Szathmáry Olga Ottila

Fecskék tánca

 

 

Lusta még a nap,  esőfelhők gomolyognak.

Közülük néha kitekint, az égbolt szürkés- kék.

Mily magasan röpködnek a kicsiny fecskék.

Cikáznak vidáman, alig látszanak.

 

Csapatosan lejjebb szállnak, táncot járnak.

Űzik a fellegeket, csalogatják a napkorongot.

Nefelejcs égen bárányfelhők úsznak.

Egy gépmadár a felhők alatt ezüstösen csillogott.

 

Pilótája bizonyára megirigyelte fecskéimet.

Az út

 

Új napot vársz,

hogy új eget láss,

Az életnek mindig van

napos oldala,

csak észre kell venned.

 

Sokszor előre mész,

de még többször

hátrafelé.

Elkéne döntened az utad!

Merre tovább?

A káoszon át!

 

Az élet szép,

ha nem vagy egyedül.

Van a kín,

és van remény.

Döntsd el hát!

 

A tűz, amit örökül kaptál,

lángba borítja szíved.

lehet jó,

lehet könyörtelen fájdalom.

Ez a valóság és az

álom világ.

 

2012-05-30  Ágota

 

 

HARMATH JÓZSEF

HIMNUSZ

 

 

 

 

FÖLDEM, FÖLDEM MAGYAR FÖLDEM 
TE VAGY AZ ÉN KINCSEM.
BENNED ÉLTEM, VELED NEVELKEDTEM
ADTÁL VIZET ÉS KENYERET.
A HÁLA VOLT A SZERETET
A SOK KÉZ, KI TÉGED ÖLEL 
ÚJRA BENNED REMÉNYT LEL.
OLY SZEGÉNY LETT AZ ORSZÁG.
REMÉNYT ÉS ÉLELMET TŐLED VÁR.
ADJ A SZÁJNAK KENYERET,
HOGY  ÉHEZŐK NE LEGYENEK.
LEGYEN  A SZIVNEK SZERETET, 
HOGY AZ ELLENSÉGEK ELKERÜLJENEK.
FÖLDEM, FÖLDEM, TE JÓ FÖLDEM.
HA LELKEM MAJD ELVÁL TŐLEM, 
TE MARADJ  AZ ÖRÖK KINCSEM.

Ady Endre – Élni, míg élünk  

Igen: élni, míg élünk,
Igen: ez a szabály.
De mit csináljunk az életünkkel,
Ha fáj?   Igen: nagyot akarjunk,
Igen: forrjon agyad,
Holott tudjuk, hogy milyen kicsinység
A Nagy.   Igen: élj türelemmel,
Igen: hallgass, ha fáj.
Várd meg, hogy jöjjön a nagy professzor:
Halál.   Igen: élni, míg élünk,
Igen: ez a szabály,
De mit csináljunk az életünkkel,
Ha fáj?

 

 

Forrás: Internet

Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia

 

 

 

 

 

 

Dáma Lovag Erdős Anna: A Mi Miatyánk

 

 

Istenem kiben hiszünk

Áld meg ezt a drága

hazánk,nemzetünk

Áld meg a Te magyar néped

Nézz le ránk dörgesd meg az eget

Mert elszabadult a sátán pokla

A Te szerető nemzeted taszítja

pokolra

Mert minden nap nehéz súlyt zúdít

ránk

Hallgasd meg könyörgésünk mi

Atyánk

Hallgasd meg könyörgésünk

Fohászunk hozzád száll

Ne engedj minket a kárhozatba

Hallgasd meg kérésünk hozzád

fohászkodva

Segíts bennünket magyar

embereket

A földről felállni,nem bírjuk már a

terheket

S jöjjön el a Te országod

Mutasd meg felénk irgalmasságod

Mert már csak benned bízhatunk

Tekints le népedre,ne engedd

elveszni

Kétségek ,kínok – kínja közt

szenvedni

Mert jó ember a magyar,csak nem

bírja jármát

Elszéledt a világba,elhagyja

hazáját

Nyitva már a határ minden

irányban

Tengerig is futott,mélységes

kínjában

S,ha már Te sem hallgatod meg

Hozzád szóló könyörgő szavainkat

Kihez forduljunk,ily nagy

veszedelemben

Ne hagyj el bennünket ily nagy

keservben

S ,ha még is meguntad már

siránkozásunk

Legyen meg a Te akaratod,hozzád

kiáltunk

Legyen már végre bűnbocsánatunk

Ne engedd  hű néped széllel

szaladni a világba

Nyújts felé védő kezed kínjában

Nyisd felénk szerető szívedet ,ne

engedd elveszni

A magyar nemzetet

 Nevedet örökké imánkba foglaljuk

Legyen meg a Te akaratod,most és

mindörökké

Ámen

 

2O12.O5.19. Mosonmagyaróvár

Dáma Lovag Erdős Anna

 

 

Képszerkesztő: Szív1

 

Mondd el   -   Ágota László

Mondd el, hogy ez a világ,

Megtévesztett évek során.

Zajos, dübörgő lüktetés,

ez az életed, hát élni kell!

Te hajtasz, küzdesz mindig.

Zihálsz, levegőd is fogytán.
Olykor elgyötörten megállsz,
mély sebek borítják lelked.

Görnyedt tested fájón kiált,

fogy az idő, menj tovább!

Nincs megállás, hisz tenni kell,

Csak így lehet, túlélni a halált.

Míg mások vígan élik az életet,

Te éhezel és gyötrődve létezel.

 

 

Szathmáry Olga Ottilia

Vágyódás

Vágytam újra a beteljesülést.

Vágyódtam megtalálni kezed.

Vágyom látni szemed, érintésed.

Vágyakozom szívem enyhülését

 

 

Hosszú volt a gyász:

elevenen temettem el tenmagam.

A ráció, az erkölcs győzte  le hatalmad fölöttem.

Zsarnokságodnak be nem hódoltam, feléledtem.

Női büszkeséggel meg nem alázkodtam.

 

Másnál  kerestél  gyönyört felelőtlen, léhán.

Engem is birtokolni akartál, ököl jogán.

	Baranyi Ferenc  Utószó egy szerelemhez Nincs mit mondanom, nincs mit mondanod, ami régen megszakadt, azt nem folytathatod, szemed jégvirág borítja, már beléd nem láthatok. Nincs mit mondanod, nincs mit mondanom, párosan viselt magánynak dupla súlya nyom, szíved hangtalan parancsát többé meg nem hallhatom. Én már többé nem kereslek: rádtalálnom nem öröm. Te is engem csak - kerestél. De én azt is köszönöm. Mért, hogy a szerelmet mindig megalázza a közöny?

 

Szathmáry Olga Ottilia

Szélszerelem

 

 

Rózsabokromba beleszeretett a szél.

Napnak reggeli sugára melegen sütött.

Zöld ruhás tűzpiros bimbója mind kifeslett.

Napsütésre  féltékenyen, a szellő haragra kél!

 

Szerelemittasan bosszúból megázta rózsám.

Ágait tépázta, Ők alázattal földig hajoltak.

Rózsa szelíden szólt: szellőként jöttél hozzám,

Haragod méltatlan, bimbóim Néked nyíltak!

 

 

A napnak sugára öltöztetett  szerelem vörösébe.

Az életnek van napos oldala.

 

Koldus-nyomorá változott minden.

Sötét lett az élet, a tüzek kihunytak

kibogozhatatlan lett a  fájdalom.

Szemünk a könnytől nedvesen ragyog.

 

Megtévesztett évek során elvesztek az álmok,

csak hazugságból és csalódásból állunk.

Tervtelenül élünk, már cél sem vezérel,

Az életünk, olyan mint zűrös zsibvásár.

 

Üvölt a csend és némán hallgat az élet ,

játszik csak veled, és később tönkretesz.

A csöndes utakon már a zaj se lázad,

a képviselők rosszul irányítják sorsodat.

 

Dáma Lovag Ernőd Anna

Ima a beteg gyermekért

 

Ó mily ártatlan a mosolya

Ó mily kedves hangocskája

A szeme beszél,követ téged

S látod te,ez a szenvedésed

Istenem hát ne bántsd őket

Ők is a te teremtményed

Ártatlanok hangjuk halovány

Távoli,mint égen a szivárvány

Kedves ő csak szíve gyenge

Jobban vágyik a szeretetre

Jobban vágyik az ölelésre

Mert ő is igazi emberke

Hálás neked minden szóért

Forrón ölelt ölelésért

Mosoly arcát el nem hagyja

Ha öleli őt édesanyja

Gyermek nap van Ő is tudja

Még sem süt rá a napsugara

Szomorú az ő játéka

Szívem vágya mosoly-arca

Ó Istenem mért bünteted

Szomorú a szív,ha gyermek beteg

Segíts neki mosolyogni

Nehéz súlyt,mit rá mértél elfogadni

Gyógyítsd meg a beteg szívet

Épüljön fel a beteg gyermek

Mert a látvány is szívszorító

Ó segíts nekünk Mindenható !!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dáma Lovag Erdős Anna:

