Aranyosi Ervin: Téli álom…

Pihe-puha pelyhek,
lassan ereszkednek,
üzenethozói,
hűvös decembernek.

Csendes kint az utca,
álmait alussza,
csak amott a téren,
várnak még a buszra.

Az utcai lámpa
fénye halvány sárga,
pislogva tekint le
az álmodó világra.

Nézem az úttestet,
mit fehérre festett,
sok hulló hópehely,
szebbítve az estet.

Látom, hogy ma éjjel,
hó hull szerte széjjel,
betakarva mindent,
hűvös hófehérrel.

Minden, amit az adventről tudni érdemes

Az időben és az évben előre haladva a december az év legsötétebb időszaka. Rövidek a nappalok, hosszúak az éjszakák. Sötét van. Ez az időszak a hagyomány szerint a befelé fordulás időszaka. Ilyenkor a lélek a legősibb, legmélyebb tapasztalatait éli meg, hozza a felszínre. Karácsonytól a téli napfordulótól, a nappalok egy tyúk lépéssel meghosszabbodnak, indulunk a fény felé. Az adventi időszak várakozást szimbolizál.

Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?

Kedves barátaim!

Ezúton ajánlom figyelmetekbe új hegyháti honlapomat, aemylen házi állatokkatl (főként kutyákkaé és póni lovakkal) kapcsolatos történeteket, fényképeket találtok.

http://hegyhati.lapunk.hu/

László atya jó kedvű és vidám ,pap létére sportos ember volt.A napi teendőiről gondolkozott amikor fölszállt a villamosra.A villamoson egy fiatal punk megjegyzéseket tett a fiatal lányokra és gyerekes anyákra.László atya megkérte adja meg a jenlévő hölgyeknek a tiszteletet.A fiatal punk egy hatalmas pofont adott László atyának.No  fiam itt a másik arcom is arra is adhatsz egy pofont.A srác nem volt rest lekent neki még egy hatalmas pofont.No fiam, mondta László atya,eddig volt a Krisztus,most Laci a medve jön.Az atya két hatalmas ütést mért a srácra.A punk elterült a földön,félelem és meglepődés volt a szemében.Nagy nehezen föltápászkodott és szó nélkül leszállt a villamosról.A villamos közönsége megtapsolta az atyát és felszabadultan nevetett.László atya arcán már nem látszottak az ütések nyomai. 

David.

Árpádházi Szent Erzsébet

A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 800 éve született Magyarországon. A kerek évforduló alkalmából jubileumi évet hirdettek meg, amely 2007 novemberéig tart.

Szent Erzsébet jubileumi év alkalmából XVI. Benedek pápa így ír Szent Erzsébetről:

„Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között.”

Szent Erzsébet az egyik legjobban dokumentált középkori szent, életét, legendáit számos, különböző nyelven íródott mű őrzi.

 Egy és nincs igazi..

Ez egyszerre s egyre jobb lesz,és félsz

Vagy Te nem ezt érzed,emlékezhetsz

Könnyíteni akarsz most magadon 

Valaki más a hibás,mutatod 

Azt mondod, ez csak futó viszony...

Egy szerelem helyett az iszonyt.

Egy élet ez az egy,gondolod

Mikor egyedül őt kívánod 

Éjszaka a magányról elégiát írsz

Egy szerelem volt,herceg, mit nem bírsz

Ajándék a sorstól, hogy osszuk meg

Hagyd a játékidő lejárt a kéz remeg 

Igazán szívből ez nem érdekel,

Csalódásra csalódást okozni,

Rossz szájízzel mindig rád gondolni,

Úgy teszel,sohasem volt szerelem. 

Írtad, akkor,nélküled menjek tovább,

Túl késő ma este a hajnal odább.

Karvalyok vagytok,Ti, férfiak,

Vannak ugyan nők is,rosszabbak.

A hatvannyolcast túlhaladtad

Mikor átvágott az a szajha 

A kapkodó gyors nász, olyan kókadt

Volt vallomás nagyi, újra apa vagy

Szívatnak!Hamis a mama,s a baba!

Fáradt agyadra hajt,madárnak tart

Nyisd a markod, utaljon a bankod

Álnok kapzsi nőgyógyász csak markolj.

Kanok kanja, talán igazságtól távol?

Rinyálsz ódáidban a kapart magzatról. 

Függő válópör! Bánja a kánya

Azt már unott asszonya se bánja

Halasszák hónapról hónapra, apanázs

Csak lapuljon ott nála, míg a kassza más, 

Bár napjaid kuszák, mint otthonod

Jött a kívánság, jöjj bolond

A sokadik asszonyt átfonod

Mázas szavakkal bódítod.

Latinovics Zoltán: A szívemmel látlak Téged (lyrics) Szövegíró: Bradányi István Zeneszerzö: Deák Tamás A szemünk a szívünk tükre,visszatükrözi bánatunk.De fényt borít éjjelünkre,benne mindent megláthatunk.Mindent, mit egymásnak adtunk,s ami megmaradt még nekünk.Mindent, mit egymástól kaptunk,az egész életünk.A szívemmel látlak téged,a szívemmel emlékezem.A szívemmel látlak téged,ha fáradt a két szemem.Úgy várom az érkezésed,mint a holdfény a csendes éjt,a szívemmel látlak téged,most itt vagy és minden oly szép.Volt napfényben fürdő évünk,volt sok szomorú éjszakánk.De mindig, ha összenéztünk,újra villant a régi láng.Az éveink messze szálltak,bennünk nem hoztak változást,én most is oly szépnek látlak,mert a szívemmel nézek rád.A szívemmel látlak téged,......most itt vagy és minden oly szép.A szívemmel látlak téged,a szívemmel gondolok rád.

