Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | Maretics Erika | 4 hozzászólás
Maretics Erika
Magány
Sok év magánya,
telepedett homlokomra,
Süket csendben, éjfélt üt
egy toronyóra.
Én csak állok kirekesztve
a végtelen peremén,
eltékozolt, foszló
életemmel.
Mikor elindultam,
a kora tavaszi esőben,
kis tó tükrében
fenyők fürödtek.
Lábam, ugyanazt az ösvényt
gyűrte maga alá.
A hatalmas hegy,
nőies körvonala előtt,
a mélységben,
zsúptetős falu bújt
meg, a leszálló
szürkület mögött.
12 éve | Maretics Erika | 0 hozzászólás
MARETICS ERIKA
ÉJJEL
Hóolvadástól, egész
a nagy viharokig, kereslek.
A híd korlátjára faragtam
a szavakat, bocsáss meg!
A diófa levelei remegtek,
mintha a fa is
megértené bánatomat.
Kéklő szemeimből hamis,
kacér könnyeim peregtek.
Létem kapuján, csak a virágok,
madarak, a szél és
a hold léphet be.
Fehér szirmok,miattam sírnak tüskét,
a langyos földön heverve.
Levendulaszínű akácindák
lugasában vagyok.
A virágokat saját árnyékuk,
a nyakuknál fojtják,
múló alkonyon merengve.
|
|
12 éve | Maretics Erika | 2 hozzászólás
MARETICS ERIKA
SZERETET
Faragott keresztként
feszül mellemnek a
szó, szeretlek.
megkopott, színtelen virág, a varrásnál kifeslett.
Foszladozó rongycsomóként csüng ajkadon.
Levegőben rekedt, lebeg súlyosan, hagyom.
Az igazi ok elveszett valahol, miközben,
egy szomorú lány nézett rám a tükörben.
Kettőnkért magamból mind többet adtam neked,
de feledett valóm most gennyes tályogként reped.
Mára hová lett lényegem?
Maretics Erika
Kislányom
Itt vagy, megérkeztél. Ámulva nézlek.
Nézem e csodát, látnivalóm temérdek.
Pici kezed, apró szád, de a szemed!
Gyönyörű, ártatlan a tekinteted.
Hosszú fekete a hajad, igazi kislány.
Belém hasít a tudat, akár a villám.
Anya lettem! Milyen furcsa érzés.
Éppen én? Ez igazi Istenkísértés!
Karomban tartalak, szememben könny.
Végleg elillant, tovatűnt a közöny
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás