Kultura Blog: 2013. február

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 907 fő
  • Képek - 1312 db
  • Videók - 774 db
  • Blogbejegyzések - 1502 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 907 fő
  • Képek - 1312 db
  • Videók - 774 db
  • Blogbejegyzések - 1502 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 907 fő
  • Képek - 1312 db
  • Videók - 774 db
  • Blogbejegyzések - 1502 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Versek - Idézetek - Irodalomi Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 907 fő
  • Képek - 1312 db
  • Videók - 774 db
  • Blogbejegyzések - 1502 db
  • Fórumtémák - 44 db
  • Linkek - 14 db

Üdvözlettel,

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Régebbi hírek

Még régebbiek 

Versek - Idézetek - Irodalomi Klub hírei - 2013. február

SZEP IDEZETEK

 

network.hu

 

,,Mindig tudni kell, mikor ér véget az élet egy-egy korszaka.

Ha mindenáron időzni akarsz

benne, a kelleténél is tovább,

 akkor már se örömöt,

 se értelmet nem találsz a maradékban."

(Paulo Coelho
)

,,A tartós boldogság nem az anyagi sikerből fakad.

A jó anyagi helyzet hasonlít az egészséghez: hiánya megnöveli a boldogtalanság valószínűségét, de megléte nem garantálja a boldogságot."

(David G. Myers)
Az élet olyan, mint egy kert.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Nagyon szép és igaz gondlatok köszönöm:) Julika

Tovább 

z utolsó táltos


Wass Albert nyomán

 

Az utolsó táltos
Magyar monda,

Wass Albert nyomán


network.hu


 


 


Badacsony vén hegyén, a Balaton kék vize fölötti bazaltszikláinak üregeiben,
barlangjaiban sok-sok száz évvel ezelőtt itt rejtőzködtek

az Öreg Ősten
utolsó hűséges szolgái és ide menekült az utolsó magyar táltos is.

Sok éven
keresztül élt itt barlangokban, bújdokolva a papok és német-bizánci lovagok elől.

Rejtekhelye feltáratlan maradt és az Öreg Ősten hű szolgájára senki
sem talált rá.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

"Isten kardja csak akkor
csillog majd újra és vezeti győzelemre megint a Hunok és Magyarok ivadékait,
amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék,

egy akarat,
egy cselekedet,

Öregisten parancsa szerint".

Nagyon szepen koszonom Ottilia,hogy elolvashattam!

Tovább 

 

Levél a természethez


 

 

Levél a természethez

Szeretnék bebújni a narancs erdőbe,
A piros fákba, a sárga levelekbe.
Szeretnék elmerülni apró illatokban,
Szeretnék elmerülni gondolataimban.

Szeretnék mezőn nyíló kis virág lenni,
Minden fának árnyékában énekelni.
Szeretnék pompázni a legszebb színekben,
Lilában, sárgában, pirosban és kékben.

Szeretnék madár lenni, szelekkel járó,
Nem esnék le magas hegyről, sem az ágról.
Elrepülnék, bárhova visz engem a szél,
Jó messzire menekülnék, ha jön a tél.

Utolsó hozzászólás

Szathmáry Olga Ottilia üzente 11 éve

István! Köszönöm a hozzászólásod...Egyetértek a véleményeddel: olgi

Tovább 

 


Szathmáry Olga Ottília

Tombol a tél

 

network.hu


 

 

Kitartóan tombol még a tél.

Könnyedén magát meg nem adja.

Száguld úttalan-utakon a szél.

Óriás fenyők ágát tépázza.

Csak úgy pereg a sok toboz róla.

Cseréptetőkön koppan, leesik a hóba.

 

Alféd napján a tél az Úr.

Fagytól a földet védi puha hó,

 magvakat, a benne szunnyadót.

Erdő tisztásán most vaddisznó sem túr.

Hajnaltájt csapatosan kinn voltak.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Nagyon tetszett a versed ,koszonom,hogy elolvashattam.
Szeretettel udv.Irenke

Tovább 

Ágota László:

Csodás teremtmény


network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A föld egy fenséges, csodás teremtmény,

vele nem vetekedhet semmilyen élőlény.