Gyermek napra

 

 

 

Amikor  én kicsi voltam

Volt egy szép kaucsuk babám

Dédelgettem,öltöztettem

Magamhoz ölelgettem

 

Ha most visszanézek régi múltra

Szívem csak azt súgja

Édesanyám a legszebb ajándékot

Könyvet adott gyermek napra

 

 

Boldog voltam és vidám

Önfeledten láttam

Szeretettel körül vett

Sok kis gyermek társam

 

 

Mert az élet akkor vidám

Ha gyermekek körbe vesznek

Örülhetnek minden jónak

A testvéri szeretetnek

 

 

Mikor az ember még kicsi gyermek

Szíve tiszta szeretet

Rácsodálkozik a világra

Nem gondol semmi rosszra

 

 

Kívánom én ezen a napon

Legyen minden gyermek vidám

Legyen örömünnep,felhőtlen éggel

Öleljük őket igaz szeretettel

 

 

Szálljon szépen a pöttyös labda

Játék és öröm jusson e napra

Gyermek szívek  boldogok legyenek

Bút,bánatot ne ismerjenek

 

 

 

2O12.O5.14.Mosonmagyaróvár

Dáma Lovag Erdős Anna

Képszerkesztő: Szív1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.B. Nala:

Arany lámpás az éjben

 

 

Arany lámpás az éjben te vagy

énnekem

A csillagok közt szálló dal örök,

végtelen

Hisz magába rejti az éji babonát

A te nevedet suttogja a lámpáson át

Rejtett titok, mit suttog a lámpásnak az

éj

Elvarázsolt csillagok játéka a szél

Te vagy nekem az álom s a

narancsvirág

Mit szerelmes szó suttog a vágy dalain

át

Arany lámpás az éjben, tűz az ajkamon

Álom a narancsvidéken, kitárom karom

Arany lámpás, narancsvirág, végtelen

utak

Láncra fűzném teérted a csillagokat

Elvarázsolt csillagok közt rejtőzik

csodám

 

Te vagy nekem a holdfény a gyönyör

kapuján

Szerelmes szél hordozza a

vágyálmokat

Érintsd meg ujjaiddal a lámpásomat

Hisz vágyam, hogy öleljelek, ám nem

tehetem

Álmom elvarázsolt könny a leveleken

Elcsábít a narancsvirág és a csillagok

Vágyak végtelen útján feléd haladok

Titkos éji babonámat szívbe rejtem én

Dalként száll a holdas éj csillag-

tengerén

Hisz álmom szele hordoz

narancsvirágokat

Érintsd meg ujjaiddal a lámpásomat

 

 

Képszerkesztő: Szív1

Batsányi-Cserhát Művész Kör

 

A koronázási jelványek:

 

Dáma Kapu Júlia festőművész

és férje

Lovag Kapu Lajos

népi iparművészet Mestere munkája.

Felszentelte őket:

Máriabesnyői Nagyasszonyunk Bazilika plébánosa, érsek.

A Szent Korona másolatának védője:

a

Történelmi Szent Lázár Lovagrend

és a

Batsányi Cserhát Művész Kör.

A Cserhát Művész Társaság Bemutatása

Negyvenéves a Batsányi-Cserhát Művész Kör.

 

Időpontok a gyimesbükki idő szerint!

2012. május 25. péntek  

 

11:25 A Boldogasszony zarándokvonat érkezése a gyimesbükki vasútállomásra. 

11:25-11:40 A zarándokok fogadása a gyimesbükki vasútállomáson

11:45 Levonulás az ezeréves határhoz (őrház, Rákóczi vár), a kontumáci kápolnához 

13:50 A zarándokok emléktáblát avatnak a kontumáci kápolna falán 

14:30 Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolnánál

15:30 A gyimesi csángó keresztalja indulása Csíksomlyóra a kontumáci kápolna melletti kereszttől

16:00 A gyimesbükki nagytemplomnál csatlakozó zarándokokkal megkerülik a templomot, majd Tamás József püspök atya áldásával indulnak tovább.

