Ihász -
Kovács Éva
Márai
szobor Kassán
A Magyar Kultúra Napján híre jött
hogy Mesteremnek a
nagy Márainak
szobrot emeltek
Istennek kegye ez,
hogy ezt is megértük
Annakidején Ö adott nekem
A gimnazista lánynak
első díjat mikor
Országos pályázaton befutottam
S amikor megköszöntem a díjat meghívott, hogy
Legyek a társalkodónője Lolának
Aztán jöttek a háborús évek
És szorgalmasan olvastam fel LOLÁNAK
Sétálgattunk a Tabánban
És Márai Sándor megtanított a versírásra
Szerettek engem akkor
Csak a bombák zúzták
szét akarásunk azt
Hogy mehetek velük Itáliába
S hiába volt az ezútáni élet
Mert csak költő
író és lovag lehettem
számtalan díjjal kitüntetéssel
- napember a televízióban
És szereplő Liptai
Katalinnál
Mégis a honvágy hogy már
Nem láthatom a gesztenyefákat
S nem hallhatom
mesterem hangját
S hogy ma már mit sem ér a lét
egy margarét - kiált föl Lola
add oda Sándor gomblyukába
- Emlékek zugnak szívemben összetörötten
s elértem a lét határait
Már senkise szolit Kisleánynak
csak gondjaimat
S Márai lelke világít
Így üdvözlöm a Márai szobrot Kassán
A patinás korabeli szépség városában
Mert idejutottam s arra gondolok meghatottan
Miért nem szállhattam én ís el
Máraival
a Mesteremmel ODAFÖNTRE
Forrás: Dáma, Lovag Ihász - Kovács Éva a Magyar Kultúra Lovagja;
Chev Bornemisza Attila, a Batsányi-Cserhát Művész Kör elnöke; a Máltai Szent Lázár Lovag Rend egyik parancsnoka, tiszti ezüst nagy keresztet kapott
művészeti munkásságáért.
Utolsó hozzászólás