Éjszaka égboltján millió csillag világít.

Nappal fénylő sugárnyalábok fénylenek.

 

A természetben, hallgatom a madárdalt,
érintem a virágokat, érzem az illatokat.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

"Hegyek ormain, völgyek rétjein járok,




a messzeségben tested délibábját látom.




Csillogó napfény simogatja arcodat,




a hegyek, bércek vízhangozzák hangodat."
Nagyon szep vers,koszonom.
Udv.Irenke

Tovább 

 


Szathmáry Olga Ottília Art-díjas költő


Süt a nap sugára


 

 

network.hu

 

 

 

Melegen süt a nap sugára.
Mindenki vidám ma.

Mosolyognak egymásra az emberek.
Az utcán kedvesen köszöngetnek.

Délben harangok boldogan konganak.
Hirdetik eljövetelét a tavasznak.



Napsütését üdvözlik a cinegék.
Hangolnak, kórusukra nagyon büszkék.
Orgonabokor csupasz ágán,
ezüstfenyő magasán,

madárkórus zengedez,
szürke galamb sütkérez.

Tovább 

 Wass Albert: Tavasz-várás

11 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

network.hu

 

 

 

 

Wass Albert: Tavasz-várás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érzed? Jön a tavasz, a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havas.

A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett

s fény szállt a holt avarra:

Hóvirág.

Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.

S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér…

Ha jönne már…
ugye testvér, megálmodod mi lenne?

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Szép volt köszönöm szeretettel:) Julika

Tovább 

 

 

Szathmáry Olga Ottília

TÉLI NAPSÜTÉS

Renga

 

 

havas háztető

fölött játszik a felhő

kék égbolt mámor

bíztatóan süt a nap

bólingat a zöld fenyő

 

az antennára

fehér galamb párja szállt

turbékolnának

billen a rúd rebbennek

biztos helyet keresnek

 

madáretetők

bodza fának ágain

rózsabokor rejtekén

cinegéinknek

bőséges lakomát rejt

 

 

egy veréb csapat

el is kergeti őket

méltatlankodva

átrepülnek lármázva

csipegnek mákot, diót

 

telített asztal

várja őket minden nap

éhesen a begy

nem marad, csittegnek és

csivitelnek vidáman

 

kedves is a tél

nap ha süt, fehér hóra

a lelkem örül

csizmám alatt hó ropog

odakünn a kertemben

 


 

Budakeszi, 2013.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Kedves ,szép vers volt köszönöm szeretettel:) Julika

Tovább 

 

 

Szathmáry Olga Ottília

Haiku

Hóorkán


 

záporoz a hó

van még foga a télnek

rázza tetőket

kegyetlen orkán söpör

járhatatlan út, udvar

 

kamion sorok

egymás után havason

egy hókotró küzd

pörög tengelye körül

útját hótorlasz állja

 

megtorolja a

természet, bosszúját

az embereken

gyilkos küzdelem a sors

kire vár élet, halál

 

 

 

legjobb most otthon

a duruzsoló kályhánál

családi körben

ahol mindenki együtt

lehet szeretteivel


 

Budakeszi, 1013.

Utolsó hozzászólás

Szathmáry Olga Ottilia üzente 11 éve

Irénkém! Én köszönöm a méltatást: olgi

Tovább 

 

 Mérges Vass Eta:

A szerelem zsibvásárán,

(valentin nap)

 

 

 

 

Émelyítő nap az ábrándos mázával,

Most sem repkednek az égen kis angyalok,

S lőn, látja őket az ember tucatjával,

Ha Valentin napján az utcán andalog.


Ragadjon el érzés, hasson át a tudat,

Most te is egyedül rovód az utadat.


Idő, Janus arcú, épít s őröl egyben,

S a magára maradt szívek malomköve.

Érzelmek porrá őrölve hamvvederben,

Elfújja őket a kemény világ szele.

Utolsó hozzászólás

Szathmáry Olga Ottilia üzente 11 éve

Etám!

Remekeltél! Minden sorod olvasva - a torkomban dobogott a szívem!

