszem nosza

Lerogyva néha, s

Megállok én is

Megigazítom a már