Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
MARETICS ERIKA
SZERETET
Faragott keresztként
feszül mellemnek a
szó, szeretlek.
megkopott, színtelen virág, a varrásnál kifeslett.
Foszladozó rongycsomóként csüng ajkadon.
Levegőben rekedt, lebeg súlyosan, hagyom.
Az igazi ok elveszett valahol, miközben,
egy szomorú lány nézett rám a tükörben.
Kettőnkért magamból mind többet adtam neked,
de feledett valóm most gennyes tályogként reped.
Mára hová lett lényegem? Nem tudom.
azt mi lett belőlem, szégyellem, s unom.
Szeretsz? Ugyan kit? Tudom, hogy nem engem!
Idegen lányt alkottál, hiú önkívületben.
Van ki rejti, dédelgeti, majd féltőn adja át,
van ki nyíltan kitárja lelke minden ablakát.
Van ki sosem mondja, de feláldozza magát ha kell,
van kinek szíve zöldellő sírhant, fedi halotti
lepel.
Forrás: Maretics Erika költő
Szerk.: Szathmáry Olga
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Az eskü ereje
Hello,Thank you for
Ne félj a betegségtől, ismerd meg!
MEGHÍVÓ Júliusban - Hahota és Gong a Szemlő-hegyi-barlangban