Zsibvásár a szerelem is, külhonból hozták ide ünnepelni, de itt Magyarországon
nem vérből való saját ŐSI KULTÚRÁNK ÜNNEPE... Vannak kik majmolják: alkalom - akár a lopásra... Az én szívem szerelmes megdobogtatására is
az Adagio dallama volt képes és a TE versed késztetés érzülete Etám!

Köszönöm Neked: olgi

Tovább 

Wass Albert:

A láthatatlan lobogó

network.hu

 



Konok hűséggel hordozom
az úttalan bozótokon.


Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom!


S fogcsikorgatva hirdetem:
nem ért véget a küzdelem!


Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,


de markomban még itt a Szó:
a láthatatlan lobogó!


Ereklyém, Kincsem. Fegyverem.
Magasra tartom s lengetem!


És védem, foggal és körömmel!
Vad dühvel és őrült örömmel!


És mentem, mindenek által,
íntépő, végső akarással!

Utolsó hozzászólás

Horváth Sándorné üzente 11 éve

Köszönjük!
Csodás vers,mint miden Wass Albert vers........

Tovább 

 

Szathmáry Olga Ottília

Lázadó lelkem útjai

 

 

network.hu

 

 

 

 

Agyamban méhkas muzsikál.

Húr Pattan, idegszál kalimpál.

Koponyám üregében lázadás.

Nem kell gondolat sem érzés.


 

Reménytelen út a kétségbeesés.

Sok ember jár rajta, ki magányos.

Jégcsappá dermedt gondolatom.

Elhagyott erőm, remeg testem.

 

network.hu

 

Semmi lényem hófúvás betakarja.

Elrejti a kegyetlen, farkas világ elől.

Utolsó hozzászólás

csosz janos üzente 11 éve

nagyon szep

Tovább 

 

 

Szathmáry Olga Ottília Art-díjas költő

Vérvirág ereimben


network.hu


 

Szeretem vérvirágos világunk.

Szeretném, szívek dobbanásaként:

szerelem által megélni ékesebben.

Szeretet- csillag gyúljon szívünkben.

network.hu


Tenyeremtől táblaüveg hasadt.

Vérerem nedűje, szökőkútként fakadt.

Csodálkozva néztem a vérvirág szőnyeg

takarót, konyha kövén kinyílva végig.

 

Szorítókötés apasztotta el a folyamot.

Utolsó hozzászólás

Sályi Tiborné Erzsike üzente 11 éve

Búcsúzni mindig fáj

( Amíg lehet testvér )

Búcsúzni mindig fáj,csak könnyezve lehet.
Most egy év megy tőlünk,még visszatekinget.
Uszálya meglibben,mennyi mindent takar!
A múlt mélybe hull: akar vagy nem akar:
Az emlékek kövén lépegetek vissza,
hallgatnak ők némán,vagy sírnak titokban
Enyém volt az idő,a perc, minden óra,
Most az omló kövek beszélnek csak róla.
Idézik a múltat halk szavú bánattal,
mint ősz a nyári fényt,fakó sugarakkal.
A fény egyre tűnik,a kövek is sorba:
haladó ember már nem mehet a múltba!
---élni a mában itt. Csak ez a feladat!
Sietni előre,amíg a szív szabad!
Örülni mindennek,ami csak szép lehet,
meglátni a könnyet,a könnytől ázott szemet.
Régi üzenetek érjenek szívünkhöz,
a búcsú érkezett nem csak egy évünkhöz.
---Dér hullt a virágra,fénye hull az égnek:
fut a remény tőlünk az ég Istenéhez!
Itt már nincs helye: ott talál megnyugvást.
---Amíg lehet,testvér,öleljük meg egymást!
Várjuk a jövendőt imádkozó szívvel,
most erősebben hidd: Isten sosem hagy el!
---Szomorú lett e vers,szívemben az ének,
de sietve mondom az ég Istenének:
Köszönöm,ami volt,és ha rosszul léptem:
a Krisztus véréért bocsáss meg énnékem!
Adj több alázatot a jövendő évre,
adj bölcsességet szívembe,elmémbe.
Add,hogy hűségesebb szívvel szeresselek:
Téged minden előtt! S minden testvéremet.
---Hívó szavad minden szívhez eljusson még:
Adjál e világnak kegyelemből békét!


