Ihász - Kovács Éva

Márai szobor Kassán

A Magyar Kultúra Napján híre jött

  hogy Mesteremnek a

nagy Márainak

szobrot emeltek

Istennek kegye ez,

hogy ezt is megértük

Annakidején Ö adott nekem

A gimnazista lánynak

első díjat mikor

Országos pályázaton befutottam

S amikor megköszöntem a díjat meghívott, hogy

Legyek a társalkodónője Lolának

Aztán jöttek a háborús évek

És szorgalmasan olvastam fel LOLÁNAK

Sétálgattunk a Tabánban

És Márai Sándor megtanított a versírásra

Szerettek engem akkor

Csak a bombák zúzták

szét akarásunk azt

Hogy mehetek velük Itáliába

S hiába volt az ezútáni élet

Mert csak költő író és lovag lehettem

 számtalan díjjal kitüntetéssel

- napember a televízióban

És szereplő Liptai Katalinnál

Mégis a honvágy hogy már

Nem láthatom a gesztenyefákat

S nem hallhatom

mesterem hangját

S hogy ma már mit sem ér a lét

 egy  margarét - kiált föl Lola

add oda Sándor gomblyukába

- Emlékek zugnak szívemben összetörötten

s elértem a lét határait

Már senkise szolit Kisleánynak

csak gondjaimat

S Márai lelke világít

Így üdvözlöm a Márai szobrot Kassán

A patinás korabeli szépség városában

Mert idejutottam s arra gondolok meghatottan

Miért nem szállhattam én ís el

Máraival 

a Mesteremmel ODAFÖNTRE

Forrás: Dáma, Lovag Ihász - Kovács Éva a Magyar Kultúra Lovagja;

Chev Bornemisza Attila, a Batsányi-Cserhát Művész Kör elnöke; a Máltai Szent Lázár Lovag Rend   egyik parancsnoka, tiszti ezüst nagy keresztet kapott művészeti munkásságáért.

Áldott Húsvéti Ünnepeket!

                                                                               

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Bár a karácsony sokszor közelebb van az emberek szívéhez, de hitünk igazi titka, Isten felfoghatatlan szeretetének szemlélése a húsvétban teljesedik ki. Csak hát ez kényelmetlen: amíg a jászolban fekvő kisgyermek látványa kedves kép, addig a Golgota olyan tükröt tart elénk, amibe nem szívesen nézünk. Egyikünk sem akarja könnyen elfogadni, hogy mi is, személy szerint én is felelős vagyok az Isten Fiának szörnyű halálában.

"Szellő fut, szellő száll,
csókot ad szellőlány.
Nap melenget, fény mesél,
mikor a tél véget ér.

Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a HÚSVÉT is közeleg"

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.

Aranyosi Ervin: Legyen mostantól teljesebb a húsvét

Legyen mostantól teljesebb a húsvét!
Szeretet várjon, s kísérjen utadon.
Használd a szíved mélyen érző nyelvét,
az érzés több legyen, mint fogalom.
Öleld magadhoz ezt a szép világot,
legyen tiéd mindaz, amire vágysz.
Naponta éld át az igaz boldogságot,
s a lelked mélyén nyugalmat találsz.

A klasszikus magyar költők műveit gyűjtő Eternus.hu versillusztrációs pályázatot hirdet a költészet világnapja alkalmából. A pályázatra legalább 70 éve elhunyt magyar költők verseinek digitális képi feldolgozásait várják.

A pályázaton saját készítésű képekkel lehet indulni, ami tartalmazza a feldolgozott vers címét, szerzőjének nevét, valamint magát a verset vagy egy abból származó idézetet. Egy személy tetszőleges számú alkotással pályázhat.

Nevezni a költészet világnapjától (március 21.) a magyar költészet napjáig (április 11.) lehet.

Szathmáry Olga Ottília

Hitvesed

Mondd, akarsz-e hitvesednek?

Hitből, hisz a vese Benned is

páros szerv.

Meddig tart ki szerelmed és az életkedv?

Netán csak férfi vágy beteljesítésének kellek…

Akarsz-e hitvesednek, most mondd!

Velem napsütésben,

s ha jó sötét felleg.

Csillagod meglelheted,

nem takar fergeteg.

Letörlöm homlokod,

ha gyötör a gond!

Mondd!

Aranyosi Ervin

Imádkozom egy szebb világért

Mérges Vass Eta

Homokórává váltan!

(a VIDEO-klip Adele
"someone like" you dala

A homokszemek 

Átperegtek már bennem.

Az idő lejárt, figyelmeztet!

Idill is,de alattomos ijedelem

Fóbia, rettegés, csak várt türelmesen,

S átlátszóvá vált üvegtörzsem immár

Már nem remél,tán újra megfordítják.

Tán a volt homokszem súrlódása adná

Gördülékenyen a szavak áradatát,

Hull az vétkesre köszönet az ártatlanra vád,

Síró közönnyel, fenyegető ígéretek,

Semmitmondó összerezzenésekben,

Törik üvegtestem darabokra,

A homokszemek meghasadnak porosodva.

 A Csoda, ami nem mozdít meg hegyeket, nem fakaszt vizet a sziklából, nem tesz semmi természetfelettit. Mégis, annál jóval többet tesz. Életet ad. Csendesen, észrevétlenül. Elég hozzá egy találkozás. Egy mosoly. Egy érintés. Egy kedves hang, egy szó. És napról napra így érik a Csoda. Míg egy napon kiteljesedik. A sok apró csodából összeáll a legnagyobb Csoda, a Szeretet. Az Élet. És ez a Csoda már soha nem múlik el. Örökre elkísér.

Létezik ilyen Csoda.

(ismeretlen szerzo)

Szathmáry Olga Ottília Art-díjas költő

Szerelem-röptű lét

Szerelm-röptű lét rózsa ágán,

bimbó feslik tövises szárán.

Alkonynak pírja betakarja.

Kikelet szirmait bontogatja.

Delelő nap sugarától felvidul,

a téli álomra szenderült szív.

Ébresztő!