Dáma-Lovag Erdős Anna
a
Béke Nagykövet
VERSE:
Üzenet a
távolba
/Vádi-Halfa városába /
Hírvivő:
Hidvégi-Üstös Pál
Magyar ősi fának
Messze nyúlik ága
Nilus partjára
Egyiptomba,Szudánba
Századok tűnnek el
Sötét éjszakába
Mégis is van új levele ,virága
Innen a szép magyar honból
Szép Magyarországból
Üzenünk most messze
Távolba indulóval szeretetünk vigye
Oda,hol forró homokot fú a szél
Magyar bölcsődalt senki sem mesél
Hol a Nílus folyó andalog
Mossák partjait lágy habok
Hol mindennapos a forró küzdelem
Hol éget a nap,nincs kegyelem
Oda,hol él még a magyar szerelem
Ahol a magyar haza
emlék csupán
Szívben markoló fájdalom
Századok múltán az idő porán
Mert kinek gyökere ősi magyar fáig ér
Emlék századok múlva is vissza tér
S mint öreg
tölgy addig él
Míg gyökere erős,ágain új levél
Lombsátrat növel,ölelő ága messze ér
Ily ölelő karokkal üzen a magyar haza
Hírvivő fiával,török honba
Messzi Egyiptomba,Szudánba
Elveszett gyermekeit mindig haza várja
Ölelő karját nyújtja utána
Üzenjük a távolba indulóval
Üzenünk a vándor madarakkal
Ősi haza minden fiát félti
Ha történelem vihara el is sodorta messzi
Ha őszi szél el is fújta Őket
Ősi haza nem feled Benneteket !