Páskulyné Kovács Erzsébet

Tovább 

2013. január 26-án délután,

hosszas betegség után

83 éves korában elhunyt

Dr. Hegedűs Lóránt

nyugalmazott református püspök,

 

a magyarországi református

zsinat egykori elnöke.

 


network.hu


Február 16-án, szombaton 13 órakor

a Fiumei úti sírkertben

vesznek végső búcsút

a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspökétől

Dr. Hegedűs Loránttól.



"...Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva.

Tovább 

Anatole Hongrois idézetetek

network.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A költő, író, zeneszerző

 

a Batsányi- Cserhát

Művész Kör


Díjátadó


Ünnepségén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 "A szeretet olyan érzés, ami lassan jő, de örökre is megmaradhat, ám ha rés sérti azonnal gyilkos érzés táplálja."

" Ha nincs szavam, akkor is tudd, agyamat éned tőlti ki."

" Maradj nő még akkor is
ha erőszakosan elaltatták női énedet és fenségedet."


" A boldoság olyan mint a szivárvány, gyorsan jő szomorú eső után, ideig pompázik majd elenyésuik meghitt percében."

" Ha az élet fáj, ne a gyógyitásával foglalkozzunk, alkohol vagy drog kezeléssel,
az életmód cseréje mi a fájdalmat megszünteti és a gyógymódot beszünteti."

 


Forrás: Hamvas Adit

Szerk.: Szathmáry Olga Ottília

Utolsó hozzászólás

Farkas Aranka Olga üzente 11 éve

Kedves Olgika!

Csak azért, hogy teljes legyen a kép a művészről, egy novellát is ide varázsolok a sok százból. A zenéit már ismerik sokan. Legyen itt más alkotása is a művésztől!