A vak leány

Volt egyszer egy vak leány, aki gyűlölte magát amiatt, hogy vak volt. Mindenkit gyűlölt, kivéve a kedvesét. A fiú mindig vele volt. Mondta egyszer a barátjának:

- Ha láthatnám a világot, hozzád mennék feleségül.

Egy napon valaki ajándékozott neki egy szempárt. Amikor levették szeméről a kötést, láthatta az egész világot, beleértve a barátját is.

A fiú megkérdezte:

- Most, hogy látod a világot, hozzám jössz feleségül?

A leány a fiúra nézett, és látta, hogy vak.

Nincs időnk egymásra ...

 

Azt tudom, mikor rám nézel

Annyi minden , amit nem értesz

De ha az időd rám szánnád

Tudom, szívemben megtalálnád

Azt a lányt, aki néha fél

Nem mindig erős,sose kér

Látod fájdalmát,de mit ér?

Egyedül vagyok,elmentél.

Mennék,futnék,szaladnék hozzád

Akkor karjaidban tartanál?

Mindentől megvédenél,tudnál?

Mondd, itt maradnál vagy elfutnál?

Nap mint nap, minden nap eljátszom

Hogy irányítom az életem

Hazatérek, kulcsom fordítom s rázárom

Nincs ott senki, senki sem törődik velem

Ó, mi az értelme,ha vannak vágyaid

küszködsz próbálod valóra váltani álmaid

Ha nincs is senki, akivel megoszthatod

Sivár hidegen kong a kihűlt otthonod

Ne fuss el, ha melléd végre odaérnék

Itt van rád szükségem, töröld le könnyeim

Hogy öleléseid űzzék félelmeim

Ha értenéd!

Kormorán  

Egy Csepp Emberség

Interjú Dévényi Jánossal :

Dévényi János írása

A honlapján azt olvastam, hogy ön a világ legboldogabb embere, mert azt csinálja amit szeret.

Igen , fennhéjázás nélkül vállalom ezt a kijelentést, tizenkét éves koromban az utcán láttam egy festőt, aki háromlábú állványon festett, többen körbeálltuk néztük alkotás közben, de ő nem zavartatta magát belefeledkezett a képbe…

Arról ábrándoztam, hogy ha felnövök én is festőművész leszek.

Ez számomra akkor elérhetetlen álomnak tűnt, de mivel ez később megadatott nekem, nagyképűség nélkül mondhatom én vagyok a világ legboldogabb embere, mert azt csinálom amit szeretek.

Remenyi Menahem Győző

 Akiket illet, ne vegye észre. 

Zörrenek ágak, avar, rajta immár a csillámló dér ül.
Tekintetem tiszta tóként tükröződik,
Átölelnek néha biztató, meleg szavak.
Csendben lehangoló gondolataimnak.

Szürke ködbe burkolózó Időm.
Emléke, mint gyenge nyári szellő.
Át meg átjár, halkan beszél hozzám.

Tragikus világ

Súlyos teher sújtja a Mi kis hazánkat,

Politikusok hada kiált nagy átkokat,

Érdekből hozva nyomasztó álmokat,

Kegyetlen sorssal sújtva sokakat.

Választás után csökken már a párt sok,

A győztesek élik meg az édes mámort,

Vesztesek lassan bontják már a sátort,

Nyugodtabbá válik így az élet már most.

Sötét felhők, gyűltek a tisztuló égre,

Most a kapzsi tőke sújtott le a földre,

Vörös, maró folyam zúdult rá a népre,

Iszap tengert öntve házakra és a rétre.

St.Martin - Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség (részlet II.) St.Martin - Szeress, vagy engedj szabadon St.Martin - Az Univerzum hangja St.Martin - Üres szék, üres asztal- ÉNEKEL MÁRTON A FIA!

St.Martin - Az Idő szárnyon jár

St.Martin - Fantom az operaházban (Phantom of the opera)

ST.MARTIN Lelkek érintése

Élő Koncertfelvétel a Csend Napján, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Váci Szimfonikusok közreműködésével.

Yves Montand - Les Feuilles Mortes

Yves Montand - Hélène Remy - Franco Interlenghi nel film "Parigi è sempre Parigi" (1951) di Luciano Emmer - Les Feuilles Mortes (Jacques Prevert - Joseph Cosma)

Marilyn Monroe & Yves Montand 1960

Yves Montand / C'est si bon

"è Cosi bello!" prosegue la digitalizazione di questo raro e bellissimo documento viva la francia ma era italianoC'est si bon
De partir n'importe ou,
Bras dessus, bras dessous,
En chantant des chansons.

Edith Piaf - Milord

(angol bevezető után francia nyelven énekli)

Edith Piaf - Non, je ne regrette rien (1961)

Edith Piaf - Non, je ne regrette rien with Charles Dumont.

"Non, je ne regrette rien" ("No, I regret nothing") is a French song written in 1956 which is best known through the recording made by French singer, Édith Piaf, on 10 November 1960. It was composed by Charles Dumont and its lyrics, describing the singer's defiant attitude toward the past, were written by Michel Vaucaire.