BOLDOGASSZONY ZARÁNDOKVONAT

 

 

 

Csíksomlyó - Máriaradna - Gyergyószentmiklós - Gyimesbükk
2012. május 24-27.

(4 nap/3 éj)

Programgazda: Misszió Tours

Fővédnök:

 

Dr. Kövér László

a Magyar Országgyűlés elnöke;

 

Védnök:

 

Soltész Miklós

államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma

 

Utazás

Térképe

Zarándoklatot vezetik:

• Görbe László - piarista szerzetes
• Tímár Sándor Asztrik - ferences szerzetes
• Burbela Gergely - verbita szerzetes
  

Zarándoklat lelki vezetői:

• Tamás József - Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke
• Székely János - Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke

Résztvevők:

A Kárpát-medence különböző térségeiből

Utazás: Különvonat, 2.

 

Szőke Sándorné Ágota Blogjából

 

IDÉZETEK  VÍRÁGOKKAL...

 

 

Ha megtanulod élvezni

ezer virág illatát,

akkor nem fogsz egyhez ragaszkodni, és nem fogsz szenvedni attól, ha azt az egyet nem kapod meg.

Ha ezer kedvenc edényed van, egynek az elvesztését észre sem veszed, és boldogságod nem szenved csorbát. Éppen ragaszkodásaid azok, melyek meggátolnak abban, hogy több személyt és változatosabb dolgokat szeress.

 

Egy rózsa éjjel-nappal a méhekkel álmodott, de a valóságban egy sem pihent meg a szirmain.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B. B. Nala:

Tündércsipkés boltív

 

 

Tündércsipkés boltív, kinyíló ablak

A Holdat nézem, ám a csönd altat

Gyönyöre mesébe csalogat mégis

Álom nyitja meg a vágy boltívét

Holdfény a titka az éji Egeknek

Vágyaim útján téged követlek

Téged követlek, és meg nem állok

Álmok kertjében én rádtalálok

Hol megvallom, hogy mit is érzek

Holdfény hatja át az éji boltívet

Csillagból szövődő szerelmes

álmok

Vágyaim útján a kertbe találok

Szerelmem rózsafa, mit szellő

ringat

Tündöklő harmata vándorló csillag

Dalként hatják át a csöndes éjek

Vágyaim útján a kertbe érek

Hol neked adom a szerelmes álmot

Melyet a rózsa szirmába zárok

Vágyak ablaka, ezüstös boltív

Álomként egyesít mesét és

holdfényt

 

 

Képszerkesztő: Szív1

Pünkösdről

Pünkösd jelentése,

népszokások, programok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.B. Nala:

Tündérrózsa, Amazonas lelke

 

 

Elfojtott tűz perzseli a vérem

Amulettem izzó Napkorong

Álmom dallá vált a délvidéken

Érintsd meg a végtelen folyót

 

Tündérrózsa, Amazonas lelke

Mit kibont a forró napsugár

Egyetlen szó szívemet perzselve

Vágy dalaként végtelenbe száll

 

Hogy mondjam el Szívem, hogy

imádlak?

Hiszen megszólalni sem tudok

Neked adnám a tündérrózsákat

Áthatva a végtelen folyót

 

Vágy virága, szerelem vidéke

Elvarázsol engem teljesen

Napsugarak lázas érintése

Szüntelenül csak mesél nekem

 

Tündérrózsa, Amazonas lelke

Kibontja a fénylő napsugár

Dalosmadár mesél énekelve

Egy vidéken, hol tűzforró a nyár

 

Képszerkesztő: Szív1

 

 

 

 

 

 

 

Dáma Lovag Erdős Anna:

Természet lágy ölén

Ragyog a napsugár

Hegyeknek ormán

Millió madár

Tavaszt köszönt dallal

Madár kórus zengi

Májusi ragyogás csuda jó élni

 

Hegyek közt szarvas

Keresi párját

Vaddisznó csap szőlőközt lármát

Róka oson nagy sietve

Tyúk húsra megéhezve

Rikácsol a gyöngytyúk

Rókát  észlelve

Felveri a csendet

Kutyának jelezve

 

Hegyoldalt,völgyeken

Száll az akácillat

Méheknek van dolguk

Egyre szorgoskodnak

Tavaszi virágillat

Leng a völgyben lent

Madárkórus örömódát zeng

 

Május-május virulás

Isten áldása

Oly csodás

 

Természet üzenetétől

Lelkek felvidulnak

Öröm ünneppel szól

A mennyei szózat

 

2O12.O5.12.Köbölkút-Korkován

Dáma Lovag Erdős Anna

Képszerkesztő: Szív1

 

Válás

 

Visszamennél,

hogy a múltad felvedd.
Ne tedd!

Csak összetörne mindent benned.
Engedd el!

Neked menned kell!
Kegyetlenek ezek a szavak,
majd megszakad a szív.
De a távolban,

még csendes szóval,
már valaki téged hív.
Csak a szíved vidd az útra,
nem kell oda más.
Csak a szíved érzi újra,
az élet mily csodás.

 

2002. 01. 26.  Ágota

 

 

 

 

 

Dáma Lovag Erdős Anna: Kiáltani kellene ! Kiáltani kellene ! Hangos kiáltással Vigyázzatok a földekre hegyekre bércekre ! Vigyázzatok a folyó vizére a selymes tó tükrére ! A sudár jegenyére a szomorú füzekre a dimbes-dombos rétre ! Vigyázzatok a fecske családra a fiát etető gólya párra a halak táncára ! A tarka lepkére a zümmögő méhre az őzgidára a szarvas bőgésére ! Vigyázzatok az Isten teremtette természet örök egységére !!

Szép vers

Turcsány Péter

Óda Calliopéhez

 

A Trianon-trauma

mint fordulat a magyar prózairodalomban

Tormay Cécile

Az idegen című novellájáról

 

 

 

 

 

 

 

KÖNYVBEMUTATÓ

DEBRECENBEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„S a holsevizmus rémképei készítik elő Az idegen Donátját, hogy a kommunisták egy áldozatának kastélyában találkozzék annak istenfélő, tisztes ősével s a cinikus modern emberrel, akiről kiderül, hogy ő maga, «az, aki a háború előtt más volt.» Más szóval: az, aki minden pusztulásért felelős.

 

TORMAY CÉCILE

 

A felvétel 2012. április hó 3 -án, kedden készült Budapesten, a Szent Rókus Kórház előtti parkban. Tormay Cécile írónő (1875 - 1937) szobrát 2012. március hó 31 -én, szombaton avatták fel (1, 2). Tormay Cécil a közeli Kőfaragó utca 3 szám alatti házban lakott (Józsefváros), ahol a közelmúltban helyreállították 1945 -ben elpusztított emléktábláját (3, 4)
Dátum	2012. április 3.
Forrás	A feltöltő saját munkája
Szerző	Derzsi Elekes Andor

(Budapest, 1875.

Ágota László

Fénysugár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csillagfények játszottak a fák mögött.

Kedvesem holdtündér alakba öltözött.
 Gyöngéd mosollyal titkon rám hajolt.
Tüzes csókja, a szerelem csókja volt.

Napsugár szökött újra az égboltra.

A felhőkből egymástól elszakadva,

esőcseppek sírtak szikrázó csillogással,

játszva a hófehér Gyöngyvirággal.

 

 

Ágota László

  Csodás rózsaszál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bársonyos, pici rügybe zárva,

Száz színes, illatos, kis virág,

Sok-sok csodás rózsaszál,

Szellőre bízza friss illatát.

Hirdesse az egész világnak.

Amint reggelente simogat.

Fülembe súgja édes titkodat.

Vágyak járják át testedet.

 

 

 

Villámfény süt be az ablakon.

Játékosan táncol alvó arcodon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dáma Lovag Erdős Anna:

 

Az erdő hangja

Ó mily csodás az erdő

Madár ének benne zengő

Szarvas is benne leli párját

Zengő szózat érte kiált

Napsugár fűzi a fákat

Enyhe szellő simogatja az ágat

Szól a kakukk madár

Táncot lejt a napsugár

Tapsifüles elbújhat benne

Ha róka oson épp erre

Mókus ugrik ágról-ágra

Jó mogyorót lakomázza

Csendes patak víze csobban

Halkan simul ,partját mossa

Bagoly szólal ,kuvik hangján

Zengő kórus felel rá

Béke alél,nap simogat

Szívet,lelket megnyugtat

Ó mily csodás erdőn járni

Boldog madár éneket hallani

Csivitelő daltól felvidulni

Erdő mélyén andalogni

Hiszen a csodás erdőben

Isten is veled van a zenében

Átkarol a szeretet az áhítat

percében

 

M.óvár.2O11.O9.18

 

 

 

Képszerkesztő: Szív1

Szathmáry Olga Ottilia

Esőtánc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A májusi eső odakünn

csöndesen csepereg.

A forró áprilisi nyarat elűzte

az éjji fergeteg.

Hatalmasra nőtt a felkelő hold.

Hajnaltájt még ébren volt,

aludni nem volt bolond.

 

Nézte, mint trónolása idején

teljességgel nem láthatott:

Nézte büszkén, mit a természet nappal alkotott.

Elgondolkodom,

Néha,

ha elgondolkodom,

felvillan előttem a világ.

Felvonulnak előttem a

fájdalomtól eltorzult arcú emberek,

a csillogó szemű,

éhségtől bágyadt gyermekek.

Megállnak, rám néznek

az élet keserveitől

meggyötört asszonyok.

Félelem nyomja

vállukat,

félelem, a testet, lelket

megnyomorító,

a nevetést, a mosolyt

az arcokról letörlő,

kegyetlen hazától.

Szorongva, félőn,

gyengéden, remegő kézzel

megfogják, a szeretet

szorongó gyermekük kezét.

This is the perfect way to break down this infoimatron.

Leleszi Balázs Károly

Tenyerébe metszve

 

 

Fekszünk a füvek hajlásai között,

fejünk párnán bágyad,

 

míg a ház s a kert,

mintha egyre csak távolodna.

A hallgatás hálója megtörik.

Mozgása
vagyunk e sólyomszárnyú tájnak,

 

mondod ekkor,

meg hogy a kölcsönös szerelem nem más,

mint önátadás, életszövetség,

épp ez a titkok titkának
titka, az újjászületés,

mert minden belső lépés,

amit megteszünk, formál és átalakít.

Tisztelettel hajtok fejet!

Elhunyt Murinyi József

költő- író társunk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Búcsúzom szerkesztőként

az alábbi verssel:

 

Lovag Bornemisza Attila

Emlékednek gyertyát gyújtok
Gróf. Murinyi József

bátyámért

 

 

 

Emlékednek gyújtok gyertyát fényeset

 

 

 

 

 

 

 

hogy az Égből megláthassad fényedet

Néked szól ez a mementó jó fiú
Isten fején Mindenségből koszorú
Ott ülsz te a lábainál angyal vagy
ha a földön tőző a nap vagy megfagy
Mindig ott fogsz imádkozni trónjánál
angyal lettél fenn az égben s ott járkál
szent József is védőszented virágszál
mi pedig egy gyertyát gyújtunk: virágszál
Pedig sirat jó öcséd is, és a kedves családod
te is nézed ezt a földi, oly szomorú világot
Imádkozz a szent Atyánkhoz,

aki nékünk
világot hoz mindennap.

Vadkacsák a tóra indultak

Mesetündér koronája fejemen
Elmondom,hát mi jut eszembe
Milyen csodába volt részem

Eljött a május
Mint minden évben
Zöld az erdő,zöld a rét
Kikelt a tojásokból a kacsanép
Sárga-fekete kis vadkacsák
Fészekben hápognak háp,háp,háp
Vízre,vízre vágyunk
Közel-távol hol találunk
Erősek vagyunk mind ahány
Had nézzem ép lábatok és a szárny
Így szól kacsamama az óvatos
Egészség legyen az a fontos !
Tityeg,totyog ,mind útra vár
Sok kis kacsa egymás után sorba áll
Vezér szóra indulunk
Egymástól le nem maradunk
Ember,állat,ha észre vesz
Mi nem futamodunk meg
Kis kacsáim szigorúan csak utánam gyertek
Csak kacsa sorban,egymásra figyeljetek
Kacsapapa lesz az utolsó
Nem maradhat le senki,a jelszó

Elindul hát a kacsa nép
Előbújik anyjuk,körülnéz
Indulhatunk gyerekek
Ott a tó,a nádas,a berek
Ott a nagy víz, úsztató
Kacsapapa lesz a fogó
Totyog hát a kacsa sor
Hosszú az út,göröngy is akad
Fűben lapíthatsz nagyokat
No lám mi történt veletek
Egy ember épp észre vesz bennetek !

 

Szathmáry Olga Ottilia

Szerelem illatú  levegő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Szerelem illatú most a levegő.

