Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Duna partján szomorúfűz
Duna partján szomorú fűz
Idő már eljárt felette
Gondolatom távolba űz
Milyen egyenes volt egykor törzse
Duna partján andalogva
Emlékeim a víz elsodorta
Megállok a szomorú fűzfánál
Öreg törzse meghajló ágánál
Sok tavasz is eljött, zöldell a sátra
Hatalmasra nőtt lombkoronája
Múltat idéz gyötört törzse, ága
De azért a heves vihart még állja
Megélt zúgó vihart, száguldtak felette
Embernek hűst adott, nagy volt a lelke
Ágaival elringatta a madarak fészkét
Ki arra járt boldogan hallgatta
A madarak énekét
Emlékeimben még visszajárok
Zöld, virágos pázsitot csodálok
Elnézem a Duna hullámzó habját
A szomorú fűz lombkoronáját
Bezárta idős lelkem a magány
De ragyog még rám a napsugár
Egyszer majd elmegyek talán
Gyönyörködni a Dunán, s a szomorú fűz
lombkoronáján, s madarak boldog dalán.
Mosonmagyaróvár.2020.05.17.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!