Mai köszöntőmben ismeretterjesztésként Szűz Máriáról -a „Napba öltözött” Asszonyról,

Jézus anyjáról-

és a Franciaországban található

17.000 éves lascaux-i barlangrajzokról olvashattok.

„Szeptember 12-e LEGYEN  SZŰZ MÁRIA SZENT NEVE NAPJA!” 

Szent XI. Ince pápa rendelkezett eképpen Bécs ostroma (1683) után.

Mária (héberül: Mirjám, arámi nyelven: מרים [Maryām], görögül: Μαρια[μ], latinul: Maria) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.

A görögök Mária Theotokosznak hívták,

a latinok Mater Dei.

A  katolikus magyarok

Isten Anyja néven nevezik

a dogmát, amit az

efezusi zsinat 431-ben

fogalmazott meg.

Magyarországon a legismertebb Mária névnap is egyben, mely az újkorban vált ünneppé a katolikus egyházban.

Mária születése öröm, ahogy minden születés öröm, mert a reményt erősíti bennenünk!

Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek

(Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).                       

A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy:

„ Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle.

Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt,

az édes Szűz Máriát…”

Szűz Mária élete

elválaszthatatlan Jézusétól,

ugyanúgy három nagy részre osztható,

mint Krisztusé.

A gyermekségevangéliumra,

Jézus csodáiban

való részvételére

és Krisztus szenvedéstörténetére.

Mindezekhez a katolikus egyház hozzáteszi, hogy miután földi életét befejezte, ő jelképezi, illetve ő maga az égben az anyaszentegyház.

Mária-tisztelet

• Szent Gellért Fehérváron tartotta bemutatkozóbeszédét. Ott Szűz Máriát a "napba öltözött Asszonynak" és "mennybe felvett Boldogasszonynak" nevezte. Diósdon misét mondott amelynek egy részlete bekerült a Képes krónikába: "...Tudomásotokra hozom, ugyanis az isteni titkot, amely nekem ma éjjel felfedeztetett. Urunkat Jézus Krisztust láttam szentséges anyja, az örökké szűz Mária ölében, ki magához híván bennünket, saját kezével nyújtotta nekünk testének és vérének szentségét."Képes Krónika szövegrészlet
• Szent Gellért megépítteti az első monostort a Maros parti Őscsanádon, ahol a Boldogasszony mennybevételét választják főünnepnek.
• 
  
• Magyarországot hivatalosan felajánlották
•  Szűz Mária oltalmába négy alkalommal,
  
• 1038-ban Esztergomban Szent István;
  
• 1317-ben Károly Róbert uralkodása alatt Szepeshelyen;
•  1693-ban Buda és a délvidék a törököktől való visszavívásuk emlékére a király;
  
• 1896-ban a millennium esztendejében Magyarország ezeréves létéért.
• 
  

Szűz Máriának felajánlja Szent István a koronát,

• Szent István és Gellért imádkozási szokásai az eredete a szombati Szűz Mária tiszteletnek.
• 
  
• A tatárjárás után 1252-ben IV.Béla magyar király írnoka Máriát így nevezte:
  
• "országunk Úrnője és Patrónája"
• Mátyás királyról
•  feljegyezték, részt vett a
  
• szeplőtelen fogantatásról
  
• szóló vitatkozáson Budán.

Események:

 1940 – Felfedezik Franciaországban a lascaux-i

festményeket. A barlangfestmények 17 000 évesek, a paleolitikumból valók.

1940. szeptember 12-én talált rá négy francia iskolás gyermek a lascaux-i barlangra, melynek falait több száz, a felső-paleolitikumból fennmaradt őskori festmény díszítette.

A világhírű Lascaux felfedezése a fáma szerint úgy esett, hogy négy fiatal kutyát sétáltatott a Montignac falu közelében található hegyen, és az állatot keresve jutottak el a csodás barlangba.

 A Vézére-folyó völgye azelőtt is bővelkedett az őskori leletekben

 –az őskori embertípusnak nevet adó Crô-Magnon is  itt található.

A barlang egy, a kréta időszakból származó mészkőhegységben helyezkedik el.

Ellentétben a környék többi barlangjával a Lascaux-i barlang viszonylag száraz, mivel a felette található márga kőzet vízzáró rétegként viselkedik megakadályozva minden további mészkőképződést.

Bár a Lascaux-barlang nem hosszabb 250 méternél, és mélysége is csak 30 méter, mégis rendkívül értékesnek számít, mivel az őskori alkotók szinte egy négyzetcentiméter falfelületet sem hagytak üresen. A több teremből álló barlangrendszerben nagyrészt akkor élt állatokat és geometriai alakzatokat örökítettek meg; a festmények elsősorban lovakat, bölényeket, szarvasokat ábrázolnak, egyúttal pedig nagyon fejlett térábrázolási képességről tanúskodnak.

A leghíresebb alkotások az úgynevezett

Nagy Bikák

Termében találhatóak, ugyanis az ott megtekinthető gigantikus csorda egyes állatai

megközelítik akár az 5 méteres szélességet is. Emellett nagy számban találhatunk absztrakt rajzokat, így például sok a geometriai ábrázolás, és nem hiányoznak a képzelet szülte lények sem.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria-kultusz_Magyarorsz%C3%A1gon;

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1940_szeptember_12_a_lascaux_barlang_felfedezese/;https://hu.wikipedia.org;

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia