Szathmáry Olga Ottilia
Fekete nappalok világtalan éjek
Fekete nappalok világtalan éjek
Virrasztanak éber öledben Földanya
Csak az esthajnalcsillag nézelődik széjjel
Gyertyafényben remegnek tétova árnyak
Nyugalom nyara olyan messzire szállt
Urnákból hiányoznak porladó hamvak
Sírokból menekülnek az emberi csontok
Nem maradhatnak temetők bolydult zajában
Kapzsi élők még a holtakat is háborgatják
Álszent méltósággal szemlélik gyarló jelenük
Szürke fergeteg felhők nyelték el a Holdat
Vaskörmükkel szaggatták szét a reá vetülő
Napkorong fehéren izzó vértől vörös fényét
Ellipszis pályáján fordult Föld elől felfalta
Föld rég fellázadt ember, pusztításaitok ellen
Feketén fekete gleccserek olvadó jégfolyama
Tengerek vizét táplálja, folyók medre szárad
Ivóvíz hiányától szenvednek az ártatlanok
Csendes-óceán mélyén kéreg- lemezmozgások
Tetézik az erőfitogtató erőszak „robbantások”
Megvadult szelek viharokat aratva tombolnak
Földrengések és vulkánkitörések, árhullámok
Hurrikánok, tornádók pusztítása rettenet való
Sokak most sem kegyelmeznek a szenvedőkön
No és akik még békességben sem képesek létezni
Vallásuk nevében agymosott barbárok gyilkolnak
Ne csak végítélet órájában bűnhődjenek tetteikért
Kik Istent nem félitek hogy várhattok feloldozást
Kívánom legyen telihold, s csillagoktól ragyogó éj
Nap sugara éltesse boldogságban porszem létünk
Budakeszi, 2018.október 10-én
Szathmáry Olga Ottilia
Kapcsolódó hírek:
2021. március 28-án Virágvasárnap alkalmából - Szathmáry Olga Ottilia
2021.03.23. Pillangó szárnya - Szathmáry Olga Ottilia
2020.12.29. Szeretet erejében hittel - Szathmáry Olga Ottilia
2020.11.15. Bethen Gábor fejedelmre emlékezve - Szathmáry Olga Ottilia