Vállam simogatja a tavaszi szellő.

A rózsa  bokor levele között napsugár

játszik,  zöld levelei csillognak már.

 

A bodza bokor  is hatalmasra nőtt:

telis-teli tenyérnyi fehér virágtányérral.

 

 

Szathmáry Olga Ottilia

Édesapám 85. születésnapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Öröm-táncot járnak a felhők az égen.

Édesapám is egy csodás május ötödik napján

született két lány után nyolcvanöt éve éppen.

Tavasszal szerelemnek hónapján.

 

Be messze vetett a sors Tőle.

Fizikai a távolság,

Lelkünk együtt rezdül MINDÖRÖKRE!

Erős karja oly biztonságot

nyújtott gyermekként,

s tudom: semmi baj sem ér míg él, felnőttként.

Anyák napján

 

Emlékképek homályos tengerében,

Nagymamám tűnik elő kedvesen.

 Fehér hajával, aprótermetével.

Bánatosan csillogó kék szemével.

 

Vaj szívével melengetve.

Unokáját nevelgetve.

Dédelgetve, szeretgetve,

Készítve fel Őt az életre.

 

Nagyszülőként anyja helyett.

Óvta, védte, a gyermeket.

Terelgette, néha róva.

Indítva Öt a jó útra.

 

Ha boldog volt vele örült.

Ha szenvedett Ö könnyezet.

Csendben élte az életet.

Anyák napja

Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik.

Minden évben van egy kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ekkor köszöntjük Édesanyánkat. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak, ő az, akivel örömünket, bánatunkat mindig megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.

Évszakok

 

Évszakok ismétlődnek.

Vidámak és kőkemények.

Szépek, sokszor kellemesek

Zsuzsa naptól jön a tavasz,

Almafák virágzanak.

Kis madarak vígan vannak.

Októbertől megjön az ősz.

Kikelet majd mindent legyőz.

 

Januárnak idusán,

Arról álmodik a vágy,

Nagy meleggel, jó idővel,

Újból jöjjön már a nyár.

Ám a hideg nem tréfál,

Ráijeszt a természetre.

 

Február már kecsegtető,

Ekkor már a medve is elöjő,

Borus idő esetén, enni való után néz.

Lovag

Bornemissza Attila

Éber álom

 

 

Mi, itt a földön éljük az életet.
„Életet”? Kérded, s te is tudod,
Nem élet ez, csak egy álom,
Melyre rányomja bélyegét
A Fenti ég és a lenti pokol.
Milyen okból érzem a szavakat?
Csupa fájdalom az idő
Egy kidőlt Pillanat a perc, ami
Itt milliónak látszik.

„Várd a vásárt napjáig”

 

hallik az ige,
Ki-be táncoló fényekkel küszködünk
És ütközünk mindenféle bajjal.
Csupa fallal állunk szemben.

DÁMA LOVAG ERDŐS ANNA  

  Székely pacsirtához 

 Dévai Nagy Kamilla

ének művészhez

 

Mint tavaszi légben éneklő pacsirta
Szivünk,lelkünk bánatát elsirja
Lelkem szavaid úgy itta
Éneked szép magyar hazánkról
Annak bánatáról, igaz fájdalmáról

Tavasz váró pacsirta zengjen éneked
Fel a napba szárnyaljon képzeleted
Napsugár ragyogja be éltedet
Sose legyen mélyrepülésed

Tavaszt zengő vidám énekes
Legyen szabad felemelő éneked
Énekelj hazánkról szép éneket
Szabadságban élni hogy lehet

Ne fáradjanak el lantodnak húrjai
Éneked zengje szabadság dalait
Tavaszi virágok mind köszöntsenek
Áradjon feléd igaz szeretet

Tanitsd énekelni ismét népedet
Igaz szivvel élni csak szabadon lehet
Dalolj Te pacsirta vig éneket
Van még remény,van még szeretet

Vidám daloddal rázd fel nemzeted
Dalolj pacsirta mert búsan élni nem lehet
Szálljon magasan vidám éneked
Mindenki meghallja ki reményvesztett !

 

Reményik Sándor:

József, az ács, az Istennel beszél

 

 

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, – és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek … , ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.

 

 

 

 
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyöruséges és szörnyu szemek,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oly ismerosek, s oly idegenek …
Ez az ács-muhely … ezek a forgácsok …

Mit tehettem érte?