Télapó apu


Ahogy emlékszem arra a december 6.-ára, lassan sétálgattam a szegedi sétáló utcán a Dugonics tér felé. Kicsit fázott a lábam a télapó csizmában. Fejemen a nagy piros sapka. Műszakállamat simogattam és közben a másik kezemmel lóbáltam a mikulás zsákot. Sok kisgyermek ijedten nézett, de azonnal barátságos hangon megnyugtatom őket , hogy nem bánt a mikulás bácsi, ellenkezőleg, szereti a gyerekeket. Erre a zsákomba nyúltam és egy pár szaloncukrot elővettem és a kis kezekbe adtam. Pár másodperc és már jöttek is a kívánságok az apróságoktól, hogy ezt meg azt hozzon a mikulás bácsi. Természetesen ígérgetem, de azt majd csak akkor kapják meg ha az anyu és az apu is meg lesz elégedve a kis ember palántákkal, vagyis jó kisfiúk és kislányok lesznek. Őszintén szólva, ez a mikulás szerep nem nagyon tetszett mert volna más dolgom is, de a nagyon jó szomszédom, aki elvállalta megbetegedett. Na a hó is elkezdett esni, most az egyszer nem hiányzott. Hirtelen egy kislány toppant elém, elmosolyogtam magamat, nagyon szép arcocskája ki volt pirosodva a hidegtől. Meg akartam fordulni hol van az anyukája de megfogta valaki a mikulás kabátom bő ujját s ezért nem hátra hanem jobbra fordultam. Elakadt a lélegzetem. Egy ismerős arc nézett rám. Hosszú barna haja, barna szeme lenyűgözött úgy mint az első találkozásunk alkalmával. Gondolataimban elkezdtem kutatni és saccoltam az elmúlt időt úgy hat-hét évre. Elkaptam a tekintetemet, nem akartam, hogy felismerjem, de hogy miért, nem találtam okos magyarázatot. A nő, Klárika, kislányát figyelte s ezért nem is nézett a szemembe, de azonnal mondta is kedvesen.
--Ne haragudjon, de azt gondoltam, a tavalyi mikulás bácsi van itt újra. Szerettem volna most én adni neki ajándékot mert mindig csak ö adott.--Meglepődtem, lassan észhez tértem, nem ismert fel, ez a lényeg. A kislány szólalt meg.
--A mikulás bácsitól szeretnék kérni egy kisbiciklit, egy hajas babát de a Barbit, barna hajút, egy…--Hirtelen az anyukája vágott közbe nevetve.
--Ha a mikulás bácsi ezt mind elhozza nagyon nehéz lesz a csomagja mert sok kisgyereknek a kívánságát is teljesítenie kell. –Rám nézett, én kicsit oldalt. Tudtam, már nem fog felismerni mert a sok év ezt megoldotta. A zsákomba nyúltam és egy marék szaloncukrot vettem elő, leguggoltam a csöppség elé, megfogtam a kis kezét és kedvesen kérdeztem.
--Hány éves vagy.—Azonnal jött a válasz.—Hat vagyok, igaz még nem vagyok teljesen, de egy kicsit alszok és már itt is van a szülinapom. –Elhallgatott, ezt kihasználva a kicsi kezekbe nyomtam a szaloncukrokat, mosolyogva gyűrte kis kabátja zsebébe. Megsimogattam a fejét és már mondtam is újra neki, de közben emelkedtem fel.
--Apukádnak meséld el, beszéljen a mikulás bácsival és elhozza neked a kért ajándékokat.—A kislány helyett az anyuka jegyezte meg szomorú mosolyát küldve felém.
--Az apukának nem kellünk, még nem is látta a kislányát, igaz én tehetek erről is mert én nem kalandnak gondoltam a kapcsolatot akkor, de a fiú annak. – Meglepődtem, ilyen szép nő, csodás kisgyermek, és ezt mind eldobta.—Mérgesen jegyeztem meg.—Miért nem csinál valamit. Menjen el hozzá vagy a bízza a hatóságokra.—Elhallgattam mert egy kisfiú jött hozzám, a zsákomba nyúltam és kapott egy nagy marék szaloncukrot. Nagyon boldogan ment el. A nő szomorúan jegyezte meg az előbbi mondataimra a válaszát.—Tudja, mikulás bácsi, a fiú ma már tanár, sokszor látom messziről amikor jön ki az iskolából, még mindig nagyon szeretem.—Elakadt a lélegzetem, bámultam a földet, a szívem a torkomban, majd a fejemben dobogott, legalábbis így éreztem. Elkezdtem gondolkozni, a kislány annyi idős lehet mint amikor mi találkoztunk. Elkezdtem krákogni, majd halkan kérdeztem. – Hogy hívták azt a fiút, talán ismerem én is.—Azonnal válaszolt meglepetten.—Miért, maga is tanár.—Ijedten mondtam.—Nem, most mikulás.—Nevettünk, de az én nevetésem fájdalmas, lelki sírás volt. A nő, hirtelen mondta.—Krisztiánnak hívják, de ha ismeri ne szóljon neki. – Nem kell neki szólni, mert én vagyok Krisztián. Borzalmas lelki pofont kaptam. Néztem a kislányt, majd rásandítottam a nőre, szégyelltem magamat. Valahogyan végre egyedül maradtam a gondolataimmal. Arra még emlékeztem, jövőre újra találkozni fogunk, itt ezen a helyen az ékszerész üzlet előtt, és délután hat órakor. Még sétáltam egy keveset, elfogyott az ajándék szaloncukor és elindultam a kocsimhoz. Beültem és haza mentem. Azonnal a szomszédhoz siettem, kérdezgettem, Klárikát honnan ismeri. Elmondta, az édesanyja a Klárika szomszédja, egyedül neveli a kislányát a szüleivel. Nagyon komoly nő. Eladóként dolgozik a Nagyáruház papír osztályán. Nagyon spórol, szeretne venni egy lakást, de még nincs annyi pénze rá. Nehezen élnek, de a kislánynak megvan ami kell. Megint elszégyelltem magamat, elkullogtam a szomszédtól, de agyamban hatalmas gondolatok űzték egymást. A lényeg, tennem kell valamit, de ehhez Klárika is kell. Eszembe jutott az az első és utolsó nap is Klárikával. Egy kicsi büfében a dolgozott a főiskolán akkor, mi főiskolások minden nap ott haladtunk el a kis büfé előtt. Így volt ez akkor is amikor egyszer buliba indultunk és megálltam a kicsi ablak előtt és beszóltam neki, eljönne e bulizni velem. A nagyon szép lány igent mondott, találkoztunk a klubban. Majd egy nagyon szép éjszaka következett. Pár hétig nem mentem a büfé felé sem mert gyakorlaton voltam a Felsővárosi iskolában. Két hétig voltam távol az iskolától, majd amikor újra a büfé előtt álltam ő már nem volt ott. Mint megtudtam, áthelyezték másik munka helyre. Nem kerestem, úgy voltam vele, sok szép lány van még Szegeden. Az idő telt a mikulás napi lelki pofon után, nem kerestem Klárikát, de elmentem a Nagyáruházba, messziről figyeltem, valóban egy szépség volt még mindig, sőt…Sokszor elmentem az óvoda előtt ahova a kislány járt és leparkolva vártam jöjjön el e kislányáért. Eladtam a lakásomat, egy nagyobbat vettem, három szobásat ami már három főnek is alkalmas. Lassan eltelt az év, újra jött a mikulás, de most a volt szomszéddal együtt mentünk mikulás sétára. A volt szomszéd nem tudott a Klárikával való kapcsolatomról, szégyelltem elmondani neki. Vártuk a hat órát. Végre megpillantottam őket, a kislány valamit nagyon magyarázott az anyukájának mert néha elébe szaladt és úgy mondta a magáét. Elmosolyogtam magamat a műszakállam alatt. De azért a tenyeremben markolásztam egy kicsinyke dobozt, benne egy pár jeggyürű, nem szabad a véletlenre bízni semmit sem. Végre előttünk álldogáltak, volt szomszédom régi ismerősként üdvözölte, majdnem mint én. Beszélgettünk és egyszer gondoltam egyet, levettettem a fejemről a nagy piros sapkát, a műszakállamat és nagyon komolyan ott álltam álca nélkül Klárika előtt. Ledöbbent, ettől kicsit bátrabb lettem. Nézte a szememet, én az övét. Egy könnycsepp lassan elindult a szeméből, majd követte a többi. Lassan felemeltem a kezemet és megsimogattam az arcát. Megtöröltem a szemét. Kinyitottam a tenyeremet, de ő csak a szememet nézte. Felkattintottam a kis disz fedelét és kivettem a kisebbik gyűrűt. Ekkor szólaltam csak meg.
-- Klárika, akarsz e a feleségem lenni, és a kislányod édesapjával együtt élni. – Még mindig sírt, a kislány ijedten nézte anyukáját és ő is elkezdett sírni. Átölelte anyukája lábát. Klárika lenyúlt és felvette az apróságot, ekkor szólalt meg akadozva, sírástól elcsukló hangon.
-- Kicsit késett hat évet, na meg a hely, de igent mondok.—Megmozdult mind a két karom, átöleltem a megtalált családomat, megfogtam Klárika kezét, kicsit eltávolodtam tőlük és felhúztam az ujjára. Picit nagy volt de majd jó lesz neki egy pár évtized múlva. A volt szomszéd le volt döbbenve, nem jutott szóhoz, hozzá fordulva jegyeztem meg.—Holnap felkereslek és elmondom mi is történt. – Klárikához fordulva folytattam tovább.—Most pedig elmegyünk haza, mert van ám saját lakásunk, és saját életünk, drágám. – Felnéztem az égre, lassan elkezdett esni a hó, most nagyon jól esett, a kislány kis karját nyújtotta felém, átvettem és boldogan mentünk tovább az erősödő hóesésben. Tudják miért meséltem el ezt a történetemet, mert az unokámat viszem a télapó ünnepségre s ebben benne van egy pici télapó apu történet is.



Anatole Hongrois
Geislingen. 2013

Tovább 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu