2020. február 18-án Bernadett és  19 –én Zsuzsanna névnap alkalmával fogadjátok szeretettel köszöntésem.

            Lourdes-i Szent Bernadettről

és Károlyi Zsuzsannáról 

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségéről olvashattok,

akik a történelmünk során fontos szerepet betöltő lelkében is nemes asszonyról; valamint néphagyományokról...

Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia

            1.) A Bernadett germán eredetű név, a Bernát francia eredetű férfi név női alakja és azt jelenti, erős, mint a medve.

-           Lourdes-i Szent Bernadett (Franciaországban a Pireneusok lábánál fekvő Lourdes-ban 1844. január 7-én született – Nevers, 1879. április 16.) gyermekként, 1858-ban a szülővárosával azonosított Mária-jelenések tanúja volt. Tizennégy éves korában látta első alkalommal Máriát, aki összesen 18 alkalommal jelent meg neki. A "jelenések" időpontjai: 1858. február 11-én Bernadette a Gave-folyócska közelében, egy barlangban sugárzó fehérbe öltözött női alakot látott, aki szótlanul rámosolygott, majd eltűnt. Ettől kezdve július 16-áig bezárólag még további 16 alkalommal tért vissza.

             Február 18-án, a harmadik találkozás alkalmával már meg is szólította a lányt, és február 25-én megmutatta a gyermeknek a barlang lábánál lévő rejtett forrást. Március 26-án a Szűzanya megnyilatkozott előtte. Többször is felszólította, hogy menjen a falu papjához, és mondja meg neki, hogy építtessen templomot a forrás mellé, és tegye zarándokhellyé.

            Bernadette elbeszélését hitetlenség fogadta, de a forrás mellett valóban csodálatos gyógyulások tanúja lett a falu népe.

 Ma Lourdes a világ legnagyobb

Mária-búcsújáró helye,

a reménység forrása, ahol még ma is sok ember meggyógyul az ott fakadó víztől,

a tudomány pedig nem talál erre magyarázatot....

            2.)  Zsuzsannát sokan bibliai eredetű, héber névként ismerik,  valójában ennek a női névnek a gyökerei az ókori Egyiptomig nyúlnak vissza és lótuszvirágot jelentett. 

Héber közvetítéssel terjedt el, eredetileg Sósánná alakjában és liliom volt a jelentése.

.

•        A néphagyomány számos dolgot fűz a Zsuzsanna naphoz, amiből régen leginkább az időjárásra vagy a termésre következtettek.

•         A pacsirta, ha magasan repül az égen, közeli már a jó idő, s ha netán dalra is fakad – hamarosan itt terem. 2020.február 17-én láttam a kertben két félénk pacsirtát is...(szerk.)

•        No és ha ezen a napon már nem havazik, sőt el is olvad a jég, a télnek is vége szakad…

•         Ez időtájt, ha melegedett, már a gazdák is elkezdték a felkészülést a tavaszi szántáshoz az ekéket és szerszámokat is elővették, javítgatták…

Egy híres magyar nagyasszonyra hívom fel figyelmeteket:

Károlyi Zsuzsanna (1585–1622), nagyságos Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem első felesége, a "házias nagyasszony, takarékos gazdasszony", akit "a magyar nők erényeivel áldott meg az Isten".

-           Nagykárolyban ismerte meg majdani férjét, Bocskay István fejedelem akkori főtanácsosát, akinek 1605-ben lett a felesége. Bethlen Gáborral eredetileg 1605. április 24-re tűzték ki az esküvőjüket, de a vőlegény hadi elfoglaltságai miatt a menyegzőt csak augusztusban tartották meg Bocskai István fejedelem jelenlétében Szatmáron,  s férjétől Déva várát kapta nászajándékba.

-           Amikor a rendek Kolozsváron Bethlen Gábort fejedelemmé választották (1613), Zsuzsanna a gyulafehérvári fejedelmi palota lakója lett, ahol felügyelte a konyhát, a fejedelemnek ő küldte a hadi táborba a maga sütötte friss kenyeret. Boldog családi életet éltek, amit csak férjének igen gyakori távolléte nehezített.

-           A mélyen vallásos, puritán lelkületű asszony jó társa és segítője volt férjének; nem csak a magángazdaságuk ügyeit intézte, hanem a kincstári ügyekben is intézkedett. Politikai ügyekbe is sokszor beavatkozott. Sokszor követte férjeurát, és a közeli városokban várt rá, leveleiben "édes szerelmes szívemnek" szólította.

-           Férjével együtt támogatta a református diákok németországi , Hollandiába, Angliába történő egyetemekre küldését.  1621-ben tevékeny szerepet játszott a morvaországi anabaptisták (habánok) Erdélybe telepítésében.

 -          Amikor Bethlen Gábort 1620-ban magyar királlyá választották, Erdélyország fejedelem asszonya mellett a királyné címet is viselte.

-           1622-ben még megérte férje diadalmas visszaérkezését Kolozsvárra a három évig tartó Habsburg-ellenes hadjáratból, de akkor Zsuzsanna már súlyosan beteg volt.

A nagy protestáns fejedelem, református kollégiumok alapítója gyermekei elvesztése miatt boldogtalan volt, ezt tetézte felesége 1622-ben Kolozsváron bekövetkezett korai halála. Magyarország választott királynéja (electa regina Hungariae); 1620–1621) végrendeletében így címezi önmagát: „Én Károlyi Susánna Isten kegyelmességiből Magyarországnak megválasztott királyné asszonya, Erdélyországnak fejedelemasszonya etc.” Mindenki gyászolta, aki ismerte.

A fejedelemasszonyt országos gyász és hatalmas pompa mellett temették el a gyulafehérvári székesegyházban. Temetésén Keserűi Dajka János (1580–1633) református püspök mondott halotti beszédet, mely Halotti pompa címmel nyomtatásban is megjelent.

(Józsa Judit alkotásán Károlyi Zsuzsanna erdélyi nagyasszonyi, magas fodros gallérú viseletben pompázik. Ruháján magyar indadíszes úri hímzés, hajában gyöngyös párta. Keszkenőjén a Károlyi- és a Bethlen-címer látható.)

Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia

Forrás: Starlap.hu; Wikipédia,https://hu.wikipedia.org/wiki/Bernadette_Soubirous;

https://www.magyarkurir.hu/kultura/soubirous-szent-bernadett-szuz;

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rolyi_Zsuzsanna; https://www.3szek.ro/load/cikk/39106/karolyi_zsuzsanna_erdelyi_nagyasszonyok;

https://nevnap.tipptar.hu/cikk/informaciok/zsuzsanna-a-huseges-liliom/osszes;