2021. március 28-án 

Virágvasárnap alkalmából emlékezzünk

  a húsvét előtti vasárnap jelentőségéről, valamint a

"Nagyhét" kezdetéről

a keresztény ünnepkörben.

Jézus szenvedésén

és kereszthalálán keresztül

a feltámadásának ünnepére,

húsvétra vezet el minket.

    Továbbá a Fészek Irodalmi és Művészeti Kör vezetősége, az adminisztrátorok:

  (Bartha Ilona; Csuka Magdi; Bosnyákné Harpauer Márta;        Farkas Gábor; Kacsó András;        Kőházi Erzsébet Liza; Szép Joli; Szathmáry Olga Ottilia)

köszöntjük  Auguszta;  Zalán; Árpád;  Áron; Ferenc; Húgó névnapjukat és születésük napját ünneplőket.

     Beköszöntőmben ezt követen -  Nagycsütörtök (a gyász napja.
Még a harangok is elnémulnak. Csütörtöktől szombat estig nincs harangozás)

Nagypénteken emlékeznek meg

Jézus Krisztus kereszthaláláról.
 Húsvét időszakáról a későbbiekben emlékezzünk  meg -újabb szerkesztésem által- együtt. Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

-     Jézus  Virágvasárnapon vonult be Jeruzsálembe a kereszthalála előtti vasárnapon.

-    -    Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén, valamint a Kedron patak völgyén át, majd az Aranykapun keresztül vezetett.

-     - A Biblia szerint Jézus szamárháton érkezett.  Jézus célja a jeruzsálemi templom elérése volt. A nép pedig ünnepléssel fogadta.  „Hozsanna Dávid fiának” felkiáltással fogadták az emberek...

-     - Ókori szokások szerint az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedték, ez alól pedig Jézus sem volt kivétel, legalábbis a négy evangélium erről számol be. Máté, Márk és Lukács elmondása szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, egyedül János volt az, aki pálmaágakról számolt be.

-     - Jézus azért érkezhetett szamárháton, mert a királyi messiás mentalitás  Tőle távol volt és nem akart politikai felhangokkal azonosulni.

-     A templomba érkezés és a szamárhát pedig egy papi messiásképet mutat.

-     -     Négy evangélium beszél róla, hogy a „Hozsanna Dávid fiának” felkiáltással fogadták az emberek, ami a 118. zsoltár fényében egyértelműen azt jelenti, hogy a „messiás királyt”, a római uralom alól való felszabadítót remélték benne.

Népszokásaink:

-     Barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág” kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás és a villőzés;

-      A menyecskének öltöztetett szalmabábot, a kiszét, lányok vitték énekszóval végig a falun, majd levetkőztették és vízbe vetették,
vagy elégették, így szabadultak meg a téltől és a betegségektől.

-     A villőzés során feldíszített fűzfaágakkal járták végig a lányok a házakat, ahol a gazdasszonyok egy-egy gallyat törtek, s azzal veregették meg a lányokat, hogy mind férjhez menjenek.

-     A gallyak, legalábbis a hiedelem szerint, a háznál kikelt kislibák egészségére is jó hatással voltak, ha áthajtották őket alattuk.

-     A szentelt barkát orvosságul használták. A szegedi tájon a család mindegyik tagja hideglelés, torokfájás ellen elnyelt belőle egy-egy szemet.

-     Az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg.   A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

-     A magyar katolikus hagyomány úgy tartja, hogy amikor rossz idő sújt a vidékre, egy szentelt gyertyával meggyújtva el kell égetni egy darabkát az ágból, és annak a füstje a kísérő imákkal Isten elé száll, meghallgatásra talál, és elhagyja a rossz idő a vidéket.

-    -    - Ezért minden keresztény család házában van egy csokor barkaág.

-     -    Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.

-     Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.

-     Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.

-     A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot.

-     A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

 -     A liturgiában virágvasárnap hangzik el a nagyhét kezdetén az első passió, azaz Jézus szenvedéstörténete  (a másodikat nagypénteken olvassák fel), melyet a liturgikus évnek megfelelően vagy Mátétól, vagy Márktól vagy pedig Lukácstól, tehát a szinoptikusoktól idéznek.

-      Éneklik, vagy misztériumjáték keretében a templom fiataljai, énekesei előadják a szenvedéstörténetet.

-     Virágvasárnap már betekintést enged a lelkünknek abba a fájdalmas időszakba, melyben Jézust kísérhetjük végig szenvedéstörténetén.

Ezekben a napokban,
 amikor egy igen nehéz  
 különleges nagyhét lép be szívünk ajtaján.

Most üresek a templomok,
de a szívünk  belső szobájában megtelhet  kegyelemmel!

 Jézus azért is halt meg, hogy nekünk életünk legyen!

 Életünk, mely a járványveszélyen túlmutat.

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/mai-evangelium;
https://vasarnap.hu/2020/04/05/iden-viragvasarnap;
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/viragvasarnap;
HU
Teljes film Magyar: János evangéliuma (Jézus Krisztus élete) .
Full movie: Hungarian John's Gospel
https://www.youtube.com/watch?v=dRl1qF7tADU