Szathmáry Olga Ottilia
Kapzsiság ködén át
Kapzsiság ködén át vírrasztó
Magány koptatta percek
Bolyonganak úttalan utakon
Köd homálya lett az úr
Lakat nélküli börtönébe zár
Szúette fában múlt időz
Szürke falak vesznek körül
Tornyosulnak lépteim előtt
Őrök ők az érzéseim előtt
Magam elől hiába is futnék
Kapzsiság ködén át
Nyomomban ott lihegnek
Csak szívem mezején
Nyílhatnak még illatos
Százszínű varázs virágok
Reménység piciny bimbói
Hajnaltájt napnak sugarai
Kanyargós utak lámpásai
Látnom kell végre a valóságot
Léha kapzsiság körülöttem
Sebzett testem kötele szorítja
Lelkem pattanó hegedű húr
Egy ujj picikátót játszik rajta
Aztán felsír nem kíméli a vonó
Játszani kell bizony a dallamot
Kottából játszott szimfóniába
hangjegyet én sem rajzolhatok
Hiszen „sors kopogtat” ajtódon
Morze jelekkel figyelmeztet
Ti-ti-ti-tá, mi-mi-mi-dó hangzik
Elég volt győzzön a fény
Hallani vélem Beethoven
Ötödik, a „Sors” szimfóniáját
Kapzsiságnak rút ködén át!
Budakeszi,
2019.február 10-én
Szathmáry Olga
Ottilia
Festmény: Michail Volkov
Kapcsolódó hírek:
2021. március 28-án Virágvasárnap alkalmából - Szathmáry Olga Ottilia
2021.03.23. Pillangó szárnya - Szathmáry Olga Ottilia
2020.12.29. Szeretet erejében hittel - Szathmáry Olga Ottilia
2020.11.15. Bethen Gábor fejedelmre emlékezve - Szathmáry Olga